Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)

1958-04-15 / 4. szám

"K R ó N I K A" 4 nagyobb legyen a nyomás Washingtonra. Washington azonban át­lát a szitán s nem ugrik be. A Szovjet csak a Gromyko bejelentését megelőző hetekben tartott egy hosszú sorozat hidrogénbomba-ki­­próbálást, míg Amerika ugyanezeket tavaszra és nyárra tervezi... Eisenhower április 8.-án válaszolt Kruscsev miniszterelnök azon jegyzékére, amely értesíti Gromyko bejelentéséről. A válasz­jegyzék szükségesnek mondja az ellenőrzés lehetősége kérdésének beható, tanulmányozását, de nem hagy kétséget afelől, hogy Ame­rika ezidőszerint nem kívánja beszüntetni a bomba-kipróbálásokat. ★ A rabországok, közte részben Németország, ügyéről nem haj­landó tárgyalni a Szovjet. A nukleáris bombák ügyét és leszerelést Amerika nem tartja aktuálisnak. Minek ide csúcskonferencia? Ki­vált, ha azon az emberiség olyan nagy eszméjéért, mint az Emberi és Nemzeti Szabadság egyetlen szót sem szabadna szólni! Egyház és állam Irta: P. SZELÉNYI IMRE 1958 április A PÁPA A SZOVJETET TESZI FELELŐSSÉ, HA MEGHIÚSUL A BÉKE XII. Piusz pápa a római Szent Péter Bazilika erkélyéről Húsvét vasárnapján délben százezres tömegek előtt elmondott, hagyomá­nyos szózatában az igazságos béke megvalósítására hívta fel a világ hatalmasait. Azt hiszik a készülő csúcskonferenciára célzott és a Szovjet ellen emelt vádat, kijelentvén, hogy “ha a keresztény hatalmak őszinteséget készséget és becsületességet mutatnak a béke utáni törekvésükben, végül nyilvánvaló lesz, kit terhel a felelősség a fen­­álló egyenetlenségért.” A Szentatya figyelmeztetett, hogy csak Krisztus fényes szel­leme hozhatja meg a békét a mai sötét világban. Három év óta először nem említette a nukleáris fegyvereket a húsvéti szózatában, amely ezúttal csupán 14 percig tartott. Alig hangzott el a szózat, galambok ezreit bocsájtották a le­vegőbe, a békevágy jelképéül. A lélek szellem-voltának elho­­mályosítása vívja sezörnyű har­cát az anyagias világnézet ellen, amely brutális önmegmutatásá­val egy új-kort nyitott az embe­riség történelmében! Minek után hivatalosan is letárgyalták és el­fogadták az Egyháznak és az Államnak külön választását és külön állását a gyakorlati élet­ben, így az emberi szellem-lé­nyeg ahomizálását és megoszol­­hatóságát szentesítették! A mai bajoknak és Nyugat-Kelet har­cának azonban semmi köze nincs mindahoz, amit valláserkölcsi és hitéleti tételes igazságoknak ne­vez a gondolkodó és látó ember! Politikai álokoskodás, megalku­vás! Mert, mit is tanít a termé­szetes hit és mit tanít a kinyilat­koztatott hit? A legősibb vallás-történeti adatok igazolják, hogy a szellem kutatott az ember előtt feltárult hatalmas természetben és az ész­lelt nagyszerűségek és titkok, valami felsőbb lényhez emelték, amikor törpeségében és kötött­ségében rádöbbent a csak-látot­­takban is megnyilvánuló mérhe­tetlen méretekre és arányokra! S ez az ős történelmi megnyi­latkozás a nem sokszorosítható szellem exakt világához emeli magát a gondolkodó és józan embert! Hogy fogalmai nem vol­tak a mai fogalmaink szerint tiszták, azt csak mi mondjuk, mert azok az emberek, azokkal a fogalmakkal látták és élték az életüket! Annyit láttak és értettek, amit az akkori kor és természet-látás megadott! Ez a látás a maguk vágyai szerint jó volt! Isten lelke lebegett felet­tük! Az emberiség szaporulatával és az