Külföldi Sajtószolgálat, 1949. december

1949-12-05 [0964]

egyre a "védekező fél" szerepében tűnjenek fel* Ez a fogás nem az 6" találmányuk. A második világháború porrá vert támadóinak fegyvertárából vették. Az emberiség még nem felejtette el, hogy a hitlerek, mussolinik és tossók a" második világháború kirobbantása közben hisztériásán rikoltoztak: "védekezniük koll" az úgynevezett "vörös veszedelemtől",. De ahogy ezek a módszerek nom montették meg a mult támadóit, nem fogják megmenteni azokat sem, akik ma törckszenok világuralomra. Az angol-amerikai imperialisták gyengeségüket az atombombák és atomfegyverük nagyhangú hirdetésévol igyekeztek titkolni. Arra számítottak, hogy ncgfélomlithotik a gyengeídogzotüoket. Hiu reménykedés volt.. Az atomálmot szertefoszlatta a Szovjetunió; a béko, demokrácia és szocializmus tábora biztos a maga orojébon. Ez a tábor bátran tokint történolmi holnapja • olé! Láthatjuk, mind sokasodnak a béko harcosainak sorai. Erejükkel föltartják azokat a'szontségtörő kozeket, amelyek a háború kegyotlon pallosát suhogtatják a világ felett. A reménytelenség sötétségébe merül az utolsókat rugó kapitalista Nyugat. A világ dolgozó omberisége számára pedig a remény világos fényével lángol a szabadság és boldogság Koleton piro s ló haj nála,. .A világosság legyőzi a sötétséget. És a barátság és testvériség szálaival összefűzött emberiség ezt kiáltja; "Éljon a napfény, vesszen a sötétség!" /C/114/ Mihail Solohov Írásából Sztálin, a proletár - nemzetköziség élharcosa A NEMZETI KÉRDÉSBŐL Sztálin "A nomzeti kérdés és a loninismus" cimü 1929-bon irt munkájában leleplezte a burzsoá nacionalizmust.ós magasra emelte a proletárnemzetköziség zászlaját. Bcbisonyitotta a Bolsevik Párt politikájának hatalmas életerőjét a nemzetiségi kérdésbon, 'annak a politikának győzelmét, amely a Szovjetunióban, e hatalmas, soknemzotiségü szocialista államban gyakorlatilag is megtestesült . A nemzet-fogalom orosz marxista elméletének felépitóse egyik fő feladatát képezte Sztálinnak. Már "Marxizmus és nemzeti kérdés" cimü, 1913-ban irt müvében először adta a marxista irodalomban a nomzct-fogalom tudományos, materialista moghatározását. E müve volt irányadó alapja "A • nomzeti kérdés és a leninizmus" cimü munkájának, amolybon rámutatott, hogy a nemzőt, az embereknek történclmilog'kialakult tartós közössége négy főismérv alapján épül fol. Ezek: a nyolv, a földrajzi terület, a gazdasági élőt és a lclkial.kat közössége. Az utóbbi, a nomzeti kultúra sajátságainak közösségében nyilvánul meg. Sztálin birálta azokat, akik ezt a meghatározást uj, ötödik ismérvvel - saját külön nomzeti állam létezésével akarták kiegészíteni.• Megdönthetetlenül bebizonyította, hogy ez a felfogás kizárja a nemsotek sorából az olnyomott, nem toljesjogu nomzetoket, igazolja az imperialista