Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1956-12-15 / 12. szám

“KRÓNIKA” 1956 december. 5 Egy kérdés az Egyesült Nemzetekhez Az orosz haderőről megszállt Magyarország halált-megvető bátorsággal mutatja meg, hogy a jogtalan megszállókkal és báb­kormányával szemben igazságos ügyért harcol. A szabadságharcban a ma­gyar nemzet igazsága világra­szóló, erkölcsi győzelmet aratott. Ország-világ elismeri, hogy a magyar népnek joga van szabadságára és az azt gátló, orosz megszálló haderőnek 90 nappal az osztrák békeszerződés után ki kellett volna vonulnia Magyarország területéről! Mosz kva ezt nem tartotta be s a fel­kelt magyar nemzet csupán végrehajtani akarta e nemzet­közi megállapodást. Milyen jogon tört magyar te­rületre újabb 22 orosz hadosz­tály? Magyarországot Yaltában az orosz kormány is független­nek ismerte el és egy éve már, hogy hadereje kivonult Ausztri­ából! A Szovjet jogtalanul árasztot­ta el divízióival Magyarországot, jogtalanul harácsol és gyilkol, jogtalanul terrorizál még mindig magyar földön, amelyet a nem­zet túlnyomó többségétől, úgy­szólván teljességétől elindított szabadságharc joggal követel a maga szabad hazájául! Sem Hegedűs, sem más előb­bi kommunista miniszterelnök nem jutott szabad választáso­kon, a nép többségi akaratából a hatalomba és a kommunista párt mindig csak töredék kisebb­ség volt. Sem Rákosinak, sem Gerőnek nem volt tehát joga, hogy mint “első párttitkár” ural­ja az országot s miniszterelnö­kével megköttesse a varsói egyezményt ’, amelyre Moszkva hivatkozik, mint haderői ma­gyarországi tartózkodásának törvényes alapjára. A kom­munista kormányok Moszkvától feldiktált népakarat-ellenes, Yal ta-ellenes és békeszerződés-elle-Szent György Albert, az 1945- ös orosz invázió után mihamar az Egyesült Államokba menekült Nobel-dijas »agy magyar tudós a következő levelet irta a New York Timesnek, amelyet a világlap no­vemberi 28-iki száma levolrovatá­­nak élén közölt: El lehet-e azt hinni, hogy a hu­szadik században még mindig le­het olyan kormány, mely valamely nép tízezreit az egész világ szeme­­láttára mészárolja le, csak azért mert szabad választásért csenge­nek s anélkül, hogy valaki is köz­benjárna érdekükben? Nem hangzik-e hihetetlennek, hogy mig a civilizált világ nagy­lelkűen igyekszik a Nyugat felé ’ magyarországi menekülíek­­segitséget nyújtani, addig 'van arányban deportálják okát Kelet felé, még pe­nes, törvénytelen kormányok voltakl Az is, amely a varsói egyezményt megkötötte! És ez áll Kádár muszkavezető Quisling- kormányára is. De , << , . r ** meg a versoi egyezmény sem adott jogot neki arra, hogy az orosz embermészárosokkal ha­lomra gyilkoltassa a magyar nép ezreit! Az orosz beavatkozás a moszkvai imperializmus hatalmi önkénye, a legnyilvánvalóbb, legszemérmetlenebb vérengző aggresszió! Hol van a világ lelkiismerete, az igazságnak igazságot szolgál­tató világ-szervezet? Az Egye­sült Nemzetek alapszabályai és 80 nemzet akarata szerint e ne­mes szerepre az Egyesült Nem­zetek illetékes. Hetvenöt száza­lékos többséggel (55-8-1 íd) állt a magyar szabadságharc mellé. Elismerte annak igazságát, jo­gosságát. Egy szabadságszerető nemzet elszánt, jogos felkelésé­nek minősítette a forradalmat és elítélte a nemzeti és emberi jo­gokat vérbegázoló orosz kor­mány