Kulturális Hírek, 1948. szeptember-december
1948-09-11 [0785]
A "zöld ötéves terv" U FF/Co/b 37 A Szovjet Tájékoztatási Iroda jelenti: " Micsurinszk'város/ § régi TTozlov; mely ma a nagy' szovjet "biológus nevét viseli; a napokban visszhangzótt boldog fiuk éa leányok hangi át Öl. Az ország minden részéből, 1 Tavolkcletröl és' Grúziából; a Balti-tengerpartról és a Erimből több"mint 300 ifjú kor-" tesz éíkez'ett a városba, mind Miosurin tani tv anyai, ötmillió ifjú kertészt képviselnek s a Komáz omol által rendezett értekezleten beszámoltak arról/ mit tettek ás mit szándékoznak tenni a""zöld ötéves terv' 1 meghalós 11ásá-ért. "Nagy virágoskertté változtatjuk-szerotett hazánkat ez a jelez evük. Aki ns értekezlet résztvevőinek beszámolóit hallotta, meggyőződhetett/ hogy ez "a jelszó mindinkább valósággá válik. Az úttörők Sztálino-megyében körülbelül"egymillió darab fat ültettek cl. Az ifjú kertészek három napon át megcsodálták a Miosu_ rin-féle körteket"*és tanulmányozták a természet nagy átalakítójának módszereit. "Megtekintették Micsurin eredeti kísérleti faiskoláját, ahol 9 nag- tudós ötven éven át dolgozotf'és ahol ma P.N. Jakovlcv akadémikus folytatja munkáját. Meglátogatták a Központi Genetikai Labsratói*. umot, amely körül a '.törtekben a Micsurin által megteremtett háromszáz uj növényfajta terem. A város peremén egy magas dombon fékezik a nagy biológus sir Ja. Ifjú tanítványai hosszú sorokban haladnak el mellette és mindegyik letesz a sírra egy-egy virágot. ' "Az ember teremthet és kel:., hogy teremtsen uj, a természetesnél Jobb űövanyfnjtákat w * Saek a .a savak - ü'iccurln hagyatéka. Pl/ .— • Se.'' nagy észt Író nyilatkozata U S2IB FF/űo/b 37 M o s z k"v á , szeptember 9. August Jakobsent, a legidősebb eszt i rőt'"Élet g citadellában" és aHáboíu front nélkül" elmü színdarabjaiért kétizben tünteti ék ki a Sztálin-díjjal. Az "előbbi színdarab nem ismeretlen a pesti közönség előtt; mert abból készült a "Tanár ur válasszon" oimü nagysikerű c^zt film. . ' " Legutóbb irt színdarabjai,' a "Rozsda" és "lót tábor . A közelmúltban fejezte be "Fülemile és pacsirta" cimü észt népmesegyü jteményét• Jelenleg egy nag-' történelmi reí én ^-trilógián dolgozik. A 'regén • tárgyköre az észt proletariátus forradalmi erőinek felterese cs gyarapodása. , "Boldog vagyok - mondja A, Jakoboen -/ hoge müveim' messze túljutottak Esftorötftg haj árain és a Szovjetunió sokmiláics népének tulajdonává váltr.k. Boldog vagyok, hog ' ez örömteli, lázas alkotó-, munka korszakában élhetek", /mi/' \