Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-12-15 / 12. szám
I 4 "KRÓNIKA' 1956 december. dett meghunyászkodásnak, összeharapott ajkaknak és csak titkon összeszoruló öklöknek ideje mindenkorra véget ért. A magyar nép Istenhez imádkozik, szüntesse meg árva egyedüliségét az Ö törvényeiért való tusában, küldjön szolidáris társakat szent küzdelméhez 6 addig továbbra is eltökélten száll szembe rabtartóival és azok ügynökeivel. És kétségtelen, hogy nem lesz többé “rend”, nyugalom, zavartalan kormányzati lehetőség semmiféle Quisling-kormány alatt, amig a Szovjet és kreatúrái számára teljesen lehetetlenné nem válik az ország életének normalizálása, úgy hogy kényszerülnek feladni az országot, melynek szívós, kemény ellenállása legyőzhetetlen. Mint Ottó örökös-király Írja e lap első oldalán közölt egyetemes világpolitikai és történelmi látókörű levelében, a magyar harc az eljövendő dolgok első jelenete s nem egy tragédia utolsó felvonása! * * * Nagy Imrével az oroszok ugyanazt a tőrbecsalást vitték végbe, mint Maiéter Pállal, a forradalom katonai vezetőjével. Kádár szinleg tárgyalt vele és rábírta, hogy elhagyja a jugoszláv követséget, amely neki és hívei szükebb körének menedéket adott, aztán a kapu előtt az oroszok elfogták és Romániába hurcolták. A budapesti Központi Munkástanács azonban kitartott Nagy Imre miniszterelnökségének, az orosz kivonulásnak, semlegességnek és szabad választásoknak követelése mellett. Kádár erre elfogatta a Központi Munkástanácsnak ötven vezető tagját s a vidéki munkatanácsők tagjai közül is letartóztattak mintegy százat. A Központi Munkástanács újabb általános sztrájk fenyegetésével követelte szabadonbocsájtá- 6ukat, Kádár azonban azzal felelt, hogy letartóztatta elnökét, a 23 éves Rácz Sándor gyári munkást és adlátusát, Bari Sándor tanácstagot, egyben pedig feloszlatta a budapesti és a többi vidéki körzeti munkástanácsokat. Kihirdette az ostromállapotot is azzal, hogy mindenkit akinél fegyvert találnak kivégeztetnek. A Központi Munkástanács azonban nem vette tudomásul feloszlatását és továbbműködik. Mitöbb 48 órás általános sztrájkot hirdetett, amelyet a munkásság közel száz százalékban betartott, sőt a legtöbb üzemben egy két nappal meg is toldott. Most pedig továbbszabotál az üzemben ülő-sztrájkkal s más erőteljes módszerekkel. Nincs és nem is lesz igazi termelés, visszatérés a régi kerékvágásba! Mintegy húszezer főnyi forradalmi szabadcsapatok a budai hegyekben Borsódban, Egerben, Zemplénben, Baranyában, a Bakonyban, Mecsekalján és egyebütt rajtütő éjszakai támadásokkal zavarják a bitorló Kádár rendteremtő próbálkozásait, sokhelyütt gátolva, visszavetve e nemzetáruló törekvéseit. A bitorló hóhérrendszernek nem lehet többé nyugodt perce sem nappal, sem éjjel! lenkov, Mikoyan látogatásai és erősen tartja magát a hir, hogy tulajdonképen nem Kádár, hanem Serov, az orosz politikai rendőrség Budapesten tartózkodó, hírhedt főnöke vezeti a kormányt. Mintegy 30,000 forradalmárt vasúti vaggonokban elszállittatott Szovjet területre, de az Egyesült Nemzetekben es világszerte felhangzott viharos felzúdulás következtében állitólág visszahozatta őket. Most pedig újabb hírek járnak, hogy több ezer forradalmárt dunai hajókon szállítanak Romániába. A terror ismét sztálini stílust és arányokat ölt. Ráczot