Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1955-09-15 / 9. szám

1955 szeptember “K R Ó N I K A” 11 KRÓNIKÁS A KRÓNIKÁNAK A KRÓNIKA KÉRELME “Jobb későn, mint soha” — “Késő bánat elgondolat” és még egy sereg ilyen szinte leltári köz­mondás jutott az eszünkbe, ami­kor Amerika legtekintélyesebb na­pilapjában egy kitűnő meglátásu írónak a tollából cikket olvashat­tunk arról a keserves sorsról, amelynek Ausztria és az Adria egykor legnagyobb kikötője, Tri­eszt a szenvedő részese, amióta "megváltották” először Ausztriá­tól, utána pedig — legalább is a kikötőváros közvetlen gazdasági hátterét — az olaszoktól. Oh, most már nincs egy D’Annunzio, aki elzokogja, hogy az Adria vize keserű azoktól a könnyektől, ame­lyet a meg nem váltott ausztriai és magyar (fiumei) olaszok pata­kokban ontották és ezekkel az enyhén szólva, felelőtlen izgatá­sokkal belehajszolták épp most 45 éve Olaszországot a Monarchia elleni háborúba, mint tudjuk, fé­nyes eredménnyel. Többek között azzal, hogy a két nagyszerű kikö­tő, teljesen lezüllött, annak úgy­szólván tisztán olasz lakossága leszegényedett, a két kikötő óriási forgalmat Hamburg, Bremen, Danzig, Stettin, sőt a dunamenti Galac és Braila kaparitották meg, mert a jugoszláv erőszakos, kor­rupt és teljesitőképtelen rendszer miatt még a csehek és románok se szívesen szállítottak árut a kikö­tőkbe, Jugoszlávián át. A cikkíró csak Triesztet pana­szolja, Fiúméról, amely most már teljesen Jugoszláviáé, csak odavet pár szót, de egyben mindjárt gyógyszert is ajánl és pedig azt, hogy tegyék Triesztet és Fiúmét ismét szabad kikötővé, mintha az­zal a jugoszláv transit-kérdése már meg volna oldva, nem jut eszébe, az egyszeri korcsmárosnak adott tanács: Szellőből is lehet bort csinálni. Nem jut eszébe, az egyetlen igazi, tisztességes megol­dás, amely a két leszegényedett város olasz, horvát, szlovén, ma­gyar és német lakosait ismét jó­módhoz juttatná, megszüntetne egy tűzfészket Európa közepén, szerény jóvátétel lenne a múltak igazságtalanságaiért, amellett a nagyratörő Jugoszláviától nem venne el lényegében semmittevés országnak van, sokkal nagyobb kereskedelemmel, oly sok nagy­szerű kikötőjük, mint Jugoszláviá­nak, Zára, Cattaro, Raguza, Spa­­lató és még hány. Vissza kell ad­ni a két kikötőt a monarchiának, amely a két kis halászfaluból óri­ási anyagi áldozatokkal odavezető müutakat és vasutakat, egy nagy, gazdag terület áruit szállította oda és onnan és ezzel jómódot nyúj­tott a két város minden lakosának, anélkül, hogy ennek ellenében nyelvüket, politikai jogaikat kérte volna tőlük. Ma már mindenki tudja és várja ezt Triesztben, Fiú­méban, a világlap kezdetén a fel­ismerésnek, még nem jutott el idá­ig. Előbb utóbb ez is megtörténik. Most van 40 éve, amikor az úgynevezett olasz irredenták, nem mindig ingyen, belehajszolták a rohamosan fejlődő olasz népet, hogy a szövetségi hűség megtaga­dásával a monarchia romlására törjön. Tíz emberirtó isonzomenti A Krónikának soha semmiféle más jövedelme nem volt és nincs* mint a lapunkban minden számban kimutatott előfizetések, amelyek csatában is csak annyit tudtak a jap kiadásainak csak parányi, töredék részét fedezik, elérni, hogy Görzöt a sokfelé el- Krónika sem a múltban, sem most soha semmiféle anyagi foglalt monarchiától átmenetileg támogatást senkitől, semmilyen forrásból nem kapott és nem kap. elvegyék. Gondoltak e arra akkor, Tizenegyedik éve amerikai magyar alapítója áldozatos erőfeszítéséből hogy ezzel csak utat nyitnak a friss