Lapok Pápa Történetéből, 1997
1997 / 4. szám - A Gróf Esterházi család pápai levéltára
LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL 4. SZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 66. 1997. A Gróf Esterházi család pápai levéltára* Reizner Jánosról (Szeged, 1847. január 20. - Szeged, 1904. január 20.): jogász, régész, történész, könyvtáros. Jogot tanult Pesten és Pozsonyban. 1871- től Szegeden ügyvéd, 1872-ben városi aljegyző, 1875-ben főjegyző; 1882-től a Somogyi Könyvtár igazgatója. Megalapította a szegedi történelmi és régészeti múzeumot. A régészeti ásatások mellett (autodidakta volt e téren) főleg Dél-Magyarország és Szeged történetével foglalkozott. A Szegedi Közlönynek 1874-75-ben belső munkatársa volt. Cikkei jelentek meg a Századokban, az Archaeológiai Értesítőben, a Magyar Könyvszemlében, a Történelmi Tárban. F.m. A Régi Szeged (I-II., Szeged, 1884-87); Makó város története (Szeged, 1892); Szeged és Dél- magyarország (Szeged, 1895); Szeged története (I- IV.; Szeged, 1899-1900). írod. Banner János: Reizner János és a szegedi múzeum (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964-65). (Magyar Életrajzi Lexikon II. 500. p.) A galánthai gróf Esterházy nemzetségnek idősebb vagyis tatai ága családi levéltárát Tatán őriztette. Az utóbbi időkben a család elszaporodott, az ősi birtokok is többfelé oszoltak s azokból több hitbizományi uradalom alakíttatott. így gróf Esterházy Pál (ti877. júl. 20.) a pápa-ugodi uradalmakra nézve elsőszülöttségi hitbi- zományt alapított, mely rendelkezése 1873. évi febr. 4-én legfelsőbb helyen megerősítést nyert. A hitbizományi javak ez idő szerint gr. Esterházy Móricz veszprémmegyei főispán haszonélvezetében vannak, s a hitbizományi alapítónak - Pál grófnak - egyéb javai, a devecseri stb. uradalom pedig gr. Esterházy Fe- rencznek, Móricz testvérének jutott osztályrészül. Gróf Esterházy Móricz a Pápa, Ugod, Devecser, Mezőlak stb. uradalmakra vonatkozó iratokat a tatai közös levéltárból néhány évvel ezelőtt elkülönítette, s ezeket Pápára vitette, hol az iratok a tiszti lakban vannak egyelőre elhelyezve, de még mindig ládákban. A levéltár rendszeres felállítása legközelebb várható. Weber Rezső uradalmi igazgató és Noszlopy Bálint föszámvevő szívességéből volt alkalmam a levéltár tartalmával megismerkedni. Az eredeti okiratokhoz hozzájutni ugyan nem lehetett, de a különféle elenchusok- ból, s az eredeti okleveleknek több testes kötetre rúgó másolataiból és tisztázataiból a levéltári anyagot egész könnyen át lehetett tekinteni. Az elenchusokban felsorolt iratokon kívül ha vannak-e még más lajstromozatlan iratok, ezek megtarttat- tak-e akkor (a múlt század közepén), a midőn a levéltár rendeztetett és a lajstromok, különösen jogi érdekek figyelemmel tartásával, elkészültek - vagy az akkori idők felfogása szerint mint „acta inutilia” nem-e kiselej- teztettek? -a levéltár felállítása után fog majd kiderülni. A lajstromok szerint a levéltár anyaga jobbára a birtokviszonyokra vonatkozó, jogi természetű oklevelekből áll. Adomány- és záloglevelek, iktatások, ellentmondások, határjárások és különféle perek képezik az oklevelek túlnyomó részét, s csak itt-ott fordulnak elő míveltség- és köztörténelmi szempontból figyelmet keltő egyes okiratok. Egyes vidékek monographiájához, vagy a családok történetéhez azonban rendkívül sok becses adatot tartalmaznak. E levéltárban maradtak fenn a néhai Pápa nemzetségnek, a devecseri Choron családnak egykori kiterjedt birtokaira vonatkozó oklevelei, valamint az enyingi Törököknek, a Zápolyaiaknak stb. többrendbeli iratai. Az elenchusok és az okmánymásolatok alapján a Pápa nemzetség nemzedékrendét is összeállítani sikerült, s ezt a következőkben tűnik elő:** Zemlyéri Pápa Lörincz Pápa Miklós (1340 körül) László (1368 körül) Imre (1370 körül) Antal (magnus) neje Ilona (1464 körül özvegy) György, Pál, Katalin, Erzsébet, Ilona. Orsolya, Benedek (1424) kőiül Korom- AszóEgervári lyai völgyi Mihályné Máténé. Andrásné (1446 kórul) (1446 körül) Bereczk, (14X8 körűi) 19
