Krónika, 1957 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1957-01-15 / 1. szám

1957 január. “KRÓNIK A” A kommunizmus története Hungary, My Homeland Irta: TARCZ SÁNDOR. ÖTÖDIK FEJEZET. Lenin halála után a triumvirátus volt a párt ura. Stalin felbá­torított Zinovievet és Kamenevet, akik a léniagrádi (azelőtt Szent Pétervár) és moszkvai szovjeteket irányították, hogy kutassák ki [Trotsky múltját, különösen arra való tekintettel, hogy a forradalom előtt volt-e köztük nézeteltérés. Találtak is ilyet Trotsky egyik Írásá­ban, amely szerint “a lenini elmélet egész szerkezete a hazugságok és hamisítások alapjára épült és saját oszlásának csiráit hordja magában.” Stalin megvádolta Trotsky-t azzal is, hogy a terrornak hive és Orosz­ország 25 millió kisbirtokát kollektivizálni akarja, amely polgárhábo­rúhoz vezetne. Trotsky nehéziparépitő programját összehasonlította a paraszttal, aki gramafont vásárol, tehén helyett. Stalin támadása [Trotsky ellen sok hivet szerzett neki, megnyerte Rykov, Tomsky és Bukharin támogatását is. 1925 januárjában Trotskyt megfosztották a hadügyi népbiztosi állásától. Zinoviev és Kamenev tulkésőn vették cszre Stalin alattomosságát. Amikor Trotsky mellé álltak, a Politburo lobbi tagjai leszavazták, sőt kizárták őket a pártból. Amikor három elv- és versenytársától Stalin megszabadult, azok ellen fordult, akik neki segítséget nyújtottak Trtskyval szemben. Rykov-Tomsky és Bukharin, akik Trotskyval Ellentétben nem a nehéz­ipart, hanem fogyasztási cikkek termelését, a mezőgazdaságot akarták erősíteni, már mint vádlottak álltak a Politburo tagjai előtt, mert Stalin Szerint programjuk a burzsuj-paraszt meggazdagodásához és a kom­munista program csődbejutásához vezetett volna. E három vádlottnak B “jobboldali elhajlást” be kellett ismerniök. Stalin pillanatnyilag ezzel megelégedett. Hiszen Trotsky helyén 1925-ben a már Mikhail Frunze jilt, mint hadügyek népbiztosa. Igaz, hogy nem sokáig, mert ugyanab­ban az évben egy műtét után meghalt. A Kremlin orvosai ugyan nem tartották fontosnak és szükségesnek az operációt, Stalin azonban java­solta. Amikor a moszkvai KRANAYA NOV irodalmi szemle közölte Boris Pilnyak ezzel az esettel foglalkozó cikkét, Stalin a példányokat elkoboztatta. Az iró Pilnyak eltűnt a titkosrendőrség fogdájában. Az isteni igazságszolgáltatás ezúttal is győzött. Frunze egy év­vel azelőtt véres terrorral nyomta el a georgiai lázadást. A visszaem­lékezés remegtette meg a Kremlin sebészének kését, amikor Frunze .Veséjébe vágott. Frunze utóda Voroshilov lett, később marsall, jelenleg a szovjet ünio elnöke. Trotskyt 1927-ben a kínai határ közelében fekvő Alma Ata-ba száműzték, ahonnan a következő évben kitoloncolták Török­országba. Amikor Stalin komoly vetélytársaitól . . . egyelőre szavaza­tok alapján . . . megszabadult 1929-ben bejelentette az első öt éves tervet, amely a nehézipart helyezte előnybe a munkás, illetve népjóléti terv helyett. Az év végén megkezdték a farmok (kisbirtokok) kollektivizá­lását, a kulákok (közép és kisbirtokosok) felszámolását. 1928-ban a 6zovjet statisztikája szerint 5,618,000 ilyen módos parasztgazda élt és termelt élelmiszert a körülbelül 150 milliót számláló orosz népnek. Öt év múlva, az első ötéves terv végén, a szovjetben alig 150,000 maradt belőlük. Hová lettek? Megmondjuk. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyilvántartott több mint öt és félmillió gazdálkodóhoz hozzákellett számítani ugyanannyi nőt, mint feleséget, legalább egy öreg szülőt és két gyereket. Huszonöt millió lelket. Ezekből öt milliót deportáltak munkatáborokba. Ugyanannyit felvettek a gyárak, ezek a szerencsések fizetésért dolgoztak, egyrészük csatlakozott a kolhozokhoz, a többi, az öregek, a gyerekek, az eltartott munkaképtelenek a szó szoros értelmében éhenhaltak. Különösen Uk­rajnában sok volt az ilyen áldozat, ahova az OGPU embereit küldték. A parasztlázadás hirére a Vörös Hadsereg katonái, javarészük paraszt­­fiú, lázongani kezdtek. A világsajtó akkor tele volt ismét a borzalmas orosz eseményekkel. STALIN BEISMERTE CHURCHILL ELŐTT, HOGY A FARMOK KOLLEKTIVIZÁLÁSA ROSSZABB VOLT, MINT A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ AZ 1932-33 ÉV TELÉN TÍZ MIL­LIÓ UKRÁN ÉS OROSZ PARASZT HALT ÉHEN, VAGY FA­GYOTT MEG. (STALIN SZAVAI CHURCHILL-HEZ). > Amikor Stalint bírálták a kulákok kiirtása miatt, ezt a cinikus választ adta: “Nem siratod a kihullt hajszálát annak, akinek fejét le­vágták.” i Az ötéves terv vége felé már működtek uj nagy gyárak Orosz­országban, de a munkás koplalt. Nem úgy a népbiztosok. Nekik jutott minden. A Kremlinben lakó Stalin elvtársait és barátait gyakran látta vendégül. Ilyenkor volt sonka, hal, kaviár, vodka, pezsgő, stb. Stalin felesége, a nálánál sokkal fiatalabb Alliluyeva, amikor Voroshilov-nál voltak vendégségben, szóvá tette ura előtt ezt a nagy lakomát, a sok étel pazarlást és szemrehányást tett neki, hogy ugyanakkor a parasztok éheznek, sőt éhenhalnak. A bizonyára jólelkü nő ezekután otthagyta áz ebédlőt és másik szobába ment. Stalinban ekkor már több ital volt, mintamennyit elbírt. Utána ment. Szóváltásuk kihallatszott, majd fegy- Verdördülés után Stalin kitámolygott. Az előhívott orvosok az asz- Szonyon nem tudtak segíteni, Elvérzett. Másnap a szovjet lapok kö­zölték Alliluyeva halálhírét. Váratlan szívroham ölte meg. Hogy öngyilkos lett, vagy Stalin lőtte agyon, csak Voroshilov In my heart there is sorrow . . . for My homeland far away, For my own Hungarian homeland In her hour of slavery! In my heart there is sorrow1. . » for The many who have gone, For the victims of the slaughter Whom the tanks rumbled on. While there’s hope of freedom. . . . While there’s love of home and God, Then the blood of her martyrs Shall dye the flowery sod! I shall pray to heaven . . . for that land which God has blessed, For the brave who fell in battle In the streets of Budapest: I shall pray to heaven ... for My homeland o’er the sea, From the dread grip of oppression That God may set her free! PATRICK GALLAGHER. « ® • E verset Írországban élő írója, egy magyarországi származású munkásköltő, akinek rokonsága él az Egyesült Államokban, Írország­ból küldte be hozzánk, hogy hódolatát fejezze ki “ama nagy nép, a magyar nemzet iránt, amely már egyszer megmentette a Keresz­ténységet”. (" . . . to that great people and Nation of Hungary, which once before