Külföldi Sajtószolgálat, 1949. december
1949-12-05 [0964]
hódításokat és a gyarmati elnyomást, a burzsoá nacionalisták álláspontjának helyesléséhez vezet, akik azt állítják, hogy a szovjet nemzetek, mint nemzetek megszűntek, amikor egyesültek a Szovjetunióban* A marxista nemzetelmélet óriási nemzetközi jelentő égre tett szórt. A Szovjetunió tapasztalata és a népek története a kapitalizmus általános válságának időszakában, igazolta, hogy a proletariátus forradalmi pártja csak a bolsevik nemzetelmélct alapján tud következetes nemzetközi politikát kidolgozni a nemzeti kérdésben - olyat, amely számol, a gazdasági és kulturális fejlődés különböző fokán ló^ő népek jelenkori ^iszonyainak sajátságaival, történelmi multjá-al, életmódjával ós hagyományaival* ' • Sztálin bebizonyította, hogy csak a mar::ista nemzetelmélct alapján lehet a nemzetek keletkezésének és fejlődésének folyamatát megérteni. Birálat tárgyává tette azt a hibás állítást, hogy a nemzetek már a kapitalizmus előtt létrejöttek. A kapitalizmust megelőző korszakban csak a nemzetek egyes ulcmoi léteztek, de ezok esek a nemzetté alakulás lehetőségét rejtett k magukban bizonyos kedve::" feltételek mellett. Ez a lehetőség a felemelkedő kapitalizmus időszakában válik valósággá, amikor a nemzeti piac, a gazdasági és kulturális központok létrejönnek. Ez a körülmény élesen rányomta bélyegét azoknál: a nemzőtöknek jellegére, amelyek a burzsoázia égisze alatt kel étkeztek, valamint azoknak a nemzeti mozgalmaknak a jellegé ve, amelyok akkor bontakoztak ki. "A burzsoásia és nacionalista pártjai - irta Sztálin - ob .-on az időben e nemzeteknek fő vezető orejc volt és maradt. Osztálybéko a ncm, zoten belül 11 a nemzet egységének" érdókébon; a nemzet torülcténok gyomja i» tása más nemzeti tcrMletck elfoglalásával; bizalmatlanság és gyűlölet más nomzetek iránt; a nemzeti kisebbsc'ek elnyomatása; egységürmt *• •iiarncriai' izmuasal - ez az eszmei és szociális-politikai poggyásza özeknek a ne^iz©— leknek." Az Októberi Forradalom győzelme előtt esak burzsoá nemzetek léteztek, ezek képozték Sztálin tudományos kutatásánál: tárgyát. Az Októberi Forradalom uj korszakot nyitott meg az emberiség történetébon, Oroországban hatalmas csapással törte össze az osztály- és nemzeti elnyomás láncát.. A Szovjetvilió né einek életébea óriási változások mentek végbe: kialakultak az uj, szovjet nemzetek., "A munkásosztály és nemzetköziség pártja - irja Sztálin az az erő, amely megerősíti e nemzeteket és vezeti Őket* A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége a nemzeten belül a kapitalizmus maradványainak likvidálására, á szocializmus győzelmes felépítéséért; a nemsetok köilotti gyűlölködés maradványainak megsemmisítése a nemzetek és a nemzeti kisebbségek ogyenjoguságának és szabad fejlődésének nevében; a nacionalizmus maradványainal: megsemmisítése ; a népek közötti barátság megtoromtésének és a nemzetköziség megerősítésének nevében; egységfront minden elnyomott és jogfosztott nemzettel a hódítási politika és a hódító háborúk elleni küzdelcmbon, az imperializmus elleni küzdelemben - ez a szellemi és ssociális-politilr.i arculata özeknek a nemzeteknek. Az ilyen nemzeteket szocialista nemzeteknek kell minősíteni." Rámutat Sztálin a szocialista nemzetek kiáfckulásának egész korszakára: "A régi, burzsoá nemzetek romjain uj, szocialista nemzetek koletkoznok és fejlődnek, amelyek sokkal szilárdabbak, mint bármely burzsoá nemzet, minthogy megszabadultak a kibékíthetetlen osztály-cllontmondásoktól, amelyek szét marják a burzsoá nemzetekot és sokkal inkább aí cjés2 népet felölelő nemzetek ezok, mint bármely bur zsoá nemzet*"