étvágyra kapott szerbeknek Görz és környéke, Istria, Pola és Trieszt felé, gondoltak e arra, hogy az addig “meg nem váltott” olaszok százezrével kell otthagy­ják ősi földjüket, — amelyben min dig szabadon élhettek, — mert nem akartak szerbekké megvál­tódni? Előrelátás a bölcsesség egyik alapfeltétele, a világ mai bölcsei, akik azt hiszik, hogy Titót és elvtársait mérsékletre, a más fa­jokhoz tartozók legelemibb emberi jogainak a megbecsülésére bírhat­ják, szintén keservesen fognak csalódni. Azok is csalódnak, sajnos ve­lük együtt az ártatlan néptömegek, akik azt hiszik, hogy a preceden­sek nem veszélyesek, holott amint a ragadozó állatnak életszükségle­te az öles, úgy a precedens, azért precedens, hogy ismétlődjön. Minél többször ismétlődik, annál könnyebb lesz az előzőre hivat­kozni, jóban-rosszban. íme 1918- ban, mikor a törökőre a két másik szövetséges, a Monarchia és Né­metország már nem tudtak nyo­mást gyakorolni — elég volt ne­kik a saját bajuk — a törökök “megoldották” az örmény kérdést, legyilkoltak másfél milliót és mint a következmények mutatták, bün­tetlenül, Nem akadt nemzetközi fórum, sőt közvélemény sem, amely a borzalmas tömeggyilkos­­ságot megtorolta, vagy legalább megbélyegezte volna, sőt ünnepelt nemzeti hős lett Enver Pasa s még inkább ünnepelt hős lett Kemal Pasa, a törökök “atyja” aki népki­cserélés címén tett földönfutóvá milliónyi görögöt, akik éppúgy mint az örmények, csekély négy­ezer évvel előbb laktak azon a te­rületeit, mint a törökök. Ezekért a precedensekért gondolhatták Hitler s bűntársai, hogy sok millió ember kiirtásáért nem kell bün­­hödjönek, ezért gondolhatták cse­hek, oroszok, románok, hogy ők “kicserélhetnek” népeket, fajokat, illetve kicserélés címén le is gyil­kolhatnak, ha talán nem is gáz­­kamarákkal, de épp oly hatásosan. Mindezekért pedig igazán gondol­kodóba kell essünk, amiatt a gyen ge, sőt egyáltalán elmaradt vissz­hang miatt, amit két argentínai prelátus eltoloncoltatása miatt el­várhattunk volna a szabad nemze­tek minden nyilvános fórumától, hiszen azt a két főpapot minden vád, tárgyalás, ítélet nélkül a saját szülőhazájukból távolították el ily módon. Vájjon, ha a hirhedett canterbury “v őrös dékánt” tette volna Anglia kormánya át eszményképéhez, Vörös Orosz­országhoz, vagy a franciák Joliot Curie nyílt kommunista tudóst, akkor is hallgattak volna? Olyan üvöltést hallottunk volna az em­beri jogok alkalmi fogadtatlan prókátoraitól, hogy megrendült volna belé az egész világ. Ezúttal hallgatnak, mint dinnye a fűben, holott a precedensek ellenük is fordulhatnak. Fordulni is fognak. KRÓNIKÁS. ’ tartja fenn magát, hogy hazafias hivatását betölthesse. Évek sora óta több ezrével küldjük a lapot a világban szétszórva élő honfitársaink­nak, tekintet nélkül arra, volt vagy van-e módjukban az előfizetési dijat beküldeni. A jövőben is örömmel küldjük tovább a lapot min­denkinek, de kérjük lapunk azon olvasóit, barátait, AKIK TEHETIK, hogy előfizetések beküldésével és uj előfizetők szerzésével könnyítsék meg a Krónika terheit. Előre is köszönve a megértő támogatást, hazafias üdvözlettel A KRÓNIKA NYÍLTTÉRI KÖZLEMÉNY. Szélsőséges politikai elemek er­kölcsi értékem csökkentése céljá­ból és a keresztény magyar király­ság megnemalkuvó szolgálata mi­att. azon valótlan hirt terjesztik, testvéreink emlékének. Rövid üd­vözlés után e legnagyobb magyar nemzeti ünnepen papjainké volt a szó: Baán Jenő r. k. és Péterffy Kálmán ev. lelkipásztoraink tar­tották az ünnepi beszédet, melye­hogy az 1944. évet megelőző idők- két a régi egyházi ének: “Ah, hol ben, az “Összetartás” cimü nyilas- vagy magyarok tündöklő csillaga” lap belső munkatársa voltam. Ezen valótlan hirterjesztéssel szemben, a valóság az, hogy az összeomlásig tényleges csendőr­tiszti szolgálatot teljesítettem. Mint tényleges hivatásos csendőr­tiszt semmiféle politikai jellegű sajtótermékben egy sort nem ír­tam, ami egyébként tiltva volt és összeférhetetlen a tényleges hiva­tásos tisztiállással. Budavárnak, a kommunisták ál­tal való körülzárása idején, több ismerős nyilas gratulált az “Össze­­tartás”-ban irt nagyszerű cikke­imhez. Ekkor tudtam meg, hogy létezik egy másik dr. Dobolyi La­jos is, aki az Összetartásnak belső munkatársa és cikkírója. Érdeklő­désemre, hogy ki az illető, több helyről azt az információt kaptam, hogy egy középiskolai tanár. Ké­sőbben pedig úgy értesültem, hogy ezt a dr. Dobolyi Lajost, az Össze­tartás belső munkatársát, a kom­munisták halálra Ítélték és ki is végezték. Ismétlem, hogy az Összetartás­ról, a leírtnál többet nem tudok. Nem tudom, hogy kik adták ki, kik írták, ki volt a szerkesztője, mert kezembe soha Összetartást nem vettem. Amennyiben Csürüs Zoltán új­ságíró, avagy bárki más, egyebet állít és hiresztel s azt terjeszti, hogy az Összetartásnak .belső munkatársa voltam s a “Lands­­bergi fogoly” cimü Hitlert magasz taló cikket én Írtam, tudva — vagy tudatlanul valótlant állít és aljasan rágalmaz. DR. DOBOLYI LAJOS, m. kir. csendőrezredes. II. Ottó király leghübb alattvalója. A Magyarok Mindszenty Moz­galmának Vezetője. SZENT ISTVÁN ÜNNEP LINZBEN. Vitéz Ilinkay Eggenhof er De­zső, az Ausztriai Magyarok Egye­sülete felsőausztriai vezetője Írja: Linzben a griesskircheni söröző nagytermében augusztus 21-én folyt le a magasztos hangulatú Szent István ünnep. A “Magyar Hiszekegy” után egy perces áhí­tattal, csendben adóztak hazai és távoli harcmezők, idegen országok földjében — sokszor jeltelenül — porladó bajtársaink, mártírjaink, közös eléneklése követett. Utána katolikus és evangélikus Istentisz­telet következett, melyet ünnepé­lyesen mutattak be lelkipásztora­ink. LEGUTÓBBI ELŐFIZETÉSEK Hálásan köszönjük a következő előfizetéseket: Mrs. T. M. Chicago $2, K. J. N. Amerillo $3.00, Cs. K. Pittsburgh $5, Mrs. D. G. M. Minneapolis $2, Cs. K. Leesburg $3.00. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York • PAULA NÉNI • páratlanul értékes SZAKÁCS és ÁLMOSKÖNYVE amerikai mértékegységekre megírva t. SZAKÁCSKÖNYV II Egy 2. HÁZITANÁCSADÓ I födél 3. ÁLMOSKÖNYV alatt» Rendelje meg azonnal Deluxe kiadás ________________ $5.00 Rendes kiadás................................. $3.75 MATHILD PAULA MISEK 2828 E. 125th STREET CLEVELAND 20, OHIO. Külföldre csakis készpénz vagy mű ney order ellenében küldjük Azonnali garantált szállítás RIMIFON az uj tbc. elleni gyógyszer, streptomicin, penicilin, insulin és min­­den más gyógyszer! Szállítunk a világ bármely részébe igy Magyarországba is, ahova minden szállításhoz magyarnyelvű utasítást mellékelünk. Nem kell várni export engedélyre! Sürgönyözzön, telefonáljon vagy Írjon ' árajánlatért. Reichman Zoltán v. budapesti gyógyszerész magyar patikája. 1519 First Avenue, New York Telefon: TRafalgar 9-3080. Hallgassa Rádióprogramunkat vasárnap délután 3-5-ig a new yorki 1 WWRL-en, vasárnap délben fél 1-2- ig a Bronxi WBNX-en, szombaton d. u. 2-kor a Philadelphiai WTEL-en. Azonnali garantált szállítás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom