Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1

1949-02-09 [0102]

Visszavonhatatlanul kiszakadtunk az imperializmus világgazdasági rendszerének szorításából - Eajk László olőadása a magyar kül­politika útjáról Na^Sz/Lt Oá Á Magyar^olgozók Pártja politikai akadémiáján szerdán délután Rejk László külügyminiszter tartott nagy érdeklő­déssel kisórt előadást tA magyar külpolitika utja" címmel. Az elő­adáson megjelentek Dobi-István miniszterelnök, Vas Zoltán miniszter, a Öamde.sági Főtanács főtitkára, Ösals István földmlvelésügyi minisz­ter, Molnár Imre, az Országgyűlés alelnöke és sokan mr.sok a magyar közélet kitűnőségei köz ül a Rajk László előadása bevezetőjokópen megálla­pította, hogy a felszabadulás óta eltelt négy-esztendő alatt hazánk- • ban végbement mélyreható változások, amelyek alapvetően megváltoz­tatták Magyarország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális képest, alapvetően megváltoztatták a magyar külpolitika jellegét is:». A.régi uri Magyarország külpolitikája imperialista külpolitika volt apagybirtokosok és nagy tőkésolsjórdokében és védelmében. A nagybirto­kosok és nagytőkések az ország határain belül csendőrszuronyra ápi­tett diktatúrájának a külpolitikában Európa mindenkori csendőreivel való szövetkezés felelt meg« - Az Í867-es ( .klegyezóst''mág azzal a mesével próbálták megmagyarázni, hogy a magyarságnak életkérdése a Habsburg­házra való támaszkodás, a német barátság biztosítása, mert a marok­nyi magyarság megmaradása ezen áll vagy bukik "az elnyeléssel fenye­gető szláv tenger közepénk Ennek a mesének.a hazugságát már Kossuth Lajes leleplezte, amikor a Duna-konföderáció gondolatának fölveté­sével megmutatta az,t az utat, amelyre - történelmi helyénél ás sze­repénél fogva - elsősorban éppen Magyarországnak kellett volna lép­nie . - A magyar uralkodóosztály ehelyett az állam szuverenitását a Habsburgok lábai elé rakta, hogy cserébe segít­séget kapjon uralma fenntartásához, a magyar dolgozók és nemzeti­ségek elnyomásához és kizsákmányolásához. Ez rántóV: bele bennün­ket idegen érdekek szolgálatában az első világháborúba. - 1917-ben a cári Oroszország összozuzásával megszűnt a "szláv veszedelem", ezzel a szláv veszedelemről szóló propaganda alapja is. A magyar nagybirtokos arisztokrácia ós bur­zsoázia hirtelen átnyergelt a "szláv veszedelemről,*? a "bolsevista veszedelemre" ós 8 revizionizmusra 9 A forradalmi munkásosztálytól való félelom, a parasztsághegy földreformmozgalmai, a földnélküliek és az ipari munkásság szó vétségének jelentkezése elöl ez alkalom­mal a modern idők "Szent Szövetségéhoz", a fasiszta tengelyhatal­makhoz menekült, hegy korhadt és gyilkos feudal -kapitalista rendszerének életét ooghosszabbithassa* /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom