Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1
1949-02-09 [0102]
Visszavonhatatlanul kiszakadtunk az imperializmus világgazdasági rendszerének szorításából - Eajk László olőadása a magyar külpolitika útjáról Na^Sz/Lt Oá Á Magyar^olgozók Pártja politikai akadémiáján szerdán délután Rejk László külügyminiszter tartott nagy érdeklődéssel kisórt előadást tA magyar külpolitika utja" címmel. Az előadáson megjelentek Dobi-István miniszterelnök, Vas Zoltán miniszter, a Öamde.sági Főtanács főtitkára, Ösals István földmlvelésügyi miniszter, Molnár Imre, az Országgyűlés alelnöke és sokan mr.sok a magyar közélet kitűnőségei köz ül a Rajk László előadása bevezetőjokópen megállapította, hogy a felszabadulás óta eltelt négy-esztendő alatt hazánk- • ban végbement mélyreható változások, amelyek alapvetően megváltoztatták Magyarország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális képest, alapvetően megváltoztatták a magyar külpolitika jellegét is:». A.régi uri Magyarország külpolitikája imperialista külpolitika volt apagybirtokosok és nagy tőkésolsjórdokében és védelmében. A nagybirtokosok és nagytőkések az ország határain belül csendőrszuronyra ápitett diktatúrájának a külpolitikában Európa mindenkori csendőreivel való szövetkezés felelt meg« - Az Í867-es ( .klegyezóst''mág azzal a mesével próbálták megmagyarázni, hogy a magyarságnak életkérdése a Habsburgházra való támaszkodás, a német barátság biztosítása, mert a maroknyi magyarság megmaradása ezen áll vagy bukik "az elnyeléssel fenyegető szláv tenger közepénk Ennek a mesének.a hazugságát már Kossuth Lajes leleplezte, amikor a Duna-konföderáció gondolatának fölvetésével megmutatta az,t az utat, amelyre - történelmi helyénél ás szerepénél fogva - elsősorban éppen Magyarországnak kellett volna lépnie . - A magyar uralkodóosztály ehelyett az állam szuverenitását a Habsburgok lábai elé rakta, hogy cserébe segítséget kapjon uralma fenntartásához, a magyar dolgozók és nemzetiségek elnyomásához és kizsákmányolásához. Ez rántóV: bele bennünket idegen érdekek szolgálatában az első világháborúba. - 1917-ben a cári Oroszország összozuzásával megszűnt a "szláv veszedelem", ezzel a szláv veszedelemről szóló propaganda alapja is. A magyar nagybirtokos arisztokrácia ós burzsoázia hirtelen átnyergelt a "szláv veszedelemről,*? a "bolsevista veszedelemre" ós 8 revizionizmusra 9 A forradalmi munkásosztálytól való félelom, a parasztsághegy földreformmozgalmai, a földnélküliek és az ipari munkásság szó vétségének jelentkezése elöl ez alkalommal a modern idők "Szent Szövetségéhoz", a fasiszta tengelyhatalmakhoz menekült, hegy korhadt és gyilkos feudal -kapitalista rendszerének életét ooghosszabbithassa* /Folyt.köv./