Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-04-15 / 4. szám
1958 április "K R Ó N I K A" 3 a katonai erőfeszítésre koncentrálni s ha ez történik, három év alatt utol lehet érni Oroszországot!” Most nem aktuális, de meg kell mondani, hogy végül olyan nemzetközi új elrendezésnek kell jönnie, amely egyezik az erkölcsi renddel. A második világháború esztelen békeszerződései új feldarabolásokat hoztak. Legyünk tisztában, hogy az esztelen, feldaraboló békeszerződésekkel elvetették a jövő háborújának magvait! Nem lehet végleges a magyar békeszerződés sem, mert 3 és félmillió magyart csatolt idegen uralom alá! Csak egy alternativa van a jövőre: a megalkuvásnak véget vetni és tisztességgel, becsülettel lenni a barát, keménységgel az ellenfél iránt! Miért oly sürgős a Szovjetnek a H-bombák ügye... Gromyko orosz külügyminiszter a legfőbb szovjetek ülésén bejelentette, hogy a Szovjet egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogénbomba kipróbálásokat és emellett marad, ha a nyugati szövetségesek ugyanezt teszik. Dulles külügyminiszter propaganda trükknek minősítette a Szovjet e fogását és hasonlókép nyilatkozott később Eisenhower elnök is sajtókonferenciáján. Amerika álláspontja az, hogy nem lehet ezt a kérdést ezen a módon megoldani; előbb tisztázni kell az ellenőrzés megbízható módszereit s azonkívül nem elég a kísérletek beszüntetése, a bombák és nyersanyagaik termelését is be kell szüntetni. Vita van arról, hogy lehet-e egyáltalán teljes ellenőrzés. Amerika egyik vezető atomtudósa, a magyar származású Teller Ede szerint a Szovjet végrehajthat hidrogénbomba-próbát akként is, hogy a Nyugat tudományos kísérleti megfigyelő állomásai tudomást sem szereznek róla. Más atomtudósok elvetik Teller nézetét. ★ Gromyko különösen élesen kelt ki az ellen, hogy Amerika nukleáris fegyverekkel kívánja felszerelni a nyugatnémet hadsereget, amelynek átszervezése javában folyik. A nyugatnémet parlament megszavazta a hadsereg atomfegyverekkel való ellátását, noha a szociáldemokraták élesen ellenezték és Moszkva figyelmeztetett, hogy a német egység megoldása elé újabb torlaszt állítanak, ha ezt elhatározzák. Várható, hogy Nyugat-Németország meg fogja szavazni azt is, hogy távrakéta bázisok létesülhessenek német földön, ami azt jelentené, hogy az amerikai távrakéták, amelyek tudvalévőén eddig csak közép távolságot képesek elérni, a Szovjet lőtávolába kerülnének. Gromyko fenyegetett, hogy a németeknek viselniük kell majd a következményeket. De minden jel arra mutat, hogy akár felszereli atomfegyverekkel Amerika Nyugat-Németországot, akár nem, a Szovjet hosszú távra két Németország egymás mellett létezésére rendezkedik be. Ezért nem hajlandó a német egyesítést tárgyalni egy csúcsértekezlet esetén, hanem a két Németország között létesítendő államszövetség útján reméli fokról-fokra elérni, hogy Nyugat-Németország is bolsevizálódjék. •k Walter Lippman, volt hadügyi államtitkár, a republikánus vezér lapnak, a N.Y. Herald Tribünének és számos más amerikai lapnak kolunrnistája, akit sokan Amerika legtekintélyesebb újságírójának tartanak, most érkezett vissza nyugat európai útjáról és első cikkében azt hangoztatja, úgy tapasztalta, hogy a nyugat európai országokban jobban félnek a németektől, különösen egy egyesített Németországtól, mint a Szovjettől. Sem az angoloknak, sem a franciáknak, olaszoknak, cseheknek, lengyeleknek, dánoknak, norvégeknek, belgáknak, hollandusoknak, stb., akik még nem felejtették el Hitler sorozatos ország lerohanásait, nem óhajuk a gyors német egyesítés. Attól félnek, hogy ily Németország atomfegyverek birtokában nem értékelné száz százalékig azt, hogy ezúttal a jó oldalon, Amerika oldalán lehet, hanem a mérleg nyelve akarna lenni Nyugat és Kelet között és őket egymás ellen kijátszva igyekezne elérni legsajátabb területi és egyéb, más népek feletti uralmi kíyánságait. Bármi volna is ebben elfogultság vagy igazság, tagadhatatlan, hogy korunknak egyre félelmetesebb problémája, hogy a két Világhatalom, a U.S. és a Szovjet mellett más, kisebb országok is rendelkezhessenek-e atomfegyverekkel? Ha más országok is fognak rendelkezni távrakétával, H.-bombával nagyon csökken a hatalmi különbség a nagyhatalmak és a kisebb országok között, de ugyanakkor nemzetközi káosz, anarchia és zsarolások ideje szakadhat a világra. A kérdés rendezése az újkori világnak egyik legnehezebb feladata. Flőbb-utóbb halaszthatatlanná válik és nagyon vitás, lehet-e a világ mai rendje mellett úgy megoldani, hogy teljes védelmet biztonságot nyújtson minden egyes országnak avagy szükség lesz-e a nemzetek társadalma nagyrészének valamely ma még ismeretlen, Bar cin György v. londoni követ ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉDE A HUNGARIAN - AUSTRAIAN SOCIETY 1958. MÁRCIUSI ÜNNEPSÉGÉN, SYDNEYBEN örömmel üdvözlöm önöket ma itt március 15.-i szabadság ünnepünkön, melyet Társaságunk és a Magyar Szabadságharcos Szövetség ausztráliai tagozata együtt ül meg ausztrál barátainkkal. Az emigrációs élet gondterhes szürke napjai közül kiemelkedik minden magyar szívében március 15,-e. Ezen a napon otthon vagyunk mindannyian szívben, lélekben és honvágyban. Visszagondolunk gyermekkorunkra, ifjúságunkra, amikor lelkesedve szavaltuk Petőfi gyönyörű verseit. Nem gondoltunk akkor arra, hogy még egyszer járom kerül a magyar nép nyakára, még egyszer rabigába hajt bennünket a sors. Elképzelni sem tudtuk, hogy távol hazánktól, idegen országba hajt bennünket a végzet. Az emberiség jelentékeny része szenved ma rabszolgaságban, osztja a magyar nép keserves sorsát. Folyik az ádáz, a gyűlöletes harc a diktatúrák zsarnoksága és a szabadság fényes eszménye közt, s míg el nem pusztul az egyik a kettő közül, békét remélni nem lehet. Békés megegyezést hiába várunk; antiszociális, antidemokratikus zsarnoksággal “peacefull coexistence” nincsen.'Nincs, mert annak médszere az erőszak, végcélja a világuralom. Akik jószándékkal, de naív optimizmussal még ma is hisznek a békés együttműködésben, vessenek egy tekintetet az 1956. okt.nov.-ben Budapest vértől áztatott utcáin készült képekre. Ott hevernek a halomra gyilkolt magyarok, férfiak, nők, gyermekek; hirdetik a “békés megegyezés” dicsőségét és annak gyakorlati alkalmazását. Mi emigránsok, akik a diktatúrák erőszaka és embertelen üldözése elől menekültünk külföldre, nagy emberi és hazafias hivatást teljesítünk ott, ahova sorsunk vetett. Feladatunk elég egyszerű; abból áll, hogy magatartásunkkal és teljesítményeinkkel rokonszenvet és megbecsülést szerezzünk a magyar névnek. Minden egyéb időszerűtlen, nemcsak meddő, de káros tevékenység is volna a mai világhelyzetben! Becsüljük meg gs tartsuk ébren lelkűnkben hazánk emlékét, történelmi hagyományait. Emellett lojális hívei lehetünk annak az országnak és jó társai annak a népnek, mely minket befoggadott és nekünk nyugodt életet adott. Semmiesetre sem a mi feladatunk az, hogy elmúlt, vagy jövőbeli problémák felett vitatkozzunk. Egyes külföldi emigráns csoportok, vagy műkedvelő “politikusok” nem lehetnek jogosultak arra, hogy a magyar nemzet nagy jövőbeli problémáit eldöntsék. Erre csak a magyar nemzet lesz jogosult akkor, ha majd egyszer újból szabad lesz. A “Hungarian-Australien Society” az ausztráliai magyarság javát kívánja szolgálni, előmozdítani az ausztrál néppel való megértését. Kérem önöket Kedves Honfitársaim, hogy ebben legyenek segítségünkre, — ki munkájával, kapcsolataival, ki anyagi támogatásával. A régebbi emigránsok tudásukat, kapcsolataikat és külföldi tapasztalataikat egyesítsék az új menekültek lelkes lendületével. Sem régi, sem új magyar emigráció nincs, csak menekültek vannak, becsületesek és hasznosak, vagy haszontalanok. Ha minden magyar emigráns józan, becsületes szándékkal összefog, így szolgálja legjobban nemcsak hazája ügyét, de az összes rabságban szenvedő nemzetek ügyét, és az egész világ ügyét is. Minél sötétebb az éjszaka, annál inkább kell hinni a napfelkeltében. Éljen a szabad Magyarország! ★ Előzőleg Barcza követ angol nyelvű beszédben szállt síkra a magyar szabadság ügye mellett az ausztráliai politikai élet számos kiemelkedő egyénisége részvételével tartott ünnepségen. * * magasabb egységbe való összefoglalására, hogy a biztonság célja «•érhető legyen? * Jelenleg az a helyzet, hogy Amerika az atomfegyverek kiküszöbölésére nem láthatja elérkezettnek az időt, nemcsak a Szovjet időleges távrakétafölénye és szerződő félként való megbízhatatlansága miatt, de mert, HA AZ ATOMFEGYVEREKET MOST KIKÜSZÖBÖLNÉ, A SZOVJET HATALMAS KATONAI ERŐFÖLÉNYBE KERÜLNE A NYUGATTAL SZEMBEN. Gyalogsági ereje sokkal nagyobb mint a NATO-é és Kína sárga ember-rezervoárja kimeríthetetlen. Az atomfegyverek eddig jelentékeny mértékben ellensúlyozták ezt a fölényt s ha Amerika most egyezséget kötne a Szovjettel az atomfegyverek kiküszöbölésére, ettől az ellensúlytól fosztaná meg magát és ezzel óriási mértékben megkönnyítené a kommunizmus világuralmi céljai előrehaladását. Azankivül a fegyvergyártás erős lecsökkentése előmozdítaná a nyilván csak átmeneti, amerikai gazdasági lanyhulás depresszióvá fajulása veszélyét, amely a Kreml legédesebb vágy-álma... Kruscsev tudja, mit akar, amikor egyoldalúan beszünteti a kísérleteket és minden propaganda-követ megmozgat, hogy minél