beavatkozását. Miért nem szerez érvényt az Egyesült Nemzetek, a világ kép­viselete ez abszolút többségű akaratának? Az Egyesült Álla­mok (168 millió lélek). Anglia (58 millió), Franciaország (39 millió), Olaszország (48 millió) és számos más nemzet több száz millió népének akarata ez! A Szovjet azonban a maga teljes erkölcs-nélküliségének fe­neketlen cinizmusában és ma­kacsságában nem vesz tudomást arról, bogy az Egyesült Nemze­tek elismerte a magyar nemzet és szabadságharca fénylő igaz­ságát és ragaszkodik a nyers erőszak fenntartásához, folytatá­sához! Kérdésünk ez: HOL, MERRE keresse igaz­sága érvényesítését a jogtalanul, embertelenül, bestiálisán eltapo­sott, vértanú magyar nemzet ?! dig lepecsételt vasúti kocsikban? Emberi értelemmel alig fogható fel, mit jelent az, ha ilyen börtön­kocsikban szállítják az embereket. Ezt az embertelen technikát Hit­ler vezette be. A rendeltetési he­lyen nem okoz nagy fejfájást a jövevények táborának megszerve­zése, mert azoknak legnagyobb része haldokolva, vagy kimúlva érkezik meg. Mi magyarok ismerjük ezeket az orosz módszereket abból az idő­ből, amikor a szovjet haderő be­vette Budapestet. A legtöbb náci elmenekült és a nép nem fogadta a megszállókat ellenséges érzület­tel. De Szovjetoroszországnak rabszolgákra volt szüksége, hogy elpusztult területeit helyreállíthas­sa. Egyszerű módszerhez folyamod­tak: hirtelen lezártak egy-egy ut­cát és összefogdosták a fiatalem­bereket, akiket aztán egy ceglédi táborban zsúfoltak össze. Hama­rosan kiderült, hogy 50,000 egyén számára nem volt eledel, sem semmiféle egészségügyi berende­zés s az emberek ezrenként hullot­tak el. Jajveszékelésük messzire elhallatszott. Akik éleiben marad­tak, azokat aztán elszállították Oroszországba kényszermunkára. Most nincs Oroszországnak munkásokra szüksége. Egyedüli célja, hogy kiirtsa a magyarokat. A deportáltak sorsa valószinüleg azon öt milliónyi szovjet földmű­ves sorsához lesz hasonló, akik nem egyeztek bele a kollektivizá­lásba és büntetésül olyan munka­táborokba kerültek, ahol átlag legfeljebb hat hétig élhettek még. tehetséges-e az, hogy annyi ke­serű tapasztalat után az Egyesült Nemzetek még most sem tudnak felocsúdni és még most sem értik, hogy civilizált módszerek, melyek nem Írott, hanem erkölcsi törvé­nyen alapulnak, teljesen hatásta-Az osztrák vizűm miatt csak november 9-re tudtam ideérni. Közben állandó remegés az ottho­ni események miatt. Amiről ál­modtunk hamarább következett be. Közben megmozdult a svájci nép szabadságérzete! Zürichben, Freibourgban, Genfben, Baselben az ifjúság tüntetett a magyar sza­badság mellett. Luzernben fák­lyásmenet, a végén nagy népgyü­­lés, melyen beszélnem kellett. A sirás fojtogatta torkomat. Imádság éjfélig a magyar ügyért. Majd pár nap múlva a svájci parasztság ha­talmas gyűlése. Szegény, vérző népem. És a szégyen, hogy nem lehetek ott a fiatalsággal ott égett lelkemben. A fiatalságé az érdem. Akikben bíztak az emberiség szerencsét­lenségének előidézői, a kommunis­ták, — azokban csalódtak. Az ifjúság ellenük fordult és győzött. A Gerőknek és Kádárok­nak a Szovjet tankjait kellett el­lene behivniok. És ez az öt szá­zaléka országunk népének tönk­retette és leigáztatta az országot. Kik azok, akik ezek után tárgyalni mernek velük? Bécsben özönlenek a magyar menekültek. A nagy hidegben, kopottan. Ezek a kopott ruhák, amelyeket a kommunistáktól kap­tak munkájukért a dolgozók. Az osztrák nép szives, kedves, min­dent megtesz a saját szegénysége dacára. Hiszen ő is nemrég sza­badult a Szovjettől. A Caritás épülete állandóan zsúfolva jelentkezőkkel. A kör­nyéken lévő kórház, a Bahnhof Strasse s a Pazmaneum telve. A Nemzetközi Vörös Kereszt Peters­­platzi'hotelje, a Kivándorlási Bi­zottság (Icem) épülete, a Máltai Lovagrend rühaoszíó központja, a svájci és amerikai követség, a vi­déki táborok zsúfolásig tele. Az épületek előtt hosszú, kígyózó tö­meg a hidegben. A villamos és autobusz-kalauzok és a közönség lanok a Szovjet magatartásával szemben, mert az csak az erőszak nyelvét érti és színlelt készsége, hogy tárgyalni hajlandó, csak tak­tika, időnyerés céljából, hogy azalatt végrehajthassa gyilkos szándékait? Az UN-ben való kép­viseletük kezdettől fogva nem szolgált más célt, mint azt, hogy megbénítsa és tönkretegye a tes­tületet, amely az emberi idealiz­mus legnagyobb teljesítményeinek szervezete kell hogy legyen. Még egy kisebb tényre szeret­nék rámutatni: Kívánatos volna, ha újságírók és rádióemberek sza­batosabban fogalmaznának. Sze­membe ötlöttek olyan címek, mint pl. “Magyarország visszautasítja a UN delegátusokat”. Magyaror­szágnak ehhez semmi köze, még a kormánynak se, mert hiszen nincs magyar kormány. Senkisem vá­lasztotta meg Kádár urat, aki csak ügynöke a szovjet hadseregnek. Miírt mocskolják be az ország jó hírnevét? Woods Hole, Mass, 1956 no­vember 17. udvarias: vezet, kalauzol. Magá­nosok lakásukat ajánlják fel. Sze­gény emberek shillingeiket adják oda. A gyűlölet kommunista vilá­gával és a moszkvai istentelenség­­gel szemben felébredt a Szeretet. Farizeus mozgalmak koexiszten­­ciális ámitása megbukott. A mi népünk drága vére bizonyította be. A kommunizmus bármely for­májával nincs megalkuvás. A ma­gyar forradalom kereken antikom­­munista! Hőseink nemcsak a magyar sza­badságért, hanem a legutolsó kínai kuli szabadságáért is adták oda szép fiatal életüket. Egy világhul­lám indult meg. Ne hagyjuk elaludni! * * * Aki teheti és szereti hazáját, maradjon Európában! Még akkor is, ha Portugáilába kellene men­nie. E gondolatnak szenteltem eddig három hetes wieni tartózkodáso­mat. Beszéltem tájékoztattam őket. Egyedüli magyar politikus vagyok itt. Voltak itt mások is pár napra, de csak ujságalapitási lehetősé­gekről tárgyaltak. A Prímás él. Az amerikai kö­vetség őrzi életét. Álljunk mellet­te. Ne hagyjuk személyét a kom­munista ágensektől befeketíteni. Egy páran itt vannak Bécsben. A bécsi magyar kommunista követ­ségen sötét szemüveges autósok járnak be és ki. A bécsi ifjúság azonban már szétszedte az itteni kommunista párthelyiségeket, a gyilkosok nevelő'helyeit. * * * Ne feledjük a Kádár nevet. Hallottam beszélni. Még magyarul sem tud rendesen. Hiszünk benne, hogy magyar bíróság előtt fog fe­lelni a sok ezer magyar életért és deportálásért. Magyar testvéreim! Adjatok felvilágosítást, utbáigazitást lelki­leg és szellemileg az uj menekültek ezreinek. Ne gondolják ők, hogy idekint Hihetetlen, hogy tétlenül nézi a világ! SZENT GYÖRGYI ALBERT, A VILÁGHÍRŰ NOBEL-DIJAS TUDÓS VÉSZKIÁLTÁSA A NEW YORK TIMESBEN. Kóródy Katona János Írja Hécsből:

Next

/
Oldalképek
Tartalom