Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. január/2

1949-01-21 [0101]

B 21.kiadás, január 21. 16 crr. 3 0 P e r° Borsod-megye beruházásai öt hónap alatt Ki* § m/ll/Qo TH Bn U i s k o 1 é, Január 21,,/líTl/ Boraod-vármcgyc tcrvmegbiZottjának jelentése szerint a "beruházások összege Borsod-megyében 11,?»3,C53 forint a logutóbbi öthónapos csonkatervévben; Alt alánosságban a közületi bc-^­rubázásokat az öt hónap alatt 2,428.346 forinttal túlteljesítették. Szávai Nándor előadása § 3?3/b/tfo Bn X t.Szerkesztőségek figyelmébe! Az alábbiakban a t .Szer koszt ős égek rendelkezé­sére bocsátjuk Szávai Nándor kultusz államtitkárnak a MDP kultúrpoli­tikai akadémiáján "Rend és szabadság az iskolákban" oimmcl tartott előa&sát. Keretet később adunk. Az államtitkár bevezetőben a kapitralista neve­lési módszerekről beszélt, szembeállítva a szocialista növeléssel. - l,Hg a kapitalista társadalom egyoldalúan^ké­pezte az embert, mindenkor egy bizonyos technikai tevékenység elvég­zésére, - ez osztálynélküli társadalom nem egyoldalú készséget, hanem haladó* világnézetet és egyetemes műveltséget ad mindenkinek. Ezután ismertette a kommunista nevelés legfontosabb irányait, Az erkölcsi ne­velés egyik alappillére - mondotta e» a közösség, az állam, a heza iránti tevékeny patriotizmus. Patriótának azt tarthatjuk, aki önzet­lenül dolgozik a közösségért, aki mindenit, éle tét is, a népért, a ha­záért áldozza. A hazaszeretet egyet jelent a dolgozó nép szeretetével és a'haza érdekeit egybe kap jsol ja é.z egész világ dolgozóinak érdeke­ivel . . A fegyelem és a fegyelmezés kérdéséről szólva, a Szovjetunió nevelési tapasztalatait ismertette, Makarenko - mondot­ta - éles különbséget tesz mindig a fegyelmezés és a fegyelem között. Szerinte a fegyelmezés azoknak a módszereknek az együttese, amelyekre a nevelőnek szüksége van. A nevelésben a fegyelem már sokk.il magasabb fogalóm, magának a nevelésnek végső eredményével azonos s nem'holmi külső, modorbcli, hanem mélyen erkölosi és politikai jelenség. A fe­gyelem útjára eljutni osak a munka utján lehet. A munka egészen más távlatot nyer'a népi demokráciában, a szocializmusban, mint c. kapita­lizmus idején. A'kapitalizmus nem látott mást benne, mint hasznethaj­t<5, létfenntartó, kívülről rákényszerült' tel j esitményt, és a kivált­ságosak osztályát főkégen a munkátlanság, a boldog tétlenség jellemez­tc. Ezzel szemben az uJ, népi kultúra az ember legszebb, legegészsége­sebb, legméltóbb feladatát látja a munkában: a munka határozza meg az ember helyét a természetben,- viszonyát a társad ólomhoz, A továbbiakban Szávai Nándor az uj iskola jel­lemző vonásait ismertette. /Folyt,köv./ <P

Next

/
Oldalképek
Tartalom