Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/3
1945-07-20 [0015]
/Ziiahy Lajos rádidolondása « Hagy»r» Szovjet MttvoXődési Társnőig munkásságáról, z. folytatás./ >íy/G$9 - 1953-ben több hónapra terjedő tanulmányutat t orvostűi?, a Szovjetunióba, atazásomnsjt minden részlete elő volt már készít* ve, ds ezt az utazást az utolsó pillanatban a magyar politikai hatóságok megakadályozták. 1937-ben, Puskin halálának • * századik évforduló ián lemét szó volt rrról, feo^y néhányan kimegyünk Moszkváén; 02 ez ut«záí> is hasonló okokból maradt cl, Amikor p8dig ?«on fáradoztam, hogy az itteni szcvjot• követságan keresztel az uj szevjetregényirodalom legújabb termékeit magyarul kiadjuk, azon vettem észre magam, hogy e katonai titkos nyomozókkal tárgyalok. Az olmult negyedszázadban tehát alig tudtunk mag valamit a Szovjetunió kultúrájából, és természetesen o> sem tudtak mog rólunk semmit, holott úgyszólván ssöasíédok voltunk. Az aoéifal kitűnően működött. £zt az eeálfalat néhánj hónappal ezelőtt a Vörös Hadsorog ágyúi tóptók ezét és döntötted romba. A felszabadult demokratikus Magyarország szellemi emberei azonnal nekiláttak, hogy megépítsék a Szovjetunió és Magyarok-szag között a szellemi közlekedés hidját, - A munka rendkívül nehezen i;üult. Genl oljunk oaak vissza Q tavasai hónapokra: sem telefon, sem posta, som közlekedési eszközök, - de úgyszólván még azt som tudtuk, Ihogy hol keressük egymást p romok alatt. Úgyszólván önmagunk voltunk a küldöncök éa iovéihordók* Ilyen körülmények között igen na«g eredménynek számított, hegy már február közepén sikerűit Összehívnunk a Magyar-Szovjet MUvelőd^ei Társaság első előkéstitÓ Ülését, amelyen a magyar ezellómi élet legkiválóbb munkásai közül mintegy hatvanan jelentek meg; irófc, művészek, de legfőképpen tudósok. a, gyűlés azzal bízott mog engem, hogy utazzam Debrecenbe *S kezdjem meg a tárgyalásokat az aíO'-or még Sebreoanhen székelő magyar koxraánnyal ót* a Szovjetunió hatóságaival, Debreceni tttam ós ott folytatott tárgyalásaim igon na^ eredményekkel jártak. A magyar kormáig azonnal felismert a a kérdés fontosságét és különösen"Gyöngyösi János külügyminiszter támor<ötása kötelez bennünket hálára, A ez o v < e t-hatóságok legmagasabb fórumainál is nyitott ajtókra találtam. Már az olső napokban alkalmam volt egy vacsora keretébon hosszaaebb on beszélgetni a kérdésről Vorosilov marsallal, a Szövutfcégko'zi Ellenőrző Bízottság elnökével. 2 világpolitikai méretekkel mérve is rendkívül nagy ember szeretetreméltó közvetlensége és a szellemi élet iránt való lelkesedése szinte meglepetéssel hatott rám, aki az elmúlt huszonöt esztendőben mindi*- csak azt tapasztaltam, hegy a szellemi élet©*: az irót, a művé est, a tudóst olny omtátt, XegfKljebb dísznek, szórakozásnak vettek, de a nemzet sorsdöntő kérdéseiben nem vehotott részt. Torosilov marsall első szava az volt hozzám:A szellemi élőt embereire- igan nagy feladat vár az uj világ fölépítésében és ebben a gigászi munkában a szovjetunió Íróinak, művészeinek, tudósainak yallvfctvö éa testvériben keli együtt dolgozni a két nép közötti mé^y Ós őaziate barátság megalapozásán^ t s a távolabbi nagy és közoa feladatok megoldásén. /Folyt,köv./