Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-03-15 / 3. szám
1958 március "KRÓNIK A" 9 és ahhoz, hogy neki tőlünk eltérő véleménye legyen, nem akarjuk elismerni és a nemzet döntése után e döntést nem akarjuk elfogadni. És végül nem válaszolt azon megállapításomra sem, hogy csak a különböző vezetők becsületességén múlik az, hogy az emigrációs egység létre jön-e, vagy sem. Én őszinte legitimista vagyok. A jogfolytonosság helyreállításában a nemzetre nézve sok hasznot látok. De — Ottó őfenségével együtt — a nemzeti akaratot mindenek fölé helyezem a mai helyzetből való kibontakozásban. Norvégia, 1958. január Dr. BÁCSY PÁL A Mindszenty Mozgalom ismerteti a Menekültek Statútumát (MAGNA CHARTA OF REFUGIES) Magyarázza: KóRóDY- KATONA JÁNOS volt országgyűlési képviselő Soha ily tömegeket nem mozdítottak ki és űztek el otthonukból, mint a kommunizmus. Ez tette szükségessé, hogy az Egyesült Nemzetek (Uno) Genf székhellyel Főbiztost (Hochkommissar) neveztek ki, kinek feladata az emigránsok érdekeinek védelme. Ezért fogadták el 1951. július 28.-án Genfben az alábbi nemzetközi Konvenciót (egyezményt), melyet aztán elég késéssel ratifikáltak (törvényeik közé iktatták) a Konvenciót aláíró államok. Az emigránsok érdekében röviden ismertetjük a Menekültek Szabályzatát. Az 1 § szerint menekült az, aki politikai meggyőződése, faja, vallása, egy bizonyos társadalmi osztályhoz tartozása miatt eredeti hazáján kivül kénytelen tartózkodni, annak védelmét igénybe nem veheti és jogos félelem miatt oda visszatérni nem akar. Az egyezmény nem vonatkozik azokra, kik az emberiesség elleni vagy nem politikai jellegű bűncselekményt követtek el a befogadó országba jövetel előtt. 2 § A menekült kötelessége, hogy tartózkodási országának törvényeit és a közrend érdekében hozott rendeleteket betartsa. 3 8 Ezt a szerződést kötelesek az azt megkötő államok minden menekültre alkalmazni. 4 § A szerződő államok a vallás szabad gyakorlatát és a gyermekek vallásoktatását illetőleg a menekülteket egyforma bánásmódban részesítik saját állampolgáraikkal. 78 A menekült 3 évi tartózkodás után mentesítve van a kölcsönösség alól. Ez azt jelenti, hogy ügye függetlenül bírálandó el attól, hogy van-e az illető ügyben Magyarországgal kölcsönösségi szerződés. 12 § A menekültek jogait, melyeket előző időkben szereztek maguknak, s melyek személyüket megillették, a befogadó állam tartozik tiszteletben tartani. 13 § Ingó és ingatlan tulajdonjog tekintetében a befogadó állam köteles ugyanoly elbírálásban részesíteni a menekültet, mint amilyet külföldieknek biztosít. 14 § Szellemi és kézimunka által szerzett tulajdon tekintetében, továbbá találmányok, modellek, árujelzések, kereskedelmi nevek, valamint tudományos és művészeti munkák után a menekült ugyanazon védelemben részesül, mint a befogadó állam polgára. 15 8 A szerződést kötő államok a területükön szabályszerűen tartózkodó menekülteknek biztosítják politikamentes egyesületek alakítását. 168 A menekült azon a területen, hol szabályszerűen lakik, bíróságok előtt egyforma az illető állam polgáraival és a bíróságok védelmét igénybeveheti. Szegény jogon való perléshez joga van. Ha nem azon államban fordul bírósághoz, ahol rendszeresen lakik, oly elbánásban részesül, mint azon állam polgára, ahol lakik. Itt tehát teljes az egyenlőség. 17 § A menekültnek" biztosítva van az a munkavállalási jog, mely ugyanott az idegen állampolgároknak van biztosítva. Az ország munkapiacának védelmére vonatkozó, külföldieket korlátozó inézkedések nem alkalmazhatók, ha a menekült: 3 évet töltött az illető állam területén, ha az együttélő házastárs a befogadó állam polgára, ha egy, vagy több gyermeke a befogadó állam polgára. A szerződést kötő államok kötelezik magukat, hogy a menekültek helyzetét munkavállalási szempontból igyekeznek saját állampolgáraik jogaival összhangba hozni. 18 § A menekültnek biztosíttatik a lehető legkedvezőbb bánásmód — mely nem lehet kedvezőtlenebb a külföldieknek biztosított bánásmódnál .. midőn az illető saját számlájára való tevékenységéről van szó rpezőgazdasági, ipari, kézművesi, vagy kereskedelmi téren, vagy ha kereskedelmi, vagy kézmüvesi társaság áll fenn. 19 8 A szabad pályán levő és az illető államban elismert oklevéllel bíró menekültnek jár a legkedvezőbb bánásmód, mely nem lehet rosszabb a külföldiek részére biztosított bánásmódnál. 