Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/3
1945-07-20 [0015]
/Silafcy Lajosi rádió előadás a a l§a~j?r-Szovjot Művelő dóéi Tárhasd/? munkássá ró 1. I. folytatás./ " Snnek a felvilágosító munkának legnagyobb jclentóeégtt része m az előadássorozat, amelyet kórósunkra a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság válllelt. Mig Ziiahy Lsjos bevezető alőadáaa elsősorban magát a Sárgaságot műtétje be hallgatóinknak s rámutat azokra az eredményekre, amelyeket e Magyar-Szovjet Művelődési SárSAEég már addig is elért a magyar élet legkülönbözőbb területein, addig a további előadások majd oorrafvoszik & Szovjet életónok minden lányegos mozzanatát, törtinotét, harcait, nemzetiségi politikáját, társadalmi szerkezetót, gazdasági ós kulturális eredményeit, a szovjat irodalom, művészet ós tudomány hatalmas slkotaon.it, a szovjet birodalom népeinek csodálatos 37lnnompáját, változatokban bővilkedő gazdagságát, mindazt, amiről eddig hallomásból is alig tudtunk, üj világ bontakozik majd ki esekeol az agymást követő előadásokból, amelyeket, ramál'ia, a társaság és a Rádió majd kötet formájában is kiadhat. Hisszük, hogy a Magyar itádió hallgatói nsg^l uzorotcttel várták és hallgatják majd ezeket az előadásokat, A Magyar Rádió büszke, heay ezzel is ülŐ30git% heti a maga, egyelőre még mindig fogyatékos ©Bzközcivel a szovjetmagyar megértésnek nagy s számunkra, magyarok számára döntően fontos ügyét. Ezután Ziiahy Lajos a következő rádióbeszédet mondotta} _ Mielőtt rátérnék arra, hogy tulajdonképpen mi a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, szeretnék néhány szót mondani arról, hogy a magyar sze-Ilerai élet milyen kapcsolatot tartott fönn a cári időkben ez oro^z kulturá^yal, az CIBŐ világháború után pedig a Szov j etunióv al• - Ami « rtfgi cári idélret illeti, annak részletezése már alig érdekelhet bennünket. Nyelvtudósaink gyakran felkeresték o mult században az óriáűi orosz birodalomnak azokr.t a területeit, ahol a magyarság Őshazájának nyomalt sejtették. A tizet kilencedik század orosz regényirodalmának legfontosabb müvei: kossto j ovszki, Turgonycv, Tolsztoj és a többiek Írásai magyar nyelvre forditva a mi olvasóközönségünk lelki gyönyörűségére is szolgáltak apáink koréban* - Sz a szellemi kapcsolat, amely nem volt raóly , dc mégis száleakörű, mert nemcsak. Puskinról ós Csehovról tudtunk, hanem CsHjí'kovszkin és a többiokon keresztül az orosz zenéről, p z onoez képzőművészetről is - gondoljunk csak Vcre3csagin hires festményére; "A Sipka-szorosban minden csendes" oz a szállani kapcsolat az el30 világháború után a Szovjetunióval teljesen meguzünt. A világpolitikai ellentétek acólfálakat emeltek a Szovjetunió és Magyarország között, A haraineae évek fordulóján hiába volt külképviseletünk Moszkvában ás Moszkvának Budapesten, az eaészséges szellemi kapcsolatok nem indulhat bak meg„ Csal: néhány magyar iró jutott ki a Szovjetunióba, de ttofcsztnlataifcról osak hangfogóval Írhatta*, mert minden tárgyilagos megállapítás, amely 0 hatalmas birodalom kultúrájáról kedvező szavakat mondott, gyanússá vált és rendőri megfigyelés tárgya lett.