anyagi javak szükségessé­gével merült fel az egyénnek és a közösségi életnek a védel­me, amire a jóllátók szelleme rányitott! A szellemi meglátás és a tömörülési erők előbb tu­datalatti, majd tudatos világa hozta közelebb az embert az em­berhez és kezdte védeni önmagát és kis környezetét a vadállatok és az elvadult emberek jogta­lanságai és támadásai ellen. Itt találjuk az emberi csoportosu­lások első ősi jegyeit, ahol a szel­lem ereje a lélek sugallatait és intuícióit belegyúrta a minden­napi élet jobbá és biztosabbá tevésébe. Alakultak az emberi közösségek, majd évezredek mé­­hében megfogamzott és megszü­letett az állam. A keresztény korral az előbbi homályos fogalmak fényt kap­tak és új távlatai nyíltak meg a természetnek és az emberi szellemnek! A földi küzdelmek és áldozatok a megváltói hit té­teles tanításaiban a természet fölé emelkedtek és a régen sej­tett túlvilág pozitív értéket adott a teremtett mindenségnek! Vagyis mindennek meg lett a maga értelme! Az így feltáruló összhang és célszerűség megter­mékenyítette a szellem tereit és a halandó embert a halhatatlan­ság titkos világához emelte. Az eszmék, csak ekkor és csak így nyertek értéket és vonzó erőt. A szellem kalandozásainak erői új célt nyertek! Az emberiség életébe a szellem vonalán villantak bele az új-ér­tékek fényei, amelyek nem osz­tották meg az embert és az em­beri életet, de inkább hatalmas szintézishez emelték! Csak ez a szellemi elemzés és bölcs látás bírja megmagyarázni, úgy az Egyháznak, mint az Államnak fennmaradását és bizonyos vo­nalon való fejlődését, amit a ke­gyelmekkel telített lélek-akku­­mulátorok tápláltak, hogy a szel­lem jobban lásson és az akarat rendíthetetlenebből keresztül vi­gyen: a régebbi bajokon! A civilizáció és a kultúra en­nek a benső izzásnak és örökös boldogság-keresésnek csodálatos kibontakozása, amelyekben ott szunnyad, valami kiolthatatlan nosztalgia a végső megpihenés felé! Itt a hit mécsei szórják kiapadhatatlanul villogásaikat a nagy-kérdések útjaira. A szokráteszi állam-elmélet is, csak a közösségi jóéli; emeli fel a szabad és független szellem önkéntes és tudatos állam-alko­tását, de sose tagadta, annak az emberi szellemből való kiala­kulását ! A technikával és az ipari mun­kásság kifejlődésével kapott láb­ra az a hamis és jogtalan elmé­let, mintha az állam, mindenek felett állna! Az emberi szellem évezredes alkotásával éltek visz­­sza a hatalomba beválasztott és megbízott kormányok, akik a vá­lasztóik fölé tornászták fel ma­gukat és visszaéltek a nép bizal­mával. Ezek írták és íratták meg azokat az állam-elméleti be­teg eszméket és szeparáltatták az Egyházat az Államtól, hogy így a látszat-törvények örve a­­latt legalizálást csikarjanak ki jogtalanságaikra! Teher lett az Egyház igazság és emberszere­­tetével, aki minden kizsarolt munkásban meglátta a megcsalt szellemet és a saját szellemét nem engedte lázítani alapereje, a lélek ellen! Minthogy az igazság a szellem tápláléka és az igaz szellemek ereje, egyazon és oszthatatlan egyéniségben, így oktalan és bű­nös tendenciák kürtölték világ­gá: más az Egyház és más az Állam! Ez a farizeusi világ vei’­­gődik most legtragikusabb al­kotásában, a kommunizmusban! Mert tulajdonképen, mi is hát a kommunizmus? Nem diplomá­cia, nem politika, nem humaniz­mus, nem kultúra, csak anyagi technika a hatalomért! A kom­munizmus nem más, mint a teshnikai-hitetlenségtől kiter­melt és felmagasztalt cinizmus, ahol a beteg és meghasonlott emberek badar eszmékkel bolon­­dítják el a technikailag képzett, de szellemben lapos, hatalomra­­vágyó terhelteket! Minthogy jó­zan ítéletük nincs és cinizmusuk lélektana szerint pedig “géniu­szok”, így belelovalják magukat az örökös minden-tagadásba! Ennek az emberi degradációnak nincs politikai és diplomáciai or­voslása, mert hamis fogalmakkal operálnak és egyetlen céljuk a pöffeszkedő bosszú és a félté­­keny-naggyálevés! így érthető fordított és nva­­katekert spekulációjuk is, ahol nem az ember a fontos, hanem az ideiglenes hatalmi-kórság és a terheltek önimádata és imá­­datása. Minthogy a modem és zavart emberiségben sok a ter­helt és hibbantan izgága tör­tető, így pénzzel és ígéretekkel a legalantasabb ösztönöket, va­gyis az állat-embert ugratják, ahol letörték a gondolkodás és az ítélet-hozatal erőit. Természetes is, hogy hazudnak és nincs hitele adott szavuknak! S mert osto­bák, éppen ezéid vakmerők és minden tettüket a becsapás erő­szaka jellemzi! Külön rendszert dolgoztak ki, ahol a terror és a párt-imádat a döntő! Tömeg embert és áruló, nemzetietlen ni­hilistát nevelnek ki, akinek nem lesznek gátlásai és lelki ismeret­furdalásai: Istennel, Egyházzal, családjával és hazájával szem­ben sem, A visszafojtott és el­durvult ős-ember-állati ereje a fontos és a technikához, nagy­­zoláshoz pedig szellemrablók és kultúrhamisítók! Gyújtogatják a világot, de másra ordibálnak a mániákusság konokságával. Megrögzött hazudozók, új-lucife­­rek! Ennek orvoslásához mindenek előtt igaz emberek kellenek, a­­kiknek tiszta fogalmaik vannak az élet és a természet rendjéről! Nem egyoldalú bankárok, nagy­­kereskedők, liferálók és ügynö­kök kellenek a nagy világfordí­táshoz és a kommunizmus kie­meléséhez, hanem azok, akiket vad dühvei irtanak, rágalmaz­nak és halálra üldöznek! Más szóval, nem trükkös emberek és régóta szaladgáló fogdmegek az újstílusú emberek, hanem a rom­latlan és acélos szellem bajnokai, áldozatvállalók, akiket ma sem a fényes üvegpalotákban kell ke­resni ! Ott- azok, velük is megal­kudnak. mert a pénz molochja, a hatalom ördöge még mindig eredménnyel kísértették őket Brutustól a modern Burgosokig! Az árulások korszaka ez! Az Egyház és az Állam sze­parációja húzta meg, azt a ve­szélyes mesgyét, ahol Marx-Le­­nin elindultak és ahol a kollabo­rálok lapítanak jövendő-koncok aljasságában! Mintahogyan za­vart és kevert az ember, ha nincs meg a lélek és a test har­móniája, úgy az emberiség éle­tében is, csak nyugtalanság és békétlenség lehet, ha külön úta­­kon és extravagans-modem-libe­­rális anakronizmusokkal akarják vezetni az embert, aki szellem­ben és etikai felfogásban egy és oszthatatlan. Merő ábránd szebb jövőről és békés fejlődésről szó­nokolni és gyűlésezni, amikor kirekesztik az élet mestereit és tanítóit, magából az életből, csak ezért, mert az egyház tagjai és így állampolgári természetes jo­gaikat nem gyakorolhat ják "er­kölcsi, magasabb piedesztálról! Egyház és Állam a teremtői örök gondolatban nem elválasztott, csak két szervezetnek, egy lei­kével és akaratával felelősség­teljes tagjai! Csak nemes esz­mékkel és önzetlen lélekkel bíró egyéniségekben lehet öröme és biztosítéka Istennek és a Hazá­nak is! Ebben az egységben visszaáll a megbontott összhang ég és föld között!

Next

/
Oldalképek
Tartalom