Külföldi Hírek, 1956. december 6-10.

1956-12-08 [0536]

1,1 T I KÜLFÖLDI H I d E K K,34 r kiadás 19 % .december 8* j g ó $y p /Kardelj beszéde,. .17. folyt./ Z mg/Ke s Kt VázIgen helyt el eh, ha az átmeneti időszak társadalmi fejlődésének problémáiról folyó vitát kizárólag a megdöntött bur* zsoázia maradv áiyeí ra egyszerűsítik le. A szocializmus tizéves fejlődése után egy valamennyire is fejlett országban ezeknek a maradv én yoknak sokkal kisebb politikai jelentőséggel kellene bir n iok • Az átm ene ti idus zak állam gé pezote más tény ez t is.cz ül. amelyek sokkal jelentősebbek és amelyekbe uj alakban veszik magukat a történelmi rea ko iós érák, amelyek ellenszegülnek a szocializmus haladásánál:. Ez elsősorban, mint ahogy mindannyian tudjuk, a bürokratizmus, amely egyaránt jel entkezik mind sztálinista, mind pedig berzs oá-demokratikus formában, k burzsoá ellenforradalmak csak olyan körülményok között számíthatnak val amennyire is komoly politikai tényezőnek, amikor a b üro krat ikus önkény olyan mértékben helyezkedik szembe a továobi szocialista fejlődés szükségszerűségével, hogy felzaklatja a munkásosztályt és támadásra hiv£ ki maga ellen. ITem kell elfelejteni, hogy a francia ellenforradalom nem saját belső erejének köszönheti győzelmét, mert csak akkor győzött, amikor a jakobinusok terrorja teljes ellentmondásba került Franciaországban a társadalmi f o jlődés igazi szükségleteivel és lehet őségeivol.Do még akkor is, amikor az ellenforradalom formálisan győzött, nem semmisíthette meg azt, ami lényeges volt a kapitalizmus továbbfejlesztése szempontjáb^l. Ezután ez egymást .követő összeütközések és forradalmak egész sorára volt szükséjg, hogy fokozatosan se gtiszt itsák a politikai rendszert e gyorsabb társadalmi f ejlődést gátló elemektől. Rákosi Magyarországának az volt a jellegzetessége, hogy az átmeneti időszakban hiányzott a társadalmi folyamotok mirden komolyabb elemzése, sőt halálbüntetés terhemollett megtiltották,hogy bírálok a társadalmi viszonyokat és egyéb problémást, amelyek ellentétben állnak azzal a feltevéssel, hogy az olyan társadalomban, amely a szocializmust épiü , a burzsoázia maradványán kivül ninosenok reakciós ás konz ervet ív elének. S tanítás szerint a magyarországi fejlődés azonos a kormány politikájával s így a kormánynak abszolút hatalommal kell rendelkeznie. Az ilyen felfogás szerint azoknak, akik tudatosan hozzá akarnak járulni a szocializmushoz, egyetlen feladata abbai - rejlik, hlgy népszer üs its éle és na gyar ázzak a kormány intézkedéseit. A társadalomtudományoknak ugyanez a feladata. Ilyonformán ez eszmei munkának nincsen semmiféle alkotó ereje s az* elvtelen prakticizmus kiszolgálójának nyomorúságos szintjére süllyed, /folyt, köv,/ ^