Lapok Pápa Történetéből, 1997

1997 / 4. szám - A Gróf Esterházi család pápai levéltára

Mint alább látni fogjuk, ezen Pápa nemzetségtől nyerte Pápa város is a nevét; s hogy Pápa és Zemlyér (ma Pápa határában Semlér puszta tartja fenn nevét) szomszédos helységek voltak; és hogy Zsigmond király 1430-ik évben adott szabadságot Pápa Györgynek a pápai vár felépítésére, - a mely vár voltakép Zemlyér helység területén épült fel, s ép azért Pápa olykor Zem- lyérnek (1469, 1475.) is neveztetett, - s Pápa tulajdonképi neve Bellerszegh volt, és a Pápa nemzetségről, a Pápa György által épített várról kapta a város is a Pápa nevet;*** 1464-ben már Felső-és Alsó-Pápa helynevek szerepeltek, a melyekben a mai Pápának felső-város és alsó-város részét kell felismernünk.

De mielőtt az elenchusok kivonatait ismertetném, melyeket elég megbízhatónknak találtam, előrebocsáj- tom, hogy az elenchusok az egyes uradalmak szerint készültek, illetőleg azon helységek czíme szerint, a mely helységekben az Esterházy családnak azon időben bizonyos birtoka létezett vagy valamely haszonvételhez, szolgálmányhoz jogot tartott. A régi uradalmi elenchusok legtöbbje ezen rendszer szerint készült.

Az elenchusokban pedig nem kevesebb mint 110 helység neve szerepel, a mely helységek egykor részben vagy egészben Esterházy-javak voltak. Felsorolom e helységek neveit egyenként annak megjegyzésével, hogy a zárjelben előforduló évszámok azon okmányok évszámát jelzik, a mely okmányokban az illető hely neve előfordul:

Pápa; Kupp (1535, 1536. 1622. stb.); Igar; Borsos- Győr; Szerecseny; Mikola (1459. 1457.); Szilé (1459); Nagy Hartya (1413. 1459); Móriczhida (1614. 1627. stb.); Théth (1732. stb.); Gyarmath (1733. stb.); Gyömörő (1672. 1674.1676. stb.); Homorok (1732. stb.); Gesztes (1453. 1495. 1498. 1526. stb.); Szentkirály (1441.1467.1475. stb.); Saágh( 1734. stb.); Keszi (1441. 1439. 1467. 1475. stb.); Nyügér (1734. stb.); Ácz( 1465. 1487.1507. 1734. stb.); Mecsér( 1441. 1448. 1475. stb.); Újfalu (1734. stb.); Török (1397.); Nóráp (1315. 1325. 1708. stb.); Kovácsi (1315. 1637. 1661. stb.); Bedegh (1648. stb.); Értény; Bekefalva; Teszér (1697. 1732. stb.); Tamási (1348. 1652. 1697. 1730. stb.); Szentgál (1643. 1670. stb.); Kajár (1673. stb.); Lovász-Patona (1673. 1721. stb.); Pórmagasi (1703. stb.); Bogdány (1468. stb.); Ménfő (1630. 1653. stb.); Gönyö (1653. stb.); Dobravina (1657. stb.); Kabód (1453. 1526. stb.); Kömye (1453. 1498. 1526. 1668. stb.); Kemléd (1453. 1526.1668. stb.); Patha; Czebe (1459. stb.); Lak (1441. 1708. stb.); Páth (1459. stb.); Sárisáp (1453. 1495. 1526. stb.); Szentborbála (1713. stb.); Sömjén (1638. stb.); Lovász-Berény (1701. stb.); Kocs (1712. stb.); Atya (1465. 1487. 1488. 1507. stb.); Baltháza (1488. stb.); Szárasd; Mihályfalva; Ederics; Szerdahely; Haholt (1488. stb.); Butaföld (1488. stb.); Desid; Kisfalud; Újhegy; Órsáp (1446. 1453. 1526. stb.); Párnád; Genü; Szentvid; Keremlő (1495. stb.); Maik; Thema (1663. stb.); Császár (1495. 1635. stb.); Csákvár (1446. 1453. 1495. 1526. stb.); Gerencsér

