Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)

1958-03-15 / 3. szám

\0 "K R ó N I K A" 1958 március téve, hogy a vonatkozó határoz­­mányok és feltételek teljesítve lettek. Esetleges kártalanítási igény nem szűnik meg, ha a kedvez­ményezett a szerződést kötő ál­lam területén kívül tartózkodik. A jövőben kötendő szociális egyezmények a menekültekre kiterjesztettnek. 25 § Ha a menekültnek nincs módjában jogát egy idegen ha­tóságnál érvényesíteni, a befo­gadó állam kötelezi magát, hogy ezen segítséget saját hatósági közegei révén, vagy nemzetközi hatóság útján--------megadja. A menekült számára kiállítan­­dók az okiratok és bizonyítvá­nyok, melyeket máskülönben sa­ját országának hatóságai állíta­nak ki. Ezek a kiállított okiratok pótolják a hazai okmányokat mindazideig, míg azok adatainak ellenkezője bizonyítva nincs. 26 S Szabad költözés. Minden szerződést kötő állam biztosítja a területén szabályszerűen tar­tózkodó menekültnek a jogot, hogy tartózkodási helyét maga választhassa ki és szabad moz­gást élvezhessen, feltételezve a határozatokat, melyek külföldi­ek részére érvényben vannak. 27 § A menekült részére, ha útlevéllel nem rendelkezik, sze­mélyazonossági irat állítandó ki. 28 § Minden menekült számára útlevelet állít ki a befogadó or­szág, mellyel a kiállító államon kivülr utazhat, kivéve, ha állam­biztonságot, vagy nyilvános ren­det zavaró okok állanak fenn. 29 § Magasabb adó, illeték me­nekülttől nem szedhető az állam­polgárokénál. 30 § A menekült vagyon tár­gyait magával hozhatja és ma­gával viheti, ha kivándorol. 318 Nem büntethető a mene­kült, ha jogtalanul lép át a ha­táron és ott tartózkodik, ha köz­vetlenül oly területről érkezett, hol élete és szabadsága veszé­lyeztetve volt. E menekültek nem korlátozhatók szabad moz­gásukban. :K * ■ * A Menekült Statutum 1951 júl. 28.-án kelt. Azóta a véres ese­mények, tapasztalatok, a mene­kültek sokszor keserű helyzete szükségessé teszi, hogy a Sta­tum mielőbb egy újabb egyez­ménnyel tökéletesítve legyen! A menekültek helyzete nehéz marad, ha munkavállalás és tar­tózkodási engedély terén nem következik be a teljes egyen­jogúsítás. Maradna tehát csupán az állampolgárság és választói jog, mint különbség a menekült és a befogadó állam polgára kö­zött. Ez az igazságos. Tisztázni kell a “politikai te­vékenység” fogalmát. Ha egy politikai lapban megjelent tör­ténelmi, vagy kultúrális cikket, vagy riportot is politikai tevé­kenységnek minősítenek, vagy egy világnézeti lap szétküldését is betiltják, akkor lehetetlenné válik a menekültek számára a magyar nemzeti gondolat fenn­tartása, keresztény és nemzeti sajátosságaik megőrzése. U- gyanígy más nemzetek mene­kültjeinél is fennáll ez az eset. Ugyanakkor a kommunisták szabad propagandát élveznek! Kívánatos: 1. ) Menekültek meghallga­tása 2. ) A Menekültügyi Főbiz­tosság keretén belül (Genf) egy bíróság megszervezése, mely elé kerülnének a menekültek preg­náns panaszai, melyek admi­nisztratív úton nem voltak or­vosolhatók. A Menekült Főbiztos (Hoch­kommissar) jelenleg Dr. August Lindt, Geneve, Palais des Na­tions. Hozzá lehet komoly ese­tekben panasszal fordulni írás­ban. A beadvány legyen rövid, tömör és világosan meggondolt. A Mindszenty Mozgalom, mint éveken át, úgy most is segítség­gel áll minden emigráns magyar mellett. Európai vezetője kon­taktusban áll a Hochkommissa­­riáttal Genfben. Számos beadvá­nyunk van ott. Ezt a munkát folytatjuk tovább. EMIGRÁNS 'LAP SVÁJCBAN A svájci Neuchatelben magyar és francia kétnyelvű újság je­lenik meg ‘ összhang - Le Trait d’Union” címen, dr. Irmay Fe­renc szerkesztésében. A lap nem foglalkozik aktuális politikával. Célja az, hogy az ott letelepedett menekült magyarok napi életét megkönnyítse, a helybeli lakossághoz közelebb hozza őket és magyar szellemü­ket ápolja. Neuchatelben Magyar Otthont állítottak fel a menekültek szá­mára. Küldeményekért felelősséget nem vállalunk. TUDJA MAR, hogy az új vámrendelet lehetővé teszi, hogy bizonyos összeállítású, kitűnő DÁNIAI ÉLELMISZERCSOMAGOK NÁLUNK TOVÁBBRA IS rendelhetők?! Fifth Ave. Public Service Bureau 370 SEVENTH AVE. NEW YORK 1, N.Y. (Room 224) (a West 31.