Külföldi Hírek, 1956. december 6-10.

1956-12-08 [0536]

MTI KJIFOIDI HIT, EK K. 35. Kiadás 1956. december 8.- jff 6..3.^v* I Kardelj beszéde.....18.folyt./ Z mg/s Kt Vár Felvetődik tehát a kérdés, milyen szocialista kádereket nevelhetett ez a rendszer, milyen lehetőséget nyújtott a szocializmus alapvető erőire k arra, hogy korrigálják az úgynevezett nemzeti erők politikáját és egy általában hogyan alakulhatott a munkástömugok szocialista öntudata, amily tömegeknek végeredményben az egész- társadalmi rendszer szilárdsága alapján kell lenniök ? Érthető, hogy az az előbb emlitett körülmények között e kérdésekre 3 válaszok asak negatívak lehetnek. Tulajdonképpen a politikai rendszer és maga a pórt, aműiynek helyzete szerint a leghaladóbb ércnek kell lennie az országban, akadályozta az olyan káderek kifejlődését, amelyek kifejezésre juttathatják és továbbfejleszthetnék Magyarországon a haladó szocialista irányzatokat. Ezzel a tömegek és a Magyar Dolgozók Pá:tja között beállt szakadás teljessé vált és a magyar munkásosztály eszmeileg elvesztette minden fegyverét és különböző idegen eszmoi hatások alá került. Csak "z ilyen rendellenes állapot rovására irandó az, hogy egy Petőfi-kör, amelybe az értelmiség különféle elemei keveredtek, kezdve az igen haladóktól és a szocialista elemektől, a kispolgári anarchista és z°v-ros elemeken keresztül a nyilt reakciósokig és Ttiszocialistákig, kezdetben a néptömegek elfojtott energiájának egyetlen megnyilvánulási helye volt, később páig a néptömegek egyik legfőbb eszmei és politikai tájékoztatójává vált. Már maga az, hogy egy ilyen vitaklub helytelen politikai formája érvényesülhotett, mint a szocialista exj-enállás fo eszmei ereje, rámutat arra az eszmei űrre, • amelyet a Rákosi-Gerő-f éle bürokratikus rendszer maga, után hagyott. Ilyen eszmei légkörben fejlődtök a magyar munkástanácsok is. Amint láttuk, szembehcl

v ezkadtek velük mind a Rákosi^fálr sztálinista elemek, mind pedig a kispolgári liberálisok. Nem értették meg okot ^zok a kommunisták sem, akiié elitélték a Rákosi-Gorő-féle rendszert és elhatárolták magukat tőle. A kommunisták egy része előtt, amely a régi sztálini dogmák hatása alatt megszokta, hogy no higyjon a tömegekben, a munkásosztály szocialista öntudatában és abban, hogy a munkásosztálynak szocialista módon kell cselekednie, felfoghatatlan volt, hogy a rnunkástömogck közvetlenül, nem pedig a pártvezetőség utján vehetnek részt a hat-lomban és dönthetnek a hatalom rendszeréről. A Magyar Dolgozók Pártja, amely tiz éven keresztül csak a büroka *tLkus politikai ás gazdasári apparátus révén uralkodott, eltűnt és egyszerűen azért nem lehetett már reális szocialista tényező. Mégis megváltoztattak a revét és igy próbálták meggyőzni a magyar munkásokat, hogr ezzel megoldódott a probléma. A magyar munkások azonban a bürokratikus rendszer ellen keltek fel és nem a párt ilyen vagy olyan neve ellen. A magyarországi haladó szocialista erőknek ahelyett, hogy meddő kísérleteket tottek a kommunista és más politikai pártok restaurálására, azokban a forradalmi napokban küzdoniök kellett volna a közvetlen demokrácia elvének győzelméért, olyamódbn, / folyt.köv. / n t-