és Barit a sztrájk dacára sem engedték szabadon. Úgy lehet, őket is külföldre hurcolták el. Aki nem engedélyezett gyűlésen résztvesz, öt évi börtönnel büntethető. Aki nem megy vissza a munkába, elbocsájtottnak tekintik. Aki pedig nem dolgozik eleget, csak a munkájához mérten kap bért. A bányászok több héten át sztrájkoltak, majd csak a saját szükségletükre dolgoztak és továbbra is a normálisnak alig harmadrészét termelik. Senkisem adja be a derekát és mindenki a maga helyén törekszik szivvel-lélekkel aláásni a halálosan gyűlölt muszkavezetők uralmát! Kádár újabban arra az időre “amikor a rend helyreáll”, ígéri, hogy választásokat fog tartani és nemkommunistákat is felvesz majd kormányába. Ez “engedmények” semmit sem jelentenének. Kruscsev mondta félévvel ezelőtt hogy nem baj, ha a kormány nem áll csupa kommunistából, fő csak az, hogy a vezetés, a kulcstárcák kommunisták kezében legyenek, a többi miniszterek lehetnek nemkommunisták is, ha — nem aktív kommunista ellenesek. Kádár terve ezzel nincs ellentétben. Kádár maga mondja, hogy az egyetlen, közös listával tartandó “választásokon” csak olyan pártok vehetnének részt, amelyek nem antikommunisták. Tehát ha például Mindszenty bíboros égisze alatt alakulna egy nemzeti párt, miként annak terve Nagy Imre párnapos miniszterelnöksége idején nyilvánosságra került, nem szervezkedhetne szabadon és nem vehetn részt a “választásokon.” Minden «párt, amely nem fogadja el érinthetetlen alkotmányos szent ségnek a felerőszakolt bolsevizálásokat, nem létezhetne. Csak eunuch-pártok létezhetnének. Mint ahogy az u. n. “Hazafias Front” Rákosi idején, kommunista vezetés alatti “egység-alakulat” keretén belül is mint csatlóspárt, "tovább létezett” a kisgazdapárt s parasztpárt, úgy az újjászervezett “Hazafias Front” közös listájával ren-, dezett “választás” után ál-életet folytathatnának most is, csak épen valamivel láthatóbban, de lényegileg továbbra is mint kollaboráló, együttműködő, a legfontosabb ügyekben fejbólogató csatlóspártok, akik tessék lássékból esetleg valami jelentéktelen miniszteri tárcát is kapnának a nép megtévesztése kísérletének céljából. Ez tehát nem jelentené a kommunista diktatúra és az egypárt rendszer igazi megszüntetését, hanem csak a Fejbólintó Jánosok reaktíválását. Kádártól, vagy bármely más Moszkvát szolgáló kormánytól mitsem vár a magyar nép. Nem “engedményeket” kér tőlük, hanem pusztulásukat áhitja és — munkálja ... * # * December elején két napon át Budapest leányai és asszonyai vonultak fel az Ismeretlen Katona emlékművéhez a Szovjet tankok jelenlétében, kezükben nemzeti szinü virágokból kötött, kis csokrokkal, hogy a szabadságharc elesett névtelen hősei emlékének áldozzanak. Némaságában L sokatmondó, forradalmi tüntetés volt ez é§ a második napon kis női küldöttségek törtek maguknak utat a tankok között a budapesti U. S., angol és francia követségekhez, hogy előadják a magyar nép perdöntő, tényleges segítséget sürgető kérését. Mily csodálatos magyar női bátorság, nem kisebb, mint a tankokkal szembeszálló, ifjaké, férfiaké! “S népek hazája, nagy világ, Hozzád bátran kiált: Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” * * * Budapesten egymást követik a moszkvai vezérek, Suslov, MaMinden keresztény országnak ott volna a helye... Még áll a magyar szabadságharc, még nem bukott el, de a gyilkosok nemzetirtó munkáját nem zavarja senki. Gyilkolhatnak, rabolhatnak, becstelenithetnek ahogy barbár kedvük tartja. Hát nem égbekiáltó halálos bűn ezt tétlenül nézni? Ez a szabadságharc nemcsak a magyar nép szabadságáért indult, de indult a megtámadott Krisztus védelmére is. Ebben a harcban pedig ott kell lenni minden keresztény országnak. Ezt parancsolja a kereszten függő Krisztus és ezt parancsolja gyermekeink jövője és boldogsága. Tudni kell minden józanul gondolkodó embernek, hogy a béke jelszavának hangoztatása mögé húzódó tétlenség végül is megbosszulja magát. Ki tudja, hogy néhány év múlva nem-e a Síitán erői törnek rá az egész világra, de akkor már a győzelemhez szükséges minden feltétel birtokában. . . Az nem megoldás, hogy a menekülők ezreinek védelmét nyújtanak és egyes országok befogadják. A magyar nemzet élni akar. Újra szabad magyar akar lenni. Ott akar élni és ott akar meghalni, ahová az Isteni Gondviselés ezer esztendővel ezelőtt állította. Ne abban segítsünk, hogy idegen országokat töltsenek fel vele, ahol előbb-utóbb elveszti magyar jellegét és talán beolvad a minden nemzeti tradíciót megsemmisítő nemzetköziségbe. Segítsük országából kiverni a zsarnokság gyilkosait. Adjuk vissza elrabolt jogait és szabadságát. Nincs magyar öröm a mai karácsonyestén. A betlehemi kis jászol elé nem a győzelem babérkoszorúját és nem a szabadság aranyát és mirháját visszük. Bánatunk kelyhében a magyar ifjúság kihullott vérét emeljük az ég felé, mint Istenhüségünk méltó zálogát. És mit visz Nyugat? A felelet lesújtó. Lehet, hogy hamar mondunk ítéletet és talán türelmetleneknek látszunk. De lehetünk-é türelmesek, amikor tudjuk, hogy magyar testvéreink példátlan hősiességgel élet-halál harcukat vívják, hogy az emberiség békéjét, szabadságát és karácsonyát megváltsák. Most, amikor karácsonyt ünnepelsz, Nyugat, jusson eszedbe, hogy Jézus születésnapját csak azok ünnepelhetik méltóképpen, akik Jézushoz tartoznak és jézusi lelkülettel állanak felebarátaik és embertestvéreik megsegítésére. Nem törődve azzal, hogy ez tetszik-e a Sátánnak, avagy nem tetszik. A magyar nép vére aranyát viszi a Kisded betlehemi jászola elé. Ez csak úgy lesz hatékony kiengesztelés a Nyugat számára is, ha segítségére siet és győzelemre segíti megkezdett harcában. Ha igy lesz, ha a betlehemesek Jézust dicsérő énekeit nem zavarja többé rabláncok csörgése és gyilkos harckocsik félelmetes dübörgése, akkor a jövő karácsony az egész keresztény világ örömteljes ünnepe lesz! Karácsony, 1956. New Orleans. CSIGHY SÁNDOR. SEGÍTSÉG A SZABADSÁGHARCOSOKNAK. Az Indianapolisi Magyar Kör egy szívvel és lélekkel karolta fel a hős magyar ifjúságnak Szabadság Harcát. Dózsa Andor ezredes megrázó rádió és televízió referádái után két hatalmas angol cikkben méltatta az ifjúságunk, munkásságunk és katonáink elszánt erőfeszítéseit. Megindult a vérpénz és ruhagyűjtés, nélkülöző magyar véreinknek. November 4-én a Szt. Péter és Szt. Pál katedrálisban volt hálaadó és könyörgő szent mise. P. Szelényi Imre teológiai tanár, szkv. tábori főlelkész történelmi távlatba állította be. a magyarságnak drámai felkelését szabadsága kivívása érdekében. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓI MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York
