Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1

1949-02-09 [0102]

/Rajk László beszéde, 1, folyt./ Na/Sz/Lt Oá Igy került az ország újból és ugyanazon okok miatt megint idegen érdokok, mindenekelőtt a bitlorizmus vontató kötelére, hogy ez ismét csak idegen'érdekek szolgálatában a második világháborúba rántson bennünket. Bajk László ezután azt vizsgálta, mennyiben sikerült megváltoztatni hazánk külpolitikai elhelyezkedését és arculatát. Megállapította, hogy mig a reakciós, fasiszta Magyarország nem tudta megoldani népi, állami szuverenitásunk kérdését, ma önálló, független, szabad állam vagyunk. Kis ország, mint mi, önálló, független, szabad ország osak akkor lehet, ha tartósan, sőt véglegesen sikerül kiszakadnia az imperialista világgazdasági rendszer halálos szorításából. Sztálin kijelentését Idézve Bajk László megállapította, hogy az elnyomás és kizsákmányolás az imperialista vi lággazdasági rendszer velejárója. A Szovjetunió, mint győztes nagyhatalom nem folytatott .annexiós politikát, nem kebelezte be a legyőzött népeket. Magyarországnak is visszaadta függetlenségét ás segitott talpraállásában. Ha voltak is a népi demokráciák között apró, szük, nemzeti érdekből fakadó ós rendezésre váró kérdések, ezeket a kölcsönös megértés szellemében oldották meg és fogják megoldani ezután is, miközben előtérbe helyezik közös, nagy érdekeiket: az imperializmus világrendszeréből való kiszakadást, a szocializmusba vs ló fejlődési lehetőségüket. A Magyar Kommunista Párt ós a MDP ma büszkén hivatkozik az 1945-46. évekre, amikor szinte elszigetelve, az ár ellen úszva, körömszakadtáig haroolt az ellen, hogy Csehszlovákia, Románia ellen soviniszta követeléseket állítsunk fel. Nagy Ferenc, Kovács Imre, Mindszonty ós a reakciós klérus hazaárulóknak nevozte ekkor a kommunistákat, A történelem azóta ezekre az urakra sütötte a hazaáruioknak kijáró széponbélyeget, leleplezve, hogy már akkor is az imperialisták utasításait hajtották végre. - Minket pedig igazolt a. történelem - folytatta Bajk László,-Sikerült megteremteni népeink között azt a kölcsönös bizalmat ás békés együttműködést, amit Sztálin elvtárs a szabad népek szocialista együttélésének megteremtéséhez egyik döntő ós nélkülözhetetlen előfeltételként jelöllJbog. Ma országainkat kölcsönös megsegítés!, gazdasági és kulturális szerződések fűzik össze, amelyeket nem kapitalista kormányok kötöttek egymás között azzal, hogykésőbb megszegjék azokat. Ezeket a szerződóseket a népek kormányai kötötték, éppen ezért őszinték, a nép akaratát fejezik ki ős időtállóak. _ . . u-/folyt.köv./.