saVed Christianity”.) Mr. Gallagher az Írországi vasutaknál dolgozik s emellett pályadijat is nyert, elismert költő. Versei több, mint negyven írországi lapban jelennek meg s a fentit is számos ir lap közölte. tudná megmondani. Talán megtudjuk tőle. Vagy feleségétől, aki orosz grófnő. Alliluyeva márványszobra (csak fejét faragták ki, a márvány többi része négyszögletes) a moszkvai elhagyott zárda temetőjében áll. Az aljára ez van vésve cirill betűkkel: ALLILUYEVA. * * * * * Tagadhatatlan, hogy az első ötéves terv sikerült. Az Ural hegy­ség mindkét oldalán, Szibériában uj kohókat, hámorokat, zsilipeket, csatornákat, gyárakat, stb. épitettek. A városi lakosság száma 1929-ben 28 millió volt. Tíz év alatt uj településekkel a duplára nőtt. A külföldről hozott gépek, műszerek, mérnökök vételárát és munkabérét az orosz munkáson megtakarított munkabérekből fizették. A titkosrendőrség uj főnöke, akit Yagoda-nak hívtak, ezerszámra szállította a kényszermun­kásokat a távoli uj telepekre. Aki lopott, megverte asszonyát, részeges volt, gyári munkáját immel-ámmal végezte, elkésett a munkahelyéről, kifogást emelt a rendszer ellen, azt a szovjet bíróság nem börtönbe, ha­nem munkatáborba küldte, ahol ingyen, jobb esetben kopekakért dol­gozott egy teljes napon át, amely kétszer 8 órás munkaidőből állt. A munkás (nem a kényszermunkás) sem változtathatott mun­­lakhelyet. A heti fizetést felváltotta a darabszám munka vagy ahogyan régen akkord munkának hívták, ami ellen a szociáldemokraták évtize­deken át harcoltak. Stalin kiadta az uj jelszót: “Minden munkásnak annyit, amennyit munkája megér”. Lenin alatt a jelszó igy hangzott (ha nem is váltottak rubelre) Minden munkásnak annyit, amennyire szüksége van. Igaz, hogy az élmunkások úgynevezett bónuszokat kap­tak. A bonusz néha több volt, mint a fizetés. 1934-ben volt olyan ki­vételes eset, amikor egy stakhanovista 28-szor annyit keresett, mint a legalacsonyabb fizetésű munkás. Alexei Stakhanov-ról nevezték el a darabszám munkásbajnokokat. Ez az orosz egyszerű bányász volt, jól és gyorsan dolgozott. Felfigyeltek rá. Előléptették, majd állami munkafelügyelői állást kapott. Hajcsár lett belőle, ostor helyett az OGPU-t használták. Az átlagos orosz polgár nem élvezte az ötéves terv előnyeit. Mert nem ruhát, cipőt és bútort készítettek, hanem gépeket, fegyve­reket. Nem házakat épitettek, hanem középületeket, ahová a népbiz­tosságok hivatalait helyezték. A nép elégedetlenségét azzal vezették le, hogy a külföldi technikusokat és mérnököket szabotálással vádol­ták. Moszkvában megjátszottak egy ilyen bírósági tárgyalást, amelyen a perbefogott angol mérnököket Andrei Vyshinsky államügyész vádja alapján Ulrich szovjetbiró pénzbírságra és deportálásra Ítélte. AZ OROSZ-NÉMET VISZONY. • * Az első világháború befejezése után Európa három nagyhatal­ma megszűnt. A kettős Monarchia, a Német Birodalom és Oroszország, területben, népességben kisebb, katonai erőben jelentéktelen lett. Az oroszok és németek között több ütköző utódállam keletkezett, Magyarországot a Csehszlovákiához csatolt Ruthénföld Lengyelország és Románia választotta el a Szovjettől. 1933-ban a Szovjet csaknem

Next

/
Oldalképek
Tartalom