Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)
1960-03-15 / 3. szám
1960. MÁRCIUS KRÓNIKA 11 fővárosunkat, Budát és 1699- ben édes hazánk földje teljesen szabad lett az Izlamtól. Ekkor kezdődhetett csak a romok eltakarítása és a nemzeti megújhodás- kultúrális fellendülés. Harcoljunk tehát azért, hogy a mai generáció tárgyilagosan, az igazságnak megfelelően ismerje meg történelmünket a kommunista hamisítás után. — Mi nem akarjuk a fekete dolgokat fehérre mosni. Csak az igazságot mindenkivel szemben — mondotta Kóródy-Katona János.............. . ★ Az előadás utáni diskurzióban egy jelenlévő nyilas próbálta őfelségét kompromittálni egy a “Döntés Eurónáró” című munkájából vett hamis idózettel. De ott rögtön jött a cáfolat és még aznan este a fenti könyvből meg lett --<> hogy hamisan idézett az illető. ★ Az előadás végén Kóródy- Katona János hangsúlyozta, hogy a Mindszenty Mozgalom nem egy egyesület, vagy politikai párt, melybe belép és melyből kilép az ember, hangulata szerint, hanem annak tagsága egy életre való elkötelezettséget jelent szent eszméinkért, a szabad, keresztény, hívő Magyarországért való önzetlen lelkes munkára minden pontján a világnak. Professzor Dr. Babó Tivadar venezuelai vezetőnk végre megérkezett Berlinbe és elfoglalta ott a Rákkutató Intézet vezetését. Egyben ő lett a Mindszenty Mozgalom északnémetországí vezetője (Berlin, Hallensee West Eisenzahn str. 27). Kívánunk Istenáldást tevékenységére........ ★ Itáliai Mozgalmunk római titkára: Haraszti-Dienes György (Roma, Via Emilio Marosini 16). Jelentkezéseket oda kérünk. ★ Hollandia Brabant tartományban vezetőnk Simonffy Géza (Kéki Barna) Breda, Haagdijk 180. Franciaország. Versailles-i megbízottunk: K. Telkes Attila. volt gazdasági felügyelő (Versailles, Hotel Sátory). Csatlakozásokat oda kérünk. Dr. Bessenyei Lajos volt debreceni tankerületi főigazgatómajd ott főispán, Mozgalmunk tagja, 81 éves korában Wesenben munkás magyar élete után meghalt. Közeledik a Müncheni Eucharisztikus Kongresszus! Magyarjainkat aug. 6 és 7-ére gyűjtjük össze (szombat, vasárnap). Kedvézményes szállás, étkezés. Kérünk jelentkezést Kóródy-Katona Jánosnál (Luzern, Posfach 492). ' KóllóDY-KATONA JÁNOS VITA FORUM: KÖSZÖNET A VÁLASZÉRT Dr. JÉKEI BALOGH GYÖRGY BÍRÓ URNÁK, BÉCS. Vagyok olyan “Úr”, hogy bátran “le”-urazhatok bárkit a világon. Előrebocsájtottam ezt, mert tőlem megvonta a minden becsületes magyarnak kijáró címzést, vagy 20-szor említette gúnyosan a nevemet cikkében s egyszer sem kisérte az “úr” szó. De mégis úgy érzem, hogy a KÖZÉRDEK nevében válaszolnom muszáj. Megengedett “fegyvernem” volna a finom gúny, azonban a gúnyolódás ördögi kígyója tekergőzésének árnyéka nem homályositja el becsületes és derült arcomat. Mindamellett szóból ért a magyar ember: nevén szoktam nevezni a gyermeket. Nem gyöngesévem jele, honv soraimban kitérek a provokált személveskedés elől. öt főnorftot pécéztem ki magamnak a kérdéses “VÁLASZ”ból. Elsőt nem szívesen írom a HAP^RT^O-k^rdéssel kanesplatos. Kedvos? olvadóim, hno-v híve lettem II. OTTÓ kiró Ksóo-qnqk Nem aidikns szinváiep-7f>oV>ól r>íin“m úiahb belátó® ritotf hitqimába az. hn^v g^iilfcírrn + fnqo'vqp nínnolf q -i vqirvis; S/r-íAIT' T^TVÁiy “c^ENT KHPON*”lVqpv-TWqpvqmrS70P-a t^°ltq»iq<57^-J«q é-dek°bop, II. OTTÓ kivé1« ura'todásrq epvénisépére. Azért magom részéről fátvolt vetettem a múltra és ne keressük az alkalmakat a meddő vitatkozásokra! De múltamnál és jelenlegi elfoglaltságomnál fogva fölhatalmazva érzem magamat fölényeskedően hamis beállítások megcáfolására. Ráfizettek-e a “HABSBURGOK” Magyarországra? Ellenfelem szerint “történelmi factum” ez a „ráfizetés” Nem érvel, mert akkor Szekfű Gyulá-t kellene idéznie. Ez a — nem vonom kétségbe — nagytudású. de állítom, hogy az elfogult lelkiilettel dolgozott ,,VOLT“ eKőnek kázzel-lábbal bizonyítani, hogy c«ak a magyar uralkodó oeztálv hibájából ment tönkre Mao var ország, és hopv a HABSBURGOK hibái erénvek voltak, sőt nagylelkűen ráfizettek a magva rsáer fölötti uralkodásukra. Értendő ezalatt az anvngi: a pénzbeli ráfizetés. Csakhogy ellenfelem SZEKFŰ nélkül “contradictio in tprminis”-npk nevezett Jósikái baklövést követett el; azaz önmagával keveredett piipnmondásüq. IMF a svllogizmusa: a “HABSBURGOK” katonaságot tartottak fenn Mapvarorszáp védelmére, de Magyarország nem fizetett a katonaság fenntartására elegendőt, tehát q “HABSBURGOK” ráfizettek Ma pvarorszá p-ra.” Hozzáfűzi mépís záróiéihoz», hogy azonban “megérte nekik ezt a ráfizetést” hatalmuk és politikai befolyásuk erősödése által. Gye* P. FODOR PAL S.J. Fodor Pál jézustársasági atya, igazi nevén Jaschke Pál, 1918 január 31 én született Magyarországon. Atyja protestáns volt és rendkívül vallásos emberként volt ismeretes. Édesanyja kiváló katolikus volt. A család tíz gyermekből állt. A fiuk közül hárman jezsuiták lettek, míg Páter Fodor egyik leánytestvére apácanővér. Fodor Pál 1937-ben, Szlovákiában lépett be a jezsuita rendbe és iskoláit először Pozsonyban, majd Budapesten végezte el. Amikor a kommunista rendszer Magyarországon betiltotta rendjét és a rendtagok számottevő részét börtönbe vetette, Fodor atya több társával külföldre szökött. Tanulmányait ezután Belgiumban, majd Franciaországban folytatta. 1950-ben végül is Kanadába vándorolt ki és Hamiltonban (Ontario) plébános lett. Fodor atya legjobban a magyar szabadságharc alatt tüntette ki magát, ahogy példátlan önfeláldozással dolgozott, hogy a magyar menekülteknek, akik az ausztriai táborokból teljesen nincstelenül érkeztek meg, elhelyezkedést és munkát biztosítson. Főleg Montrealban, Quebeckben és Halifaxban járt, de mindenhova elment, ahol problémák adódtak, ahol betegek voltak, ahol élelemre és ruhára volt szükség és ahol a fiatal bevándorlók sokszor lelki támogatásra szorultak. * 1958 nyarán Fodor atya éppen Halifaxban járt, amikor egy orvosi vizsgálat után kiderült, hogy rákja van. Először a bal karját amputálták. De a rák rohamosan továbbterjedt. Fodor Pál atya ennek ellenére továbbra is ellátta szolgálatát, megmaradt karjával szentmisét mondott és mindazokat, akik betegségében meglátogatták, ő látta el lelki vigasszal. Férfiak és asszonyok, akik sokszor belső kétségben keresték fel, hogy tanácsot kérjenek, megrendülve és megtérten jöttek el tőle. Szilveszter éjjelen, amikor az emberek a következő év és a múlt ünneplésére jönnek össze, ez a szent ember eltávozott az élők sorából. A halottak mindig magukkal visznek valamit és ugyanakkor valamit mégis mindig itt hagynak nekünk. Fodor atya a reményt és szeretetet, Istenben és egymásban, hagyta nekünk. (S.) rek-ész is kikövetkeztetheti az igazságot belőle: “Sokat fizettem érte, de megéri.” Nincs ráfizetés ott ahol a portéka “megéri” az árát. , A “HABSBURGOK” — nak megérte az esetleges anyagi áldozatokat a Magyar Nép fölötti uralom , tehát nem fizettek rá Magyarország birtoklására. Történelmi adatok erre bőségesen fölhozhatok, de csak egyetlen egyre hivatkozom. A XYI. század végén — 1593 után — nyílt az első nagy alkalom a török kiűzésére Magyarország területéről. Mindenfelé sorozatos vereségek érték 1 törököt magyar területeken, saját otthonában Dedig lázadások dúltak. A külföld nvomására RUDOLF császár-kirá'v eltökélte, hogy felmentő háborút indit a török ellen. Ekkor kitűnt, hogv nines rá pénze. A magyar országgyűlés az “áltálé n-q teherviselés” elve alanián óvási öss^epet szavazott meg aűőj»qn közvetlen előtte, és az adói be is fizették mind. Kivételes lelkesedés lett úrrá az “elszegényedett köznemességen”, mert a hadi helyzet reményi fakasztott szivében. Hova tűni el a sok pénz? Alehiminfq aranvcsinálási célokra költötték el Prágában. Ami megmaradt volna belőle, pr* qz “UDVAR” prágai cseh a"—lmazottái elsikasztották. Közben a mozgósított katonaság élt« az országot: a zsoldos része rabolt, pusztított s ilvformán sokszorosan fizetett Magyarország a védelmére tartott haderőre : adóban, szállásolásban és kifosztottságában. A török kivereséből pedig nem lett semmi: ezután még majdnem 100 évig rabolt és gyújtogatott a török is Magyarországon. Mért nem olvassa el válaszadóm Acsády Ignác “a Magyar Birodalom Története” c. művét? Ha elolvasná, talán kiábrándulna Szekfű mate* rialista fölfogású történet Írásából. Különben Szekfű Gyula védelme érdekében “kár a szóért”: egyéniségének megfelelően HAZAÁRULOVÁ fejlődött... Punktum. ★ Hogyan kerülhetett tehát vele egy kalap alá HUNYADI, KOSSUTH és PETŐFI neve? Hunyadi, ha a Balkán-ról érkezett “BÚTI” család leszármazottja volna is, akkor sem “OLÁH” vagy “RÁC” származású, hanem “Magyar-Uz-Kun” fajú, mint ahogy egész külseje, megjelenése annak mutatja. Ámde ő nem a “Buti-fiak” valamelyike, hanem egy 3-ik “JÁNOS” a Pásztói-ak közül, akik Zsigmond király idejében Siklós várát birtokolták. Ez a család a málravidéki Pásztó-ról származott s annak “János” nevű ifjú tagja került Lazarevics István rác despota udvarába apródnak, akiről a szerb népdalok anachronisztikusan “Szibinyáni Jank” néven emlékeznek meg. Később u. i. Vajda-Hunyad várával együtt megkapta Szebent is. Nem általánosan elfogadott álláspont ez? Már 1910 köbizonyitotta okmányokkal “valaki”: nevére és könyvének a címére nem emlékszem, de a tartalmára igen. A moszkovita magyar történetírás fenntartja ugyan “Balkányi” származását, de elismeri, hogv odavaló “KUN' család volt a “Búti” ősmongol