(1453. 1526. stb.); Dabos; Vámmá; Forna; Szentmiklós (1435. 1453. stb.); Dad(1453. 1526. 1635. stb.); Bököd (1453. 1495. 1526. 1638. stb.); Oroszlánykő (1453. 1495. 1526. stb.); Ároki (1453. 1526. stb.); Báth(1630. stb.); Gecse( 1461.1464. 1718. stb.); Bobak( 1495. stb.); Olaszfalu (1719. stb.); Gyimóth (1430. 1513. 1585. 1586. 1592. 1593. 1609. 1615. 1620. stb.); Ugod(1630. 1641. 1694. stb.); Főfőtély (1648. stb.); Tizes (1452. stb.); Ankhely (1732. stb.); Ujlak( 1733. stb.); Sármelléke (1437. stb.); Almási (1713. stb.); Nyári (1648. stb.); Patka (1702. stb.); Zámoly; Lihirt (1370. 1469.); Odocska (1441. 1452. 1464. 1469. 1488. stb.); Sövényháza (1630. stb.); Szentivány (1444. 1703, stb.); Bodorfáivá (1444. stb.); Lak (1441.); Paáh (1459. stb.); Boglár (1732. stb.); Acsádi (1444. stb.); Koma (1732. stb.); Udvarocska (1375. stb.); Királyföldje (1638. stb.); Ba- konybél (1736. stb.); Szentüllés (1526. stb.); Koppány (1736. stb.); Deákföldje (1738. stb.); Babóth (1738. stb.)****.

E kimutatásból látható, hogy a levéltár legrégibb iratai a XIV-ik század elejéről valók, s az iratok jó része a mohácsi vész előtti korra esik. A levéltári anyag nagyobb része mégis a mohácsi vész utáni időszakra vonatkozik. A Rákóczy-korból igen csekély irat maradt fenn. S habár a lajstromok a múlt század közepén készültek, azokba utólagosan egész a 40-es idők iratai is belajstromoztattak.

Áprád-kori okirat a levéltárban nincsen, ámbár az ellenchusokban ilyenféle följegyzések is fordulnak elő:

1233. „Határjárás Ugod és a Bakony erdő között. Másolat. Eredetije Somogyi úrnál létezik.”

1258. „A Bakony erdőt őrző Fenyőfőiek és a pannonhegyi apáthoz tartozó Vényé határjárási oklevele másolatban.”

1269. „Béla király adománylevelének másolata, mely szerint Puch mesternek Thét nevű három ekényi földet adományoz, keletről Puch Olivér comes, északról a Móricz monostora, nyugatról a Sándor mester birtoka által határoltat, - mely oklevélhez hozzácsatolva van az utolsó magvaszakadt Poki Gáspárnak, Győrvármegye szolgabírájának 1650. évből kelt végrendeletének kivonata.” - stb.

De térjünk át a regestákra s mindenek előtt a pápaiakra annak megjegyzésével, hogy az elenchusok az oklevelek keltének pusztán az évszámát jelölik meg.

1340. Károly király védlevele Lőrincz fia Zemlyéri Miklós részére.

1343. A szent-mártoni convent jelentése Zemlyéri Miklós ügyében a pápai és zemlyéri határok iránt Miklós majorosnak Gyáth fiának, Gestének és Egyednek, Csiba fiának tanúság tételre lett meghívásáról.

1347. A Tapolczában levő malom fele részének elzálogosítása Zemlyéri Miklós részére.

1350. Két malomnak s az Odocskához (ma Hó- daska) tartozó földrésznek a beél-i apát által történt megszerzése, s az Agyaglikhoz tartozó ezen birtok iránt a Dalka család nevében történt ellenmondás.

20