Kulturális Hírek, 1948. szeptember-december

1948-09-10 [0785]

/A moszkvai rádió népszerű előadása... folyt. RMor EE/HM/3b20 gs Evvel kapcsolatban Micsurin rámutatott a tudomány és az egyész társadalom felépítése között fennálló szoros kapcsolatra. A XIX. században, a virágzó, épitő kapitalizmus idejében az angol tényé sz-_ tők belenyúltak a gyakorlatba, számos uj'állatfajtákat tenyésztettek. Amikor azonban, a kapitalizmus túlélte korát, más, a gyakorlattól elvont könyv szagú elméletek keletkeztek, Weismann azt állította, begy minden élőlény tulajdonképen két lényből áll: a halandó testből és a balhatatlan csiraplazmából, amely tovább adódik utddről-utódra és amelyre a test nem bir befolyással. Ez az elmélet tudomány tol an és reakciós. Tudománytalant azért, mert ellentmond a gyakcxlat ás tapasztalat számos tényének. Reakciós azért, mert eleve reménytelennek'.nyilvánítja az embernek a természet átalakítására irányuló igyekezetét. Ezt a tant Tlcndel és Horgán tovább fejlesztctték. Ez az elmélet teljes mértékbon megfelel a haldokló kapitrJLizmusnok. Hisz világos, hogy az evolúció tagadása, a csira-plazma megváltó zhatatlanságáról szóló felfogás mögött a polgári társadalom megváltozhatatlanságánok tévhite rejlik. A Weismann-Horgan-Ilendcl-féle elmélet igy a reakciós világnézet egyik oszlopává válik. Micsurin rámutatott arra, hogy elmélete csak a szocialista társadalom légkörében fejlődhetett ki, melynek alapja a természet azon törvénye, hogy a természetben nincs lezárt" folyamat, hogy minden halad és változik. Micsurin elmélete teljes mértékben támaszkodott a mezőgazdasági gyakorlatra és eredményeivel megcáfolta azt a tévtant, mely szerint a fajták elváltozásának alapja az "öröklődés! anyag" részecskéinek különböző kombinációi, Micsurin tagadja bármilyen különálló "öröklődési anyag"-nek létezését. Szerinte a külvilág és'kisebb-nagyobb mértékben a test minden része behatással van az utódokra. Egyik módszere a szervezet öröklődési tulajdonságainak a "megrázkódtatása", azaz labilissá tétele. Ezt kereszteződéssel éspedig lehetőleg távol álló /például tengerentúli növényekből való/ faj tákkal éri el. Az ilyen labilis természetű növényeket több nemzedéken keresztül különböző behatásoknak teszi ki és igy keletkeznek állandóan öröklődő egészen más tulaj donságokkal biró fajták. A Mandel-Morgan-féle nézet sze-"_ rínt hibridek csak nemi kereszteződés utján keletkezhetnek. Micsurin bebizonyította, hogy vegetatív uton a növényi test egyes részeivel is lehet "kereszteződést" végezni. Igy például fehér paradicsomnak vörös paradicsomra való átoltás .utján egész hasonló törvényszerűséggel kapott vörös, fehér, és rózsaszinü paradicsomokat, mintha azok nemi uton kereszteződtek volna. Micsurin elmélete csak a szocialista társadalomban fejlődhetett ki. /1TI/ ^ p