-ik utcánál) UJ TELEFON: LO 5-1517 — FENNÁLL 1936 ÓTA. FONTOS: IKKA ÁRLESZÁLLÍTÁSOK 5-TŐL —15%-IG ÍRJON UJ IKKA, GYÓGYSZER, DÁNIAI ÁRJEGYZÉKEKÉRT SALK POLIO VACCINE 9 c.c. (3 gyermek 3-szori oltására) AJÁNLOTT LÉGIPOSTÁN $15.00 Magyar földrajzi nevek SUMIR és AKKAD eredete A “DAN UB, DUNA” NÉV Copyright 1957 by SUZANNE KOVÁCS TELEKI A KELTA ÉS A SCYTHA ELMÉLET, (folytatás) A kelta nyelvészetet a múlt században Zeuss alapítja meg. Mindenben kelta eredetet kerestt s így az ő feltevése volt, hogy a “DANUU JÓS” név, ahogyan a kelták nevezték a Dunát, eredeti kelta szó lenne. A kelta nyelvben “DANU” jelentése “ERŐS” s ez a szó fennmaradt több erődített város nevében, így LUG-DUNUM, a mai Lyon nevében is. Későbbi nyelvkutatók elvetették Zeuss feltevését és több­ször kifejtették, hogy “DANUU JÓS” valamely más nyelvből átvett szó kell, hogy legyen. Sajnálatos, hogy a köztudatban még mindig tartja magát az a hiedelem, hogy a DUNA név kelta lenne. Jegyezzük meg azt is, hogy a kelta DANU-ERŐS is sumir szó. Megvan a sumir szótárakban. “DAN-Megy” és “DANU-Erős” egyik példája annak, hogy hasonló hangzású szavaknak két teljesen különböző jelentése is van. Ezt a szót ép úgy, mint DANUU-JOS nevét, a kelták az Ezeréves Magyarország területén élő sumir-ural­­altáji nyelvű néptől tanulhatták. A nyelvészetnek egy másik feltevése volt, hogy “DAN” a seytha nyelv szava. Scythia (Szittya birodalom) az Alpesektől az Ezeréves Magyarország területén, a Sarmata pusztákon át Közép Ázsiáig terjedt. Az ókorban scythának nevezték mindazokat a népe­ket, amelyek ezen a hatalmas területen éltek: a seytha név gyűjtő­­fogalom volt. Leírva a Kaukázustól északra levő földeket, Herodotos Kr. előtt az ötötdik században megörökíti a nagy puszták folyóinak a. nevét. E nevekben benne van “DÁN” szava, s mivel a föld a seytháké, így származott az a feltevés, hogy “DÁN” seytha szó. Az európai seytha birodalom folyóinak kettős neve az ókorban^ “Görögös” név:: “Seytha” név: Az újkorban tévesen “szláv-orosznak” hitt nevek: Tyras..................................DAN Astrys Dnyester Borystenes.........................DAN Aprys Dnyeper Tanais................................(DAN ais?) Don Mindezeknek a folyóneveknek “DAN”-ja ugyanaz a ‘DAN’, ami a “DAN-UB” nevében is benne van, az ősi sumir-ural-altáji szó. A nyelvtudomány és történészet a seythákat ural-altáji népeknek ismerte el. összeköttetésben állottak Perzsiával, Indiával, Kis Ázsiával, ahova elhatoltak, ott új birodalmakat alapítottak, ' nyelvüknek, szellemüknek, jellegzetes művészetüknek számtalan elemét oltva sokszor idegen fajokba és kultúrákba. Újabban egy céltudatos irányzat a seythákat indo-europai népnek óhajtja átminősíteni, minden komoly alap nélkül, azonban sajnos sok sikerrel. Amennyiben feltennők, hogy “DÁN” seytha szó, úgy feltétlenül URAL-ALTÁJI SZITTÁT kell alatta értenünk, nem árja szittyát-A nyelvészet azonban ezeknek a pusztai nagy folyóknak a nevét is perzsának (iráninak) tartja végső meghatározással. így ebben az esetben is hangsúlyoznunk kell, hogy a “DUN” “DÁN” szó az Iráni (Perzsa) Fennsík EREDETI URAL-ALTÁJI NYELVÉ­NEK a szava, egyúttal az URAL-ALTÁJI SUMIR szó. A szláv elmélet. v A legalaptalanabb, a legtudománytalanabb állítás, hogy a “DUNA, DUNAJ” szláv szó lenne. A “DÁN” folyóneveket leírták az ókorban, mint láttuk, — legkevesebb hét-nyolcszáz évvel azelőtt, hogy a szlávok a Visztula menti őstelepeikről kiindultak s a Kárpá­tok és a Balkán felé vándoroltak volna. A nevüket a történelem csak a Kr. utáni hatodik században említi először, valami ezerszáz évvel Herodotos ideje után. A Dnyeper vidékét csak a Kr. utáni első év­ezred végén érik el. A szlávok a DUNAJ nevét ural-altáji néptől tanulták, mint már kifejtettem. Annál megdöbbentőbb a következőt olvasni Gombócz—Me­­lich “Magyar Etymologiai Szótár” c. müvében: “A magyar DUNA a szláv Dunaj átvétele s csakis honfoglalás előtti ó-orosz jövevény­­szó lehet.” A “Magyar Etymologiai Szótár” hatalmasnak méretezett, egyedülálló, ma még befejezetlen mű, olyan, amilyent száz évben, ha egyet adhat ki a Magyar Akadémia. Megbocsáthatatlan, hogy ilyen mű, amely külföldi egyetemek, könyvtárak tudósai és kutatói számára a magyar nyelvről nyújt felvilágosítást, a Dunára vonatko­zólag ilyen tudománytalan, a magyarságra nézve határozottan ká­ros adatot tartalmaz. Sumir és szláv szótár állott Európában rendel­kezésre, rövid vizsgálatuk megadta volna a helyes, igaz magyará­zatot. * * * A “DÁN” “DUNA” nevének kevés mythologiai vonatko­zása van. A Rig Veda mftthologiájában a “VIZ” neve “DANU”, s a források gonosz szellemeinek is “DÁN” a neve. Van keleten kisebb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom