Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-09-15 / 9. szám
10 “KRÓNIKA” 1955 szeptember igazi Szent Istváni legitim platformon küzdünk, egységbe tömörülve, az egységes Magyarországért, akkor, mikor annak súlyos bajba jutott fiaiért politikai, vallási és nemzetiségi különbségeket nem ismerve, csak több mint 10 éve tartó embertelen élve eltemetettségüket látva, kell cselekednünk. Mi késztetett éppen ma e sorok megírására? Előbb említett cikkük a 9. oldalon, ahol Kovács Bélát emlegetik, ha még él! Hát igenis él! Épp most futott be a jelentés, hogy messze Oroszországban él ő,‘a kisgazdapárt rég elparantált főtitkára. Még a pontos Lagerszámot is tudjuk: UDSSR Moszkva, Postfach 5110- 49. Csomagot kér, mert Magyarországról semmit sem engednek ki számára! Korábban a Werhny Uralski Magnitogorsktól 90 km-re fekvő börtönben volt, jelenleg .Wladimirben, Moszkvától északra 200 km-re raboskodik. A csomagküldést máris megindítottuk •neki. Bethlen Istvánról és Kiss Szaléz atyáról nem tudok, de állandóan segélyezzük a már felfedezett majd 600 magyar honfitársunk és bajtársunk között gr. Batthyány Ferencet, Álgya-Papp Zoltán altábornagyot, Ibrányi Mihály altábornagyot, vitéz Kállay Miklóst, a volt miniszterelnök fiát, Vasváry Frigyes altábornagyot, sok-sok vezérőrnagyot, vezérkari ezredest, ezredest minden rangú tisztünket és sok-sok egyszerű, ,rendfokozattal bíró vagy rendfokozat nélküli honvéd bajtársunkat. A nevek és a pontos cimek birtokomban vannak, kutatási munkánk mindig újabb és újabb címeket eredményez, de fáradhatatlanul kell dolgozni és ehhez pénz is kell. Amerikától pénzbeli segélyt várunk a szervezési és csomagküldési vonalon és állami, tömegmegmozdulást a genfi határozmányok keresztülvitelére, kierőszakolására. 600 magyar honfitársnak, vértanúnak, mártírnak tudunk havonta 10 kgos csomagot küldeni az itt megszervezett erőforrásokból, de a dupláját kellene máris küldenünk, mert havi 2 csomag sem volna sok, oly rossz a táborellátás, anynyira vitaminnélküli, annyira egyoldalú. Amerika küldhetné e célra árut is, hires konzervjeit, direct a csomagoló és elosztó helynek, akik nagyon lelkiismeretesen és igazi keresztényi szeretettel végzik e példaadó munkát, az Evangelische Hilfswerk-nek. A pénzt se nekem küldjék, hanem nekik, mert ők a német összetartás révén hadifoglyok részére tizedáron vásárolják az adományokat. Címük: Evang. Hilfswerk für Internierte und Kriegsgefangene, Erlangen, R. V., Bischof D. Heckei, München, 2. Nympheiiburger Str. 52. W. Germany, 13 b. Hivatkozni kell a Verband der Ungarn in Österreich Kriegsgefangenen Action-jára. Nem szabad visszariadni a nehézségektől. Mi oly kevéssel kezdtük és a saját zsebünkből, ma már 600 bajtársunknak küldjük a havi életmentő csomagot és akiknek küldjük, akik címét ismerjük, azok meg is kapják azt. Gyűjtjük hazatérők kihallgatása, újságokban a Heimkehrer-ekhez intézett felhívások alapján az újabb és újabb címeket, épp így a rab hazából ide szabad földre átmenekült honfitársaink körében is. Ez áldozatos, aprólékos munkát jelent, de ha csak néhány uj névvel szaporodunk is hetenként, akik nevét megtudjuk, az már meg van mentve az életnek, azt már nem lehet ott eltüntetni, hiába nem engedik írni, hiába tartogatják a hírhedt Schweigelager-ban. így tudtuk meg legutóbb Zzőke honvéd ezredes címét is, aki 1944-ben Szófiában volt attasénk és aki Délszibéria Taischet nevű táborában raboskodik. 11 év óta nem szabad írnia, ma is mint eltűnt, elveszett szerepel és még most sem engedik meg néki a levélírást. Szőke András ezredes cimeí Postfach 5110-37. UDSSR, Moszkva. 5110-49 postfach alatt raboskodik Mindszenty hercegprímásunk állítólag volt titkára, Fischer is, Mészáros Tibor kath. lelkész az 5110-38 büntető tábor lakója. Gróf Csáky Mihály, László fia, az 5110-31 büntetőtábor mártírja. És igy mehetnék végig nevek százain, akik közül soknak talán az USA- ban élnek a hozzátartozói, anélkül, hogy tudnák, hogy szerettük él és az ő segítségükben bízik, azt várja, kéri, esdi. Az Ausztriában exilben élő, vegetáló magyarság száma 6000 max. 8000 fő. Ez a kis mustármag felvette a harcot az igazság érdekében és amint látják, már oly sokat tud felmutatni elért eredményekben, hogy csodaszámba megy. Kövesse példáját Magyar Amerika! Most legyen szabad bemutatnom néhány eredményünket amerikai vonalon: 1. Két alantas tisztem, Áprily Ferenc hadnagy és Romhányi Ferenc főhadnagy Erdély védelmében kerültek orosz fogságba, mikor a Románián átözönlő orosz csapatok a Duna-Tisza közén északra törve hátukba kerültek. Hosszú évek után szabadonbocsájtották őket — haza. Rövid iderg tartott a szabadság, ismét elfogták őket mint összeesküvőket s hir szerint az ÁVÓ agyonverte őket. Állandóan kutattam utánuk, sőt, évekkel ezelőtt még Önöket is felkértem, kutassák lapjukban, ki tud róluk? Mindez hiába való volt eddig: néhány hét előtt meghozta a fáradhatatlan munka a gyümölcsét: élnek, az 5110-36. számú büntető táborban, ahonnan irniok nem szabad. Máris megindítottuk számukra a csomagküldési akciót, amit most kell megkapniok. Most már nem veszhetnek el, tudunk róluk, nem sülyedhetnek el a nagy sülyesztőben. A jó hirt azonnal közöltem Édesanyjával: Áprily Mária, Cleveland 4. 9514 Steinway és húgával, aki férjezett Grandjean Józsefné, 3417 E. 147th Street, Cleveland 25. Bár légipostán küldtem a jó hirt még julius 19-én, a kézhezvételről semmit sem kaptam, pedig ajánlva ment a légiposta. Jó volna, ha ily híreket Önök is hoznának, mert felrázná a közvéleményt. 2. Dr. Bodóczy Lajos hadifogoly bajtársunk kétségbeesve kereste hozzátartozóit: Bodóczy Sándor 46 éves, Bodóczy Sárika és Sanyi, Bodószy Zsuzsika 15 és Öcsi 12 éves volt budapesti lakosokat. Tudtuk még azt, hogy nagy bátyja Huszár István Budapest, XIV,, Tábornok ut 22 alatt lakott. Lapunkban közöltettem a keresést a hadifogoly rovatban “Ki tud róla?” cim alatt és 3 hét múlva a “Magyar Posta” révén jelentkeztek a keresettek, kiknek cime: Bodóczy Sándor, 2840 Park Avenue, Minneapolis 7, Minnoséta, USA és akik nagy örömmel köszönték meg az örömhírt és a létrehozott kapcsolatot. Sokan keresik i g y övéiket, sokakat össze lehetne vezetni, ha .az amerikai magyar lapok helyet adnának hadifogoly rovatukban hasonló kereséseknek. Lelki ellenállás terén óriásit jelent ez ott messze, mindenkitől elhagyatva. Dr. Bodóczy évek óta kapja havonta a 10 kg-os csomagokat. 3. Tornahy János ezredes: (magyarosítva Schiller-ből) 1896 szeptember 28-iki születésű. Még Eesztergomból ismerem. Az 5110- 47 sz. tábor lakója. Ott csak János Bácsinak ismerték még a németek is szivjósága miatt. Hatalmas szakállat növesztett, melyet csak szabadulásakor akar leadni. Eddig a német orvosok tartották életben. Most hónapok óta semmi hir róla. Fivére szintén Amerikában él, címe: Schiller Aurél, Suuken Meadow Road, Northport, L. I., N. Y. R. F. D. No. 1. USA. Schiller Aurélné, Walter Ili, esztergomi gyermekkori ismerősöm, rokonom, aki a Kathol. Magyarok Vasárnapjá -ban két év előtt megrázó cikket irt hadifoglyaink érdekében; ® * * Kiragadtam a 600 cim' közül négy jellemző esetet, amerikai vonatkozásút. Ezeket én fedeztem fel a magam szerény kis erejéből. Mennyivel többet tudnánk értük tenni, ha a szabad Amerika szabad magyarsága magáévá tenné hihetetlen rabságban szenvedő vérei ügyét ,és legalább azokat, akik a több mint egy évtizede tartó, embertelen szenvedést túlélték, anyagi erejével segítene felderíteni, megsegíteni és Amerika nagy politikai súlyával szabadonbocsájtásukat szabad földre hozzátartozóik és az összmagyarság részére kierőszakolni. Minden adomány, élelem, alsó és felsőruha direkt az Evang. Hilfwerk címére volna küldendő, mely azt mintaszerűen továbbítja mint tette ezt eddig is, nem téve különbséget magyar és magyar között, magyarként kezelve velünk egyetértőleg a Szent Istváni határokon belülről származó minden magyart, még a Volksdeutschnak, vagy románnak, Jugoszláviák* csehszlováknak, stb. regisztráltakat is. Ez a legszebb magyar felfogás, ez hozza legjobban össze nemzetiségeinket. Annak idején az osztrák Staatsvertrag halálos veszélyt jelentő 16. cikkelye ellen mozgósitottuk a világ közvéleményét, most ‘‘Denkschrift -ünkkel hadifoglyaink érdekében tesszük ugyanezt. Ebben kértük az osztrák, német és hollandiai kormányokat, hogy adjanak előre menekültjog-igéretet az oroszországi rabságból kiszabadítandó magyaroknak. Hosszú levelem, melyet részletekben írtam, csak Szent István napja estéjére készült el. Közben még két helyről futott be a jelentés Kovács Béláról. Egészséges, töretlen! Linz a-D. (O. Ö.) Ausztria, vitéz ILINKAY-EGGENHOFER DEZSŐ, oki. gépészmérnök, tart. százados. MEGHÍVÓ! a WOODBRIDGEI AMERIKAI MAGYAR KULTUREGYESÜLETNEK karöltve a MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE és az AMERIKAI MAGYAR CSERKÉSZEK által rendezett nagyszabású népünnepélyére, 1955. ÉVI SZEPTEMBER HÓ 18-ÁN, vasárnap délután 2 órai kezdettel a VÁRADI INN-ben FORDS-on (955 Ford Avenue), (Az 1-es Highway-hoz közel: figyelje a jelzést!) amelyre magyar testvéreinket szeretettel meghívja a Rendezőség. A régi és az uj amerikai magyarok baráti kézfogása s AZ IFJÚSÁG NAGY TALÁLKOZÁSA lesz ez, amelyen nemcsak finom magyar ételek és hűsítő italokról, hanem nagyszerű szórakoztató műsorról is gondoskodunk. Ezek között a Woodbridgei magyar énekkar NÉPDAL PROGRAMJA és a Jamboree-ról nemrég hazatért CSERKÉSZEINK valódi TÁBORTŰZI előadása. Természetesen azok mellett TÁNCZ! Esős idő esetén fedett helyiség! Belépődíj $1.00. A 12 éven aluli gyermekek nem fizetnek Ez alkalommal fogjuk kisorsolni Juharos István kitüntetett festőművész gyönyörű, magyaros tárgyú olajfestményét is. A tiszta jövedelemből részesítjük az M, H. B. K. sajtóalapját is.
