Lapok Pápa Történetéből, 1997

1997 / 4. szám - A Gróf Esterházi család pápai levéltára

1461. A pápai nemesek tiltakozása Garai László nádor ellen, hogy Pápa mezővárosban a szt. fe- renczrendű atyák monostorát fel ne építése és elidegenített földeiket nekik visszaadja.

1464. A győri káptalan előtt Ilona asszony, néhai Pápa Antal visszamaradt özvegye minden jogait és hozományát, a melyeket Beller szeg, máskép Fölső és Alsó Pápa helységben, valamint Zemlyér és Odocskában bír, Pápa Györgynek örökbevallja.

1496. A csornai convent előtt a Pápa Lőrincztől származó Miklós fia Imre, ennek fia Antal és ennek fia György, úgyszintén az Antaltól származó Katalin és Erzsébet asszonyok közt kötött egyezség a Pápa máskép Zemlyér, úgy az Odocska és Lihért nevű birtokokban levő jogaik és részeik iránt.

1473. A pozsonyi káptalan átiratában Mátyás király adomány levele, a mely szerint enyingi Török Ambrusnak és felesége devecseri Choron Katalinnak fiági, ennek kihalása esetén pedig leányági örökösödéssel egész Pápa, Ugod, Devecser, és Gesztes várakat adományul adja ezen várakhoz tartozó következő helyekkel együtt, nevezetesen: Pápa mezőváros, Nyárád, Kúp, Borsos- Győr, Gyimót, Ugod, Teszér, Csór, Ötvös, Ácz, Szen- tivány, Fenyőfő, Olaszfalu, Szűcs, Kovácsi, Noráp, továbbá a következő helységekben levő részbirtokokat: Móriczhida, Szerecsen, Gyömörő, Menyfő, Anghely, Szent, Kócs, Nagy-Igmánd, Ászár, Gönyű, Szent-Mik- lós, Szent-János, Csicse, Császár, Szent-Albert, Apostag, Berencsér, Kecskéd, Dobos, Oroszlánkő, Maik, Boglár, Szent-Erzsébet, Foma, Szent-Mihály, Táp, Tagyos, Kethely, Mindszent, Istvánd, Káptalanfa, Kis Apáthi, Petend; - valamint a Szent-Békálla, Füred, Csajághi, Sárosd, Dobronczi, Korontár, Poton, Noszlop, Medgyes, Kohár, Széki, Gyöpös, Becze, Ug, Tokai, Kis-Devecser, Sárosfő, Gárdon, Felső-Uzza, Pabor, Vigánd, Tálad, Pulya, Dörgicse, Antalfa, Ecsér, Hidegkút, Garán és Kis-Vásár helységben levő részbirtokokat.

1475. A csornai convent átírja a kapomaki convent- nek fentebb közölt 1436. évi jelentését a nádori ítélet végrehajtásáról.

1488. Bereczk, néhai Egervári Mihálynak és neje Ilona asszony, Pápa Antal leányának fia Mátyás király előtt tiltakozik és meginti atyafiait a miatt, hogy Pápa máskép Zemlyér, úgy Odocska, Attya, Batháza, Misér, Sárosd, Mihályfalva veszprémmegyei, - Szerecseny győrmegyei, - úgyszintén Ederics, Szerdahely, Haholt, Butafölde, Desid, Kisfalud és Ujhely nevű birtokokban fekvő részjószágokból az őt illető részből jogtalanul kirekesztetett s javai bitoroltatnak. Ugyanezen ügyben a veszprémi káptalan előtt is tiltakozott.

1493. A pécsi káptalan előtt Dombó András leánya Krisztina és férje hídvégi Komis Mihály egész Hid- véghet, nemkülönben a Dombó, Veresfalva, Adorján, Dorog és Homok úgy Dadfalva és Berencs so- mogymegyei helységekben levő részbirtokait 40 tiszta

aranyforinton enyingi Török Imrének a visszaváltás idejéig elzálogosította.

1500. Pápa mezőváros polgárait Ulászló király minden vámfizetés kötelezettségétől mentesíti, illetőleg ezen jogukban megerősíti.

1510. Zápolyai János szepesi örökös gróf a Pápa mezővárosi szabóknak czéh alapítására engedélyt ád.

1510. aug. 24-én Pápán. Zápolyai János a szűz Mária iránti tiszteletből a Pápa mezővárosban levő templom Mária oltárának a parochiális ház mögött a halastó partján egy jobbágy telket adományoz. (Ez oklevél a Magyar Sión 1863. évfolyamában 877. lapon egész terjedelmében közöltetett. Az elenchus azt is megjegyzi, hogy a telket a reformátusok iskolája bitorolta, de az uradalom 1752-ik évében azt visszavette, s a telekhez tartozó épületben az időben az uradalmi igazgató lakott.)

1513. A pannonhegyi szt. Márton apátság előtt Kis- gyimóthi Albert a pápai rét mellett és a nagy-gyimóthi határszélen levő kaszálóját 38 holdnyi szántóföldével együtt Kajári Simonnak 10 magyar forintért zálogba felvallja.

1518. Lajos király Pápa város polgárait az egész országban az adó- és vámfizetéstől mentesekké teszi.

1520. Zápolyai János a lövöldi karthausiak által Pápa mezővárosban megvásárolt ház után mindennemű szolgálmány teljesítését elengedi.

1520. Lajos király a lövöldi karthausiakat megerősíti azon kedvezményes jogukban, hogy a Pápa mezővárosban levő házuk után semminemű terhet sem tartoznak viselni. (Az elenchus megjegyzi: hogy a cis- terciekháza is a „hosszú utczában” a közterhek viselésétől mentes, anélkül, hogy erre nézve a jegyzőkönyvben valami feljegyzés előfordulna (in protocolIo inscriptionalium inserta non sunt); pedig a cisterciták háza nem azonos azzal, a melyre a karthausiak Zápolyaitól a mentességet megnyerték.)

1528. A kismartoni levéltár kivonata. A fehérvári keresztesek coventjének (conventus cruciferorum de Álba) jelentése arról, hogy Thurzó Elek Pápa várába és az ahoz tartozó birtokokba, nevezetesen Kúp, Szerecseny, Móriczhida stb. jószágokba beiktatva lön.

1531. Az országos porta-összeírás részéről igazol- tatik, hogy Pápa mezőváros Thurzó Elek tulajdonának lenni megismertetett.

1533. nov. 23. Ferdinánd király biztosítja Török Bálintot, hogy Pápa várát a hozzá tartozandókkal, és különösen Kúp és Szerecsen helységekkel neki adományozza.

1535. Ferdinánd király enyingi Török Bálintnak (filii alterius Valentini, filii Emerici, filii Balthasaris, filii alterius Emerici) és általa János és Ferencz fiainak, ezek örökösei és utódainak katonai hűséges szolgálataiért Veszprém megyében fekvő Pápa várát Kúp, Igar és Borsos-Győr Veszprémmegyei és Szerecseny győrmegyei helységekkel, más hozzá tartozó helységekkel együtt szavatosság terhe mellett adományozza.

22