Lapok Pápa Történetéből, 1998

1998 / 4. szám - Pápai középnemesi házaspár végrendelete, a XVII. század közepéről

viselt főbíróságot a városban, korábban a szabók céhmestere volt. Róka Farkas a Balaton melletti végházak seregdeákja, aki írásba foglalta a vég­rendeletet. (Sajnos az eredeti példányok nem maradtak fenn.) És a prédikátorok közül a várőr­ség lelkésze. Ceglédi Pál. az ,.első pápai prédi­kátor" is jelen volt a végakarattételnél. Orosztonyi Zsuzsanna esetében pedig: nemzetes Bottka Ferenc, aki időközben két megye alispánja lett. Itt vannak Veszprém megye főszolgabírái: Oroszy Adám. az előző­ben is szereplő Sándor György és Bogácz Fe­renc. A vitézlö sereget, talán emlékezve Kutassy Mihály egykori várkapitányi tisztére, Tholdi Márton és Körössy Ferenc vajdák kép­viselték. A református egyházat Bereczky Dániel pápai esperes jelenítette meg, talán püspöke, a másik pápai lelkész megbízásából. A végakaratból fény derül a két fél ro­konságára is. Míg Kutassy Mihálynak a Mihályfalván élő Takács família és a pápai ne­mes Gál família voltak az örökösei. így nyílván a rokonai is. Addig felesége az egész észak­nyugat Dunántúlt behálózó Kisfaludyakkal állt legközelebbi rokonságban. Szegedy Gáspár, hadnagy és felesége Hatos Zsuzsanna, a korábbi pápai alkapitány Hatos Bálint rokona a vitézi sereg dunántúli tisztikara irányába teremtettek rokoni kapcsolatot. Ságody István talán Rönökön élhetett, valószínűleg nemesember volt. Úgy tűnik, Orosztonyi Zsuzsanna közeli rokona volt az egyik vezető pápai református família tagjai. 1 liszen többször és jelentős ado­mányokkal említi széplaki Bottka Ferencet. (Bár ezt a rokonságot sem tudjuk, egyelőre, kapcsolat formájában kimutatni.) Előnevét a Zala megyei Szépiákról (Mikosszéplak) vette. A Kutassy és az Orosztonyi családok is Zala megyei szár­mazásúak. Végezetül meg kell emlékezni Orosz­tonyi Zsuzsanna utolsó akaratának 16. Pont­járól, amely talán bepillantást enged egy XVII. századi hölgy személyes életébe is: „Minden Fele kulczok adattassanak Szalay Mihály Deakne Szomszéd Aßony kezehez.” Később az 1660-as pápai összeírás adatai alapján kimutatható, hogy hol állott a ház, amelyben Orosztonyi Zsuzsanna koráb­ban férjével együtt, később 19 évet özvegy­ségben eltöltött.'0 Egy szerencsés véletlen folytán megvan az oklevél, amelyet arról a házeladásról állítottak ki, amikor Szalay Mi­hály literátus, tehát deák megvette a házát, a pápai Hosszú utcában, 160 forintért.36 Ez a jogügylet kb. 40 éve történt, tehát mind Kutasssyné, mind „Szalay Mihály Deakne" hatvan éven felüli, korosodó, idős asz- szony lehetett a végrendelet tétel idején. Férje halála után az egyedül maradt asszony nyilván szívesen beszélgetett a szomszédban lévő Szalaynéval. Barátságban is lehettek. Min­denesetre, ha halála esetén a kulcsokat rá kellett bízni, mindenképpen bejáratos volt a házba. A végrendeletekből olyan gazdag ne­mesi (de talán városi polgári életformát élő) família képe bontakozik ki előttünk, akik Pá­pa város XVII. század közepi élete szem­pontjából meghatározó személyiségek voltak. Gazdasági, kulturális-oktatási tevékenységük, baráti-ismerősi körük, rokonságuk, szolgáik, vidéki kapcsolataik legalább részben itt állnak előttünk, a két végrendelet és a hozzájuk kap­csolódó dokumentumok tükrében. * 16 ■° Rendek, 3. p. 10. sor, a Hosszú utcában. Ha azt téte­lezzük fel, hogy az összeírás során előbb az egyik ol­dalon, a mai Fő utca akkori Pálos rendház (ma Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola, Bencés templom, Városháza) oldalán jártak sorba. Utána visszafele érték el a kiindulási pontot, és így sorban vannak felvéve a házak akkor, a Hosszú utca kiöblösödéséhez, a jelenlegi Fö térhez (amelyet néha funkciójáról Piac utcának is neveznek) közel kellett esni a Kutassy-Orosztonyi háznak. Sajnos ma még kevés az adatunk, hogy lokalizálni tudjuk a XVII. szá­zadi épületek, házak nagy részét, de talán szorgalmas kutatómunka és némi szerencse segítségével előbb- utóbb ez sem lesz lehetetlen. Mindenesetre a távolabbi és közelebbi szomszédok előkelő pápai katonák és polgárok: itt van háza Radvány István pápai várkapi­tánynak, Doymonicz János Veszprém megyei főszolga­bírónak, Szili Márton és Bogacz Ferenc vezető refor­mátus nemesembereknek, mindketten megyei tisztség- viselők. Tompa Kristóf református nemesnek, aki né­hány év múlva Sándor György végrendeleti tanúja lesz. A szemben lévő oldalon, Sándor György, Uki Ferenc, Sréter János seregdeák, stb. laktak a közelben. 16 Pápa, 1617. január 31. VaML. XXXII. I. Vegyes letétek, Pápa mezőváros. A jogügylet Rayser Gergely bíró és a névszerint felsorolt 12 esküdt előtt jött létre. Pontosan megnevezi a szomszédokat. Ekkor vagy még nem laktak itt Kutassyék, vagy „másképpen” voltak szomszédok. (Későbbi térképek mutatják, hogy a bel­város e részén nemcsak két oldalt és elöttünk- mögöttünk képzelhetők el szomszédok.) 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom