Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1959-06-15 / 6. szám

1959 JUNIUS KRÓNIKA 5 Beszámol«» Kómáról Irta: KÓRÓDY-KATONA JÁNOS és — katolikus és protestáns — vallási tradícióit. Ezek a speciá­lis körülmények még inkább in­dokolják, szükségük emez “UJ monarchia” formálását. Ezek a népek az eljövendő európai tö­mörülések során egymás nélkül, vagy éppen: EGYMÁS ELLE­NÉRE nemzeti létükben volná­nak halálosan fenyegetve, leg­jobb esetben is csak mint vala­mely nagyhatalom, vagy nagy­hatalmi csoportosulás, modern értelmű “hűbéres” népi csoport­jai tudhatnak majd létezni, in­kább vegetálni, s idővel esetleg: ELTŰNNI. (A legpregnánsab­­ban Ausztriával kapcsolatosan mutatkozik e tétel igazsága. Ausztria németül beszél ugyan, de bizonyos fokig népiségében, ezenkívül tradícióiban eléggé el­különül a “birodalmi” németség­től. önállóságát ma is, amikor a Birodalom ereje csak árnyéka akár a Harmadik, akár a Máso­dik Birodalomnak, csak a nagy­hatalmak ereje garantálja — ad­dig, amíg a nagyhatalmak e kér­désben egyetértenek. Ezután, s talán a nem is messze jövőben ismét a válaszúihoz érkezik e kis ország: a Dunát választja-e, ami számára a természetes út és a felemelkedésé, avagy a Rajnát, ami a “hűbériséget” hozza majd számára egy esetleges és PIL­LANATNYI gazdasági jólét el­lenében ...) ★ Hogy azonban e szóbanforgó kis- és középnemzetek >— nem azért, mert kicsik, de egyéb okok miatt — közös összefogással egy útra terelődjenek, s ez úton meg­maradjanak — t.i. abból a célból, hogy politikai hatalmat képvisel­jenek és EZÁLTAL saját gaz­dasági függetlenségüket és jólé­tüket önmaguk számára biztosít­hassák — ehez egy ‘magasabb” erő léte és jelenléte szükséges. Ha ez az erő, nyersen fizikai — mint e népek nagyrészénél MA — az a politikai, nemzeti önálló­ság és a gazdasági jólét legsú­lyosabb károsodásával jár és jár­na a jövőben is, legfeljebb MÁS ELŐJELLEL, NEM A VÖRÖS SZÍN, AVAGY AZ OROSZ IM­PERIALIZMUS JEGYÉBEN. Ha azonban ez a “magasabb erő” nem politikai erő, ami rendsze­rint nyers elnyomásban jelent­kezik, hanem az ERKÖLCS ERE­JE LENNE, azaz ha e nemzetek merőben egy etikai tényező, ETI­KAI INTÉZMÉNY etikai ener­giája előtt “hajtanának térdet és fejet” (berzenkedő történet­­tudósok : ne tessék ezt szószerint értelmezni) ez: számukra a sza­badságot, népi színeik, nemzeti tartalmuk teljes átélését és ki­fejezésre jut hatását, emellett összetett erőik együttes érvé­nyesülését jelentené, márcsak e “magasabb erőnek” TERMÉ­SZETE, ETIKAI VOLTA és RANGJA MIATT IS. (Folytatjuk) Kérjük elolvasás után adja tovább a lapot ismerőseinek. Rómában voltam. A tavaszi napsugár özöne borult az örök­város fölé. A kényszerből elha­gyott haza után a második hazá­ba jövök mindig ide vissza. Róma minden népnek hazája. Róma idevárja a világ összes né­peit és szeretettel öleli őket ki­vétel nélkül szívére. Itt nincs gyűlölet. Nincs kivétel színben, trópusban, temperamentumban, állampolgárságban, bánásban. Jöjj akár a sivatagos, fekete Afrikából, az ősi Kínából, vagy Indiából, Északamerika meehani­­zált világából, vagy a sarki tá­jakról, Tibetből, vagy a Duna- Tisza közéről, itt itthon vagy, Szent Péter kupolája szelíden be­borít mindenkit. A világ legnagyobb temploma előtt ott áll a hatalmas obeliszk a felirattal: Krisztus győzött, Krisztus uralkodik, Krisztus kormányoz. A Nérók, Domicíánok, Attilák, Napóleonok, Hitlerek, Sztálinok eltűnnek tűnőiéiben vannak a Kruscsevek is, akik őt üldözték, de az Egyház örök, élni fog és nem fegyverekkel, hanem a lé­lek erejével, mártírjaival nem uralkodik, hanem vezeti, szolgál­ja a lelkeket, az emberiséget, vezeti Isten felé. Jönnek egyszerű emberek és szellemi kiválóságok és letérdel­nek Péter és Pál apostolok sír­jánál, akik itt adták életüket a Mesterért. Aztán jön be a Bazilikába a Fehérruhás Ember, a Pápa. Nincs hadserege, országa, atom­fegyverei és az óriási Bazilika visszhangzik az éljentől, a taps­tól, a hűségtől. Nem őneki szól ez, hanem Akit képvisel: Krisz­tusnak. A magyarság immár ezer év óta istápolóját érezte a Szent­atyában, Rómában szellemiek és anyagiak terén. Egyedül maradt mindig hű hozzánk és védte iga­zi érdekeinket. Vigyázz magyar, Rómát, — ha ott jársz, — sohasem fogod meg­érteni, ha nem vagy őszinte, egy­szerű, gyermekien hívő. Jönnek ide önhitt emberek,' túristák, kéj utazók látványosságot látni. Végignézik a régi Rómát, a Pala­tínust, a Fórumokat, a Capitoliu­­mot blazírt arccal. Aztán meg­nézik az új Rómát, az elegánsát, majd elérnek a Keresztény Róma csendesebb vidékére, át a Tiberi­­sen és látják Rafael Madonnája, a Szentségi kápolna és az Apos­tolok sírja előtt térdelni az em­bereket, nem törődve a zajos turistákkal, látják a Szent Péter téren hosszan várni a tömeget, hogy a Fehér Ember megjelen­jen ablakában és Krisztus Ke­resztjét formálja a tömegre és kérdik a blazírtak, az önteltek: mi ez? Megilleti őket a lélek ereje. És gondolkodni kezdenek. Mert itt nincs semmi propa­ganda, itt maga a tény beszél: Innen mondják szemébe a világ­nak, mi a hibája, bűne és mi az igazi útja. Kathedrán pózolva ülőknek, konferenciákba elmerü­lő politikusoknak, kartell-vezé­­reknek, történészeknek és telje­sen egyszerű embereknek. A Fe­hér Ember, aki innen beszél a világnak, csak az igazat mond­hatja, csak Krisztus beszél ál­tala. Itt van az Egyház egysége, miért nem jönnek tehát önként ide, akiket Krisztus hívott és hív mindig az időkön át... ★ Minden magyar ember — a­­mint módja van reá, — jöjjön legelőször Rómába. Ha kopott ruhában, szegényes hotelben, a pápai étkezdék (Anormo) olcsó kosztján. Jöjjön. Mindenekelőtt. Páris és Nizza, a Riviera előtt. Ez legyen első nagy útja akár amerikai, akár európai magya­roknak. ★ Rómában a magyar katolikus emigrációnak tekintélyes intel­­lektueljei jöttek össze a Szent­atya lábaihoz: Törnek Vince, a piarista rend generálisa, Apor Gábor báró. Ma­gyarország volt vatikáni köve­te, a Máltai Lovagrend jelenlegi követe Itáliánál, Monay Ferenc páter, a 80 éves magyar gyón­tató a Szt. Péter Bazilikában, író, aki most ment nyugalomba tevékeny élet után, Békés Gellért benedekrendi asszisztens, a “Ka­tolikus Szemle” tekintélyes fo­lyóiratunk szerkesztője, Prof. Magyary Gyula, a Propaganda Fide egyetem tanára, Kállay Kristóf, a római magyar egyház­­község elnöke, Zágon József pre- Iátus, itáliai magyar főlelkész, Mester István prelátus, Msgr. dr. Csertő József a Szent Offizi­um Kongregációjának ülnöke (volt budapesti érseki titkár), Ladomérszky egyetemi tanár, Dám Ince író, őrgróf Pallavicini Hubert, a Máltai Lovagrend ma­gyar szekciójának vezetője, Commendatore Kovách Gyula, a római magyar egyesület 40 éven át volt elnöke, P. Rákos Raj­­mund, az új apostoli magyar gyóntató. Dr. Tóth János, a Szt. Péter Bazilika beneficiátusa, Rév. Anisity, az új római ma­gyar lelkész, a Germanicumban működő magyar jezsuita páte­rek, P. Walter piarista asszisz­tens és mások. Egy tekintélyes szellemi cso­portja a magyar katolikusságnak van Rómában. És itt fel kell vet­nünk egy problémát. A magyar emigráció külső rétegei sokszor elhagyatott állapotban vannak keresztény szellemi szempontból. Kérünk valahogy gondoskodást, hogy a kiváló római magyar centrum még áthatóbb, alapo­sabb kisugárzását érezze a ma­gyarság főképp 10 év alatt ott­hon kommunista hatásnak és ma­terialista világnézetnek intenzí­ven kitett része. Erre lehetne módot találni. A lengyel emigrá­ció Gavlina érsek vezetésével Ró­mában tekintélyes centrumot te­remtett. ★ Ami a magyarok római zarán­doklatát, látogatásait illeti, a Mindszenty Mozgalom érintke­zésbe lépett az új magyar ró­mai gyóntatóval: Páter Dr. Rá­kos Rajmunddal (Citta dei Va­ticano). A római Szt. Péter templom óriási belsejében minden nem­zetnek vannak gyóntatószékei, hogy az Egyház központjában az odazarándoklók, túristák meg­­újhodhassanak a bűnbánat szentségében. Minden nyelven lehet gyónni: olaszul, spanyolul, angolul, németül, franciául, ma­gyarul, lengyelül. Ha belépünk a Szent Péter Ba­zilika belsejébe és végigmegyünk Péter és Pál apostolok sírjáig, a középhajóban balra vannak el­helyezve a nemzetek gyóntató­székei feliratokkal. A magyar gyóntatószéken felirat: Hunga­­rica. Kevés magyar tudja, hogy már Szent István királyunk ma­gyar zarándokházat épített Ró­mában az apostolok sírja mellett, melyet a magyarok nagy szám­mal látogattak, melynek jele, hogy már 1058-ban a zarándok­ház vezetője Béla főesperes a ház számára temetőt kér a Szent­széktől (P. Monay kiváló mun­kája: A íómai magyar gyónta­tok). Az első magyar gyóntató Magyar Miklós 1290-ben! Azóta majdnem szünet nélkül össze le­hetett állítani a magyar gyón­tatok névsorát Rómában. Mutat­ja magyar népünk hitéletét, és a zarándoklatok nagy számát. Az új római magyar gyónta­tó: P. Dr. Rákos Rajmund a Szent Péterben tartózkodik: Vasárnap d.e. 8-11, Hétfő d.e. n,7-1/, 10, Kedd d.e. %7-#10, Szerda d.e. i|>8-V>ll, Csütörtök d.e. 9-12, Péntek d.e. 9-12. Délutánonként ezeken a napo­kon 1 órától van a Szent Péter Bazilikában a magyar páter. Délutáni tartózkodása változik, mert a Bazilikát a nap nyugta szerint zárják. A páter esetről­­esetre hajlandó a római szent és történelmi helyeken kalauzolni a magyarokat, ha megbeszélik ve­le. Reméljük, hogy a római ka­tolikus magyarok és az egész vi­lágból idezarándoklók felkeresik és igénybeveszik a magyar gyón­tatószéket a kereszténység köz­pontjában. ★ Ami a turisztikai és elszállá­solási ügyet illeti a Római-zarán­doklatnak, vagy egyes utaknak, ismét közöljük, hogy Commend. Dr. Strauss Jenő honfitársunk, “Via” utazási irodája (Roma, Via Due Macelli 105) készséggel ad felvilágosításokat, gondosko­dik elszállásolásról. Tessék a Mindszenty Mozgalomra hivat­kozni. ★ A Szentatya minden szerdán déli 12 órakor a Szent Péter Ba­zilikában fogad mindenkit, aki hozzá akar jönni. ★ Meg kell emlékeznünk a kí­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom