Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-10-15 / 10. szám
12 “KRÓNIKA” 1955 október. I KRÓNIKA i Anticommunist Kommunist a-ellenes AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by "KRÓNIKA” Hungarian Press AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY 277—5th AVENUE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $2.00 PER YEAR PRICE PER COPY NEW YORK 16. N.Y. ELŐFIZETÉSI Dl): az Egyesük Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE 10c. - EGY PÉLDÁNY ÁRA BARTÓK BÉLA, MAGYAR DICSŐSÉG. Szeptember végén volt tiz éve, Hogy Bartók Béla, a huszadik század legmüvészibb magyar zeneszerzője New Yorkban, emigrációban meghalt. Zenéje voltakép halála után jutott igazi világ népszerűségre a zeneértő közönségnél és Bartók beérkezett a zenevilág klasszikusainak galériájába. Bartók Béla sírját még mindig csak tábla jelzi a hartsdalei temetőben. Mikor mozdulnak meg az amerikai s a többi szabadvilági magyarság testületéi és vezetői, hogy méltó síremléket állítsanak a művésznek, akinél századunkban senkisem szerzett több becsületet a magyar névnek és kultúrának a világ előtt? 220 UJ KOLCHOZ. Matolesi János, a magyarországi kommunista párt egyik segédtitkára cikket irt a magyar kolchozitásról a Cominform Bukarestben megjelenő hetilapjában és közli, hogy a magyarországi termőföldeknek egyharmada van már szocializálva, 1960-ra pedig a földeknek több mint a felét akarják kivenni az egyéni gazdálkodás alól. A cikk őszintén megmondja, hogy a parasztság szabadkozik a kolchozitástól, de a párt el van szánva arra, hogy kitűzött célját keresztülvigye, Júniusban 1200 kommunista “pártmunkás” agitátort küldtek ki a falvakba és azóta 43,000-rel szaporodott a kolchoz tagok és 220-szal a kolchozok száma. Jelenleg összesen 4,000 kolchoz működik Magyarországon. Matolesi megírja, hogy adó és egyéb kedvezményekkel kecsegtetik a kolchozba belépőket, de nem tagadja azt sem, hogy “közvetett nyomással” hajtják a gazdákat a kolchozokba. Nagyon választékosán fejezi ki magát. A közvetett nyomást mifelénk terrornak hívják. “MIÉRT NEM JÖNNEK TÖBBEN?" ... Jack Raymond, a N. Y. Times belgrádi tudósítója beutazási engedélyt kapott a magyar kommunista kormánytól és több cikkben számol be budapesti benyomásairól. Ezek szerint Budapesten nem néznek ki kopottan az emberek, mert a rendes állásukból nem tudnak ugyan megélni, de legtöbbnek van valami extra keresete, vagy feketézésből, vagy a hivatalos rendelkezések valamiféle kijátszása révén. Különösen a vidékről ipari munkára felhozott emberek között sok a feketéző és a nagyváros lehetőségeit kihasználó. A pesti ember akasztófahumorral nézi a mai helyzetet és a terror dacára sokan őszintén megmondják a véleményüket ha amerikaival találkoznak. Raymond találkozott egy munkással, aki a háború végén jött vissza Amerikából és nyiltan megmondta neki, mennyire megbánta, hogy visszament. Egy állami kegyszer üzletben. Bibliát akart venni. A segéd nem értette meg, amikor németül kérte a Bibliát, de az egyik vevő, egy öreg ember lefordította a szavait. A gazdagon felszerelt 'üzletben hosszas keresés után egyetlen Biblia akadt, egy 1928-as magyar kiadású. Amikor kiment az üzletből, az öreg ember utána ment és suttogva kérdezte: “Ön amerikai. Miért nem jönnek TÖBBEN?” Ezzel már sietve el is tűnt a tömegben. Egy állami üzletben Raymond megkérdezte az elárusitónőt, hogy van, how do you do? Nem oly jól, mint Ön, volt a válasz dacára, hogy több vevő hallotta. Majd sokatmondó szünet után az árusitónő hozzátette: “Rosszul vagyunk fizetve és semmit sem tehetünk ellene”. Egy németül beszélő cipész kisiparos anélkül, hogy érdeklődött volna, kivel van dolga, azonnal panaszkodni kezdett mindenről, csak úgy áradt belőle a szó. A kormánytól való régebbi félelem nincs meg többé az emberekben, noha letartóztatások és deportálások napirenden vannak a rendszer ellenfeleivel szemben s mindenütt egyenruhás emberek láthatók, köztük sok nő is. Orosz tiszteket csak elvétve látni a pesti utcákon. Raymond engedélyt kapott, hogy Budapest után Bukarest román fővárost is meglátogassa s a Timesben arról számol be mennyire elütő a két város hangulata. Megállapítja, hogy amíg a magyarok élénken és bátran bírálják a kormányt, addig Bukarestben a románok hallgatásba burkolódznak. Senki sem panaszkodik a kormány ellen vagy a rossz kereset miatt és ismételt faggatásra csak azt mondják, minden jól megy. Raymond szerint emögött közömbösség és fásultság rejtőzik. “Amerikai látogatóhoz csak a fiatalok mernek közeledni, különben mindenfelé csak bágyadt szótlanság tapasztalható ami, — írja, — feltűnő ellentétben van a budapestiek szókimondásával.” % U. S. A. Herbert Hoover ex-elnök augusztusban ünnepelte 81-ik születésnapját. A tiszteletére rendezett ünnepségen azokról is beszélt, akik szeretetlenül bírálják az Egyesült Államokat. Ezeket mondotta: “Ha csak a kritikákat nézzük, azt kellene hinnünk, hogy rossz utón vagyunk, hanyatlunk és a bukásnak megyünk elébe. E zsivaj közepette szabadjon alkalmilag valami jót is említenem magunkróL Rámutathatunk arra, hogy amerikai életformánk a legnagyobb ipari termelőképességre vezetett, amelyet egy nép a föld kerekén valaha is produkált és életszínvonalunk a legmagasabb a világon. Hivatkozhatunk egészségi helyzetünkre, az átlagos életkor nálunk megállapítható meghosszabbodására. Aztán arra, hogy népünk műszaki géniusza a munka takarító gépek millióival megkímélte a verítéktől népünk javát. Kormányzati téren hanyatlónak mondott népünk a szavazási rendszerre és a törvényhozás termére bízza ellentétei megoldását, titkos rendőrség és rabszolga táborok nélkül. Kulturális tekintetben utalhatunk arra, hogy noha a világ lakosságának csak hat százalékát alkotjuk felsőbb iskoláinknak több tanulója van, mint a világ összes többi felső iskoláinak együttvéve. Több könyvtárunk és nyomdatermékünk van, mint a világ többi 94 százalékának. Erkölcsi és társadalmi téren több kórházunk, jótékony és segítő közintézményünk van, mint a többieknek együtt”. “Azt is elmondhatjuk, hogy két világháborúban mi egyedül voltunk, akik úgy harcoltunk, hogy magunknak nem kértünk semmit, sem javakat, sem területeket, sem másokon való uralkodást. Arra is hivatkozhatunk, hogy igyekeztünk jó bajtársnak lenni. Dollárok millióit adtuk arra, hogy milliókat az éhségtől és kormányokat az összeomlástól megmentsünk. A négerek jogai tekintetében még vannak tennivalók, de nem hagyhatom emlitetlenül, hogy 14 millió amerikai négerünknek több az autója, mint a 200 millió orosznak és a 30Q millió afrikai négernek együttvéve”. “Ezeket nem kérkedésből mondom, hanem mert ezek tények. Mondhatnánk többet is. Mindez azt jelenti, hogy Amerikában még él a szellem, az ész, a kezdeményezés szabadsága. Azt jelenti, hogy népünk erős vallásos hitében. Nálunk tárva az ablakok, amelyeken beárad az emberi szellem napfénye s minden hiányosságaink dacára, az emberi méltóság nem álomkép, hanem elért valóság. És a szabadságnak és vallásos hitnek ez eszményei kezeskednek érte, hogy az amerikai civilizációban sohasem lesz hanyatlás és sohasem bukhat el. Emeljük fel érte szemünket a Magasságokba, ahonnan segédelmünk jön. Isten áldja valamennyiöket”. Önt is hosszú élettel, Mr. Hoover! Amerika nagyságáról mondott minden szava lelkünk mélyéről elismert fénylő igazság, — de ez teszi még inkább érthetővé, hogy a világ boldogtalan rabnépei tőle várjá üdvüket, felszabadulásukat! Amerika népének szive nem engedheti meg, hogy csalatkozzanak. . . VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadónívafalához 277—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $2.00t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA cimü képes havilapot egy évig az alanti cimre küldeni: Név: . Utca Város------------------------------------------------------ Állam (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.) A KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika független lap s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. Példányszámunk folyton tetemesen növekszik. Régi és uj amerikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, felkeresik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel írjuk s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez hiven, az igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, csupán KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe díjtalanul küljük a lapot. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a restaurációnak, a törvényes magyar királyság maradandó, virágzó, demokratikus és szociális megújulásának harcosai sorába!
