Lapok Pápa Történetéből, 1997
1997 / 4. szám - A Gróf Esterházi család pápai levéltára
1535. Török Bálint a Dombói Farkas, Bornemissza Péter és az Ipolyi! nemesek hűtlensége következtében ezeknek Pápa mezővárosban 25 jobbágytelekre kiterjedő birtokait a maga és örökösei részére Ferdinánd királytól adományul kapja. 1535. Ferdinánd király a veszprémmegyei Kúp és győrmegyei Szerecseny birtokokért, melyek előbb Pápa várához tartoztak, ettől elszakítva és magának most megtartva devecseri Choron Andrásnak és neje Margitnak, úgy István és János fiainak, örök cserébe a szavatosság kötelezettségével a zalamegyei Istvánd, máskép Lesencze-Istvánd, Hegymagas, Apáthi és a Kapucs helység mellett fekvő Szent-Márton földje jószágokért átengedi. 1535. Ferdinánd király a veszprémmegyei Kúp és győrmegyei Szerecseny birtokokat, melyek előbb Pápa várától elszakíttatván, már Choron Andrásnak adományozva lőnek, most ennek hozzájárulása és bejegyezésével az említett birtokokat Török Bálintnak adományozza. 1536. János király a tulajdonát képező Pápa várát és mezővárost az ahoz tartozó birtokok és jószágokkal együtt Török Bálintnak és örököseinek adományozza. 1536. A győri káptalan jelentése Ferdinánd király adománya következtében Török Bálintnak Szerecsen, Ménfő, Sövényháza, és Újfalu birtokokba, úgyszinte Gyömörő, Móriczhida és Anghely puszta (Győr- megyében fekvő) részjószágokba - úgy más, a Pápa várához tartozó javakba történt bevezetéséről. 1536. A veszprémi káptalan jelentése Török Bálintnak a Dombói Farkas, Bornemissza Péter és az Ipolyfy nemeseknek Pápán levő birtokaiba ellenmondás nélkül történt beiktatásáról (statutio pura). 1536. A veszprémi káptalan jelentése Ferdinánd király adományozása következtében Török Bálintnak Pápa vára és mezővárosba, úgy Kúp, Igar, Nagy- és Kis-Borsosgyőr helységekbe ellenmondás nélkül történt bevezetéséről. 1536. Az országos porta-összeírás részéről bi- zonyíttatik, hogy Pápa mezőváros Török Bálint tulajdona. 1539. Enyingi Török Bálint Pápa mezőváros határában egy bizonyos malomhelyet, mely előbb Czombor Adorjáné volt, Marok Bálint Pápa mezőváros bírájának és az ő kapitányának hűséges szolgálatai jutalmául - egyúttal örököseire is kiterjedőleg - átengedi. 1542. Az országos porta-összeírók igazolják, hogy Bellerszeg Török Bálint tulajdona. 1545. jan. 2. Ferdinánd király Nádasdy Tamás országbírót, devecseri Choron Andrást, Hathalmi Pétert és a Pápa körüli helyek többi erdőtulajdonosait megkeresik, hogy a vársánczok megerősítése czéljából Pápa mezőváros lakosainak fákat vágni és hordani engedjenek. 1554. Török János és Ferencz hunyadi grófok (com ites cottus H uny adiensis) a Pápa területén az Odocs- ka mellett fekvő szigetet Imre mesternek (Emerico, fabro Papensi) és felesége Margit asszonynak s örököseiknek adományozzák hűséges szolgálataik jutalmául. (Az elenchus megjegyzi, hogy az illető terület - a rét-a múlt század közepén Rab Szabó János tulajdonában volt.) 1570. Pápa mezőváros elöljárósága előtt enyingi Török Ferencz és neje, Ország Borbála, megveszik a Vásáros János avagy Képíró nevű pápai kapitány tulajdonát képezte kertet és majorságot. 1573. Böröllő területén aTapolcza folyón levő azon fél malomrészt, mely malom keletről a pápai prédikáló atyák (patrum condonatorum?), a nyugatról pedig a remete atyák (fratrum eremitarum, - pálosok) malmával szomszédos, Piroska asszony, néhai Szántó György özvegye, Békásy Lászlónak, Török Ferencz úr javai felügyelőjének 24 frton örökbevallotta. 1577. szept. 3. II. Rudolf császár Nádasdy Ferencz vasvármegyei és devecseri Choron János sopronmegyei főispánoknak, Hathalmi Miklósnak és Mátyásnak, Túri Benedeknek meghagyja, hogy a pápai vár sánczainak megerősítésére az 1563-ik évi végzések értelmében er- deikből a szükséges fákat a pápaiaknak kiszolgáltatni kötelességüknek ismerjék. 1593. aug. 4. Solyosy György kötelezvénye 350 frtról, mely összeg érette a török kézből lett kiszabadulás alkalmával, - midőn a pápai várat elhagyta, - fizettetett ki. 1593. A csornai convent előtt nemes Vattay Ferencz a Pápa melletti Zemlyéren a Tapolcza vizében levő két malomból, egy gabonás házból és a »szürkerekü« nevű sütőházból őt illető birtokrészét Cseglei Ferencz özvegye, Anna asszonynak és örököseinek 120 magyar forinton elzálogosítja. 1599. Enyingi Török István hunyadi gróf Pápa várának felszabadítására a pápai őrség kapitányától Maróthy Mihálytól 2000 magyar forintot kölcsön vesz. s ezért nevezettnek zálogba adja Szent-György, máskép Varjaskér, Szólad-Szeres és Korpád népesített, úgy Kula-Saág, Saári- Vlagyf?), Simonfalva, Hymes, és Magyari lakatlan (desertas) birtokokat, ezenfelül az Eöszöd, Kethelfalu, Mustfalu, Berénfalu és Vásáros- Mernye somogymegyei helységekben levő részbirtokait, végül a Vas vármegyében fekvő Magasít minden tartozékaikkal együtt. 1622. Véglai Horváth Gáspár II. Ferdinánd király engedélyével Pápa várát és mezővárosát a vár előtt épített malommal elzálogosítja. 1623. Pápa és Gesztes birtokok fölött a Nyáry és Haller családok barátságos egyezsége. 1623. Véglai Horváth Zsigmond elismervénye pápai birtokára felvett 700 frtról. 1628. Veszprém vármegye előtt az ország nádora és a földesuraság nevében tiltakozás és intés Margit asszony, győri Literati Mátyás neje ellen (domina Margaretha, Mathiae Literati Jaurinensis consors) a pápai sörház építése és megnyitása ügyében. 1630. A pápai vár felszereléséről s a pápai, devecseri és ugodi uradalmakról szerkesztett leltár, a midőn 23