21 § Lakás jog tekintetében a MIRŐL TÁRGYALJON A CSÚCSKONFERENCIA Bulganin orosz miniszterelnök egymás után írja a leveleket Eisenhower elnöknek, hogy üljenek össze csúcskonferenciára és Kruscsev nem győzi ismételni, hogy a rabországokról nem óhajtanak tárgyalni. Bulganin a február 28.-i levelében kijelentette, hogy a német egyesülés sem kerülhet napirendre, mert ez “a két Németország egymásközt elintézendő ügye”. Március 7.-én újabb, hasonló értelmű levél érkezett Bulganintól, kihangsúlyozva ismét, hogy ragaszkodnak a rabnépek mai helyzete, a status-quo végleges elismeréséhez. Eisenhower azon javaslatát pedig, hogy a világűrt ne lehessen katonai célokra használni, csak azon feltétellel hajlandó elfogadni, ha Amerika feladja tengerentúli nukleáris támaszpontjait. Lehet-e sok értelme bármi tárgyalásnak a Szovjettel, amikor diktálni akarja, miről szabad beszélni, miről nem és pillanatnyilag katonai erőfölény helyzetéből tárgyalhat. Csúcskonferencia volna ez, vagy a Szovjet távrakétás, koncentrált zsarolási kísérlete a Nyugat ellen? Nem hisszük, hogy az utóbbi sikerülne! Az utolsó Bulganin jegyzék többé nem ellenez előzetes külügyminiszteri konferenciát, de ragaszkodik ahhoz, hogy azon csak a napirendet lehessen megállapítani, nem pedig az ellentétek ügyében megoldások előkészítésével próbálkozni, mint azt Eisenhower és Dulles kívánják. Éneikül kár volna leülni egvasztalhoz a magyar iiép hóhéraival! Eisenhower március 6.-án válaszolt Bulganin február 2S.-I levélére és újra szót emelt a rabországok ügye és a német egyesülés tárgyalásáért. Remélni kell, hogy kitart ez álláspontja mellett, kivált hogy egyébként sem sok várható a konferenciától, hiszen na a nukleáris fegyverek kikapcsolására létre is jönne valami egyezmény, lehet-e csak makulányit is megbízni a Szovjetben, amíg a Yaltai szerződésszegés helyrehozatalára nemcsak nem mutat kedvet, de még nemzetközi-jogilag és erkölcsileg a Nyugattól jóváhagyatni, fémjeleztetni, állandósíttatni is kívánja a legsötétebb rabló-erőszakát?! * * MIÉRT ERŐLTETI A SZOVJET OLY NAGYON A CSÚCSKONFERENCIÁT? Diplomáciai megfigyelők több okot látnak fennforogni arra, miért gyakorol a Szovjet oly türelmetlen, heves nyomást egy államfői csúcsértekezlet érdekében: 1. Elismertetni kívánja a rabországok helyzete véglegességét, beleértve a balti államokat, amelyek bekebelezését Amerika máig sem ismerte el. 2. Szeretné meghiúsítani, hogy a még szabad európai országokban nukleáris távrakéta-bázisok jöjjenek létre. E célra oly politikai légkört akar megteremteni Európa szabad részében, hogy Amerika ne kapja meg e bázisokat. 3. A nukleáris fegyverek eltiltása révén gyengíteni szeretné a Nyugat védelmét, anélkül, hogy el kelljen fogadja azon ellenőrzési módozatokat, amelyeket a Nyugat elengedhetetlennek tart. 4. Közel- és távolkeleti szerepe elismerését kívánja anélkül, hogy le kelljen mondania azon taktikáról, mellyel kíméletlenül növelni próbálja ottani befolyását. 5. Szét akarja bomlasztani a Nyugat védelmi rendszerét, beleértve Amerika tengerentúli atom-támaszpontjait. 6. Nyugat-Németországot semlegesíteni akarja. Ennek bevezetője volna mindkét Németország, Csehszlovákia és Lengyelország atom-mentes zónává nyilvánítása (Rapacki-terv). 7. Amerika elidegenítése szövetségeseitől akként, hogy a Szovjet által nagyobb számú állam részvételével javasolt csúcskonferencia gyakoroljon nyomást a leszerelési tárgyalások érdekében, amelyek eddig mindig sikertelenek maradtak. (Amerika tudja, hogy a kommunizmus célja változatlanul a világuralom...) bánásmód nem lehet kedvezőtlenebb, mint a külföldieknek biztosított bánásmód. 22.8 Elemi oktatásban a jog egyforma a saját állam polgáraival. Magasabbfokú oktatásnál nem lehet a bánásmód kedvezőtlenebb a külföldieknél. Főkép, ha külföldi tanulmányok bizonyítványainak. diplomák és akadémiai címek elismerésével kapcsolatos tanulmányoknak és stipendiumoknak elnyeléséről van szó. 23 8 Nyilvános segélyezés terén a menekültet ugyanaz a kezelés illeti meg, mint a befogadó állam saját polgárát. 24 8 Szociális biztosítás terén a menekültnek ugyanaz a jogosultsága, mint a befogadó állam polgáráé. így: munkabér (!), családi pótlék, munkaidő, túlóra, fizetett szabadság, otthoni munka, korhatár, inas és segédidő, szakképzettség, női és gyermekmunka, üzemi baleset, munkaképtelenség. haláleset, munkanélküliség, családeltartás — fel-