Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 4. szám - Pápai középnemesi házaspár végrendelete, a XVII. század közepéről
élt a városban. Egyébként egyedül ő kapott Kutassy Mihálytól nemesfém - valószínűleg aranyozott ezüst - tárgyat, egy kupát. A református prédikátorok viszonylag kis összeget 12, illetve 6 tallért24 kaptak. Viszont fontosnak tarthatta a diákok támogatását. Véleményem szerint külföldi tanulmányok finanszírozására szánta a 100 forint adományát. (,ytz itt való Egyházi gyülekezetnek közönséges szükségére, ha mikor Deákot tané itatnak, annak tanulásának segittségére hagyok 100 Magyar forintot”) Úgy tűnik, hogy jó kapcsolata volt a külföldi akadémiákon tanult prédikátorokkal. Ezért is valószínűsíthető, hogy őket akarta támogatni.* 29 30 Ezt bizonyítja. Szeli Luka György, a későbbi dunántúli püspök dedikáci- ója egyik franekeri vitairatában. Talán a vég- rendelkező társadalmi állására is enged következtetni. hogy itt együtt szerepel Tóthi Lengyel Miklós és Krakkai Pál pápai, Hathalmi Sándor tihanyi várkapitányokkal.31 Kultúrához, oktatáshoz vonzódását az is mutatja, hogy a pápai iskola rektoráról külön is megemlékezik a végrendelet, neki is hat forintot hagyott. (Sajnos a kutatás hiányossága. hogy nem tudjuk ki volt ekkor a pápai iskola rektora...) 16 magyar forintot, külön is hagyott a pápai diákoknak, ez is azt támasztja alá, hogy az előbbi összeget a külföldi tanulmányúton lévő nagyobb diákoknak szánta. A feleség Orosztonyi Zsuzsanna, mint vagyonos földbirtokos jelenik meg előttünk a végrendelet alapján. Győr megyében, Győr- szemerén, Felpécen, Gyomorén és Ságon; Zala megyében Görbőn, Batykon és Orosztony- ban; Veszprém megyében, Pápán, Koromián, Lovászpatonán. Asszonyfalván és Mátyushá- zán; Vas megyében, Rönökön, illetve a Fejér megyei Csórón voltak jószágai. Csór talán valamilyen módon férjéhez kötődött, hiszen ezt kapta meg a Gál família. 78 Hermann, ifjú, 1998. 50-51. p. 29 Nem lehet eldönteni milyen tallérra gondolhatott. Vö. Úriszék, 1044. p. (A legelterjedtebb az un. imperiális tallér, a birodalmi tallér volt. 1617-ben egy imperiális 1 forint 25 dénárt ért. 1651-ben 1 forint 50 dénárt. 1637- ben valószínűleg a kettő között lehetett az értéke.) ’(l Lásd 1. irat és 4L, 53. jegyzet. Vö. Tóth, 1941.67. p. 31 Lásd ajánlási oldalt az Egyetemi Könyvtárban lévő példányon. (Egyedül Kutassy Mihályt nevezi főkapitánynak, ami enyhe túlzás a vár jelentőségére tekintettel.) Lovászpatonai jobbágytelkeiket férjé^7 vei közösen vásárolták. " Volt háza Pápán és Győrben, rétjei voltak Pápa környékén. Asz- szonyfalván és Mátyusházán, de voltak majorjai a pápai külvárosokban és külön is megemlíti a külterjes állattenyésztés nélkülözhetetlen területét a pápai füves kerteket. Szőlőt a város határában a Hantai hegyen birtokolt. (Lehetséges, hogy Moson megyében, a Szigetközben is volt birtoka, hiszen lipóti szolgájára is hagyott 50 forint készpénzt, de lehet, hogy ez csak a XV1I1. századi másoló elírása, hiszen a végrendelet szövegében sehol sem említett itteni birtokot.) Az egyház és a rokonok mellett a szolgák részesültek a végrendelkező javaiból, a kor viszonyai között jelentős összegeket 50. 37. 25. 5 forintot és ruhaneműket hagyott rájuk. A család viszonylagos gazdagságát mutatja a végrendeletben szereplő jelentős kész- pénz-hagyományozás, az értékes házbéli ingóságok és a református egyháznak adott arany és ezüst ékszerek, használati- és dísztárgyak mellett, hogy Orosztonyi Zsuzsanna már mint özvegyasszony több esetben vett zálogba jelentős birtokokat, házakat. 1638-ban mezőlaki Zámbó Krisztinától szerezte meg annak kemencehelyi rétjét 70 magyar aranyforintért. Az ügylet élete fogytáig, tehát 1657-ig tartott. " A másik esetben nemes Kozma János kénytelen a pápai külsővárosban, („in Suburbio Oppidi Papen- sis”) a Hosszú utcában lévő házát 100 forintért zálogolni Kutassynénak. Fiának, nemes Kozma Jánosnak a török fogságból történő kiváltására 34 kellett a pénz. Fontos mutató lehet a végrendelkező személyek társadalmi állása tekintetében a végrendeleti tanúk névsora. Mindkét esetben úgy tűnik, hogy nem hivatalból kirendelt, hanem a rokonsághoz, baráti körhöz tartozó, pápai mércével nézve legelőkelőbb nemesek és polgárok vannak jelen a végrendelkezésnél. Kutassy Mihály esetében, széplaki Bott- ka Ferenc és Sándor György Veszprém vármegye esküdtjei. (Mindketten többször voltak Veszprém és Zala megye országgyűlési követei.) Hencz Imre, aki ezen az eseten kívül is többször 32 Véghely, 1865. 169. p. ” Liszkay, 1875. 19. regeszta, 15. p. 34 Liszaky gyűjtemény 22. Regesztája: Liszkay, 1875. 22. regeszta, 16. p. 70
