Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-15 / 5. szám
6-ik OLDAL "KRÓNIKA” 1955 május különböző szakosztályaira. Azokat a könyveket pedig, amelyekből már van egy példány a könyvtárban, mint másodpéldányt kiselejtezik. így tehát a gyönyörű Feleky-Könyvtár egysége örökre megbomlott volna. Drága magyar lelkek, a magyar kultúrának féltékeny és hü őrei, elhatározták, hogy maguk köré gyűjtenek legalább is száz olyan amerikai magyart, ahi hajlandó száz dollárt ajándékozni arra a célra, hogy ez a gyönyörű Felekygyüjtemény együtt maradjon. Micsoda nagy öröm jelenteni lapunk utján is, hogy tízezer dollár már együtt van és a Felekygyüjtemény együtt maradhat. Sőt ezt a gyönyörű gyűjteményt ki is fogja egészíteni a washingtoni kongresszusi könyvtár olyan köny vekkel, amelyekből a könyvtárnak két vagy több példány van a birtokában, viszont a Feleky-gyüjteményben nincs meg. Ez alkalmat felhasználjuk arra is, hogy felhívjuk azoknak a magyaroknak figyelmét a Felekygyüjteményre, akik még nem ajándékoztak erre a nemes célra. Amint a mennyei lelkesedés Tüze buzdította azokat az írókat, akik a könyvtár munkáit megírták és magát Felekyt is, aki azokat öszszegyüjtötte, úgy hisszük és reméljük, hogy lesznek mindig magyar lelkek, akiket az isteni szikra lángra gyújt — és az anyagi alapot előteremtik ilyen nemes törekvések megvalósítására. “A MAGYAR TRAGÉDIA. I.” E sorok írója nagy érdeklődéssel tanulmányozta Dr. Sulyok Dezső fenti címen megjelent könyvét. Magyar-Amerikában szinte páratlan a kötetnek már külső formája is. Elsőrendű papíron, szép magyar betűkkel, jó kötésben jelent meg Dr. Sulyok müve. Külön dicséretet érdemel a könyvet beborító papír fedőlap művészi elgondolása és kivitele. Az alkotó művész hatalmas erővel juttatja kifejezésre Nagy-Magyarország, Csonka-Magyarország, a köztársasági és a szovjet uralom alatt nyögő Magyarország sorsát. A Madonna szelíd képe nagyon megragadó. * * * Lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy teljes részletességgel ismertessük a könyvet, azonban ki Legolcsóbban vásárolhat az émigrációs magyarság legnagyobb könyvkereskedésében. B. N. PRESSS SERVICE. FOREIGN BOOK EXPORT-IMPORT. 4 EARLHAM STREET, ' LONDON W. C. 2. ENGLAND. Árjegyzékeinket, melyek havonta megjelennek, díjmentesen küldjük az érdeklődőknek. Magyarországról mindennemű könyvszükségletét beszerezzük. Raktáron szépirodalmi. tudományos és éis műszaki müvek. Bizalomflial keressen fel bennünket soraival, melyre 24 órán belül légipostán válaszolunk. Antikvárium. kell emelnünk úgy a könyv értékeit, mint gyengéit. A könyvnek kétségkívül legnagyobb erőssége a két világháború közötti Magyarország eseményeinek részletes ismertetése. Sehol még nem olvastam olyan részletező és sok mindenre kiterjedő leírást az otthoni viszonyokról és életről, mint Sulyok könyvében. Viszont a könyvnek legnagyobb gyengéje az, hogy nem tud meglátni nagy magyar egyéniségeket a magyar glóbuszon. Nem tudja meglátni azt a nagy igazságot, hogy nemcsak Közép-Európa, hanem jóformán egész Európa egyen súlya is a nagy magyar államférfiak munkája volt a kiegyezés kora óta. Pedig Sulyok abban a ferencjózsefi csudálatos világban nőtt fel, amelyet magyar államférfiak bölcsessége segített megvalósítani. Magát Horthy kormányzót is úgy tünteti fel, mint aki elsősorban is azzal törődött, hogy a saját pozícióját tartsa, bármi áron. Kormányzói bölcsességet, hazafias önfeláldozást és előrelátást egyáltalában nem lát meg nála. Ilyen rossz színben tünteti azonban fel jóformán az összes magyar vezetőket, nemcsak az elmúlt évszázadra, hanem évszázadokra visszamenőleg is. Külön kikel megjegyzéseivel a császári és királyi uralkodóház ellen. Ha az ember csak ebből a könyvből ismerné a magyar tragédiát, azt a vallomást tehetné, hogy ez a nép, vezetőivel együtt, megérdemelte azt a kegyetlen sorsot, amelyben osztályrésze van. * * * Különösen szomorú dolog az, hogy képtelen meglátni a szentistváni Nagy-Magyarországot, évezredes küldetésével, Bár erősen kikel a masarykizmus, mint a magyarság sírásója ellen, azonban vele szemben nem meri felállítani az évezredes szentistváni Nagy- Magyarország gondolatát. Pannonia-eszméről beszél. Mintha bizony Dácia és Nagy-Magyarország többi elszakított része nem tartoznak a magyar birodalomhoz. Dr. Sulyok újra és újra megemlékezik könyvében azokról a meleg baráti érzésekről, amelyek Mindszenty József bíboros hercegprímáshoz fűzik. Éppen ezért érthetetlen az az ellenszenv, amellyel viseltetik a törvényes magyar királyi házzal szemben. Hiszen tudjuk, hogy a mártír biboros, mielőtt a vörös ördögök börtönébe került, újra és újra bizonyságot tett Ottó trónörökös és a szentistváni Magyarország mellett. Az ő élete, szenvedése és mártiromsága legtisztábban mutatja a magyar feltámadás útját. És ezt nem tudja meglátni Dr. Sulyok! Pedig Amerikába is az ő áldásával indult. A bíboros hercegprimásnak esztergomi plébániahivatalában 1947 julius 17-én tett látogatásáról és az amerikai útra bocsátásáról igy számol be könyvében Dr. Sulyok: "Kértem a bíborost: áldjon meg. Letérdeltem, kezét fejemre tette.' Jobbjával keresztet rajzolt homlokomra és igy szólt: "Menjen Isten nevében, kisérje áldásom. Tegye azt, amit népünk megmentésére, Jelkiismerete szerint legjobbnak tart.” — Felálltam és megfogadtam, hogy igy lesz. Ezzel adósává váltam a legnagyobb élő hitvallónak. Ez a könyv tartozásom törlesztésének első részlete.” (Magyar Tragédia. I. 608. oldal.) * * * Amikor meghajtjuk az elismerés zászlaját Dr. Sulyok páratlan szorgalommal összeállított adatgyűjteménye előtt, az a kérésünk, hogy következő munkáiban igyekezzék meglátni a szentistváni Nagy- Magyarország küldetését. Dr. Sulyok kilátásba helyezi, hogy itt ismertetett müvét követni fogja először: “Magyarország bolsevizálása, 1945-49-ben”, majd pedig “Közép-Európa természetes rendjének helyreállítása” cimü munkája. MAGYAR SZEMLE. Fenti sorainkban megdicsértük Dr. Sulyok könyvének külső kivitelét. Ugyanezt kell tennünk a Magyar Szemlének kezünkbe került számaival is. Az Észak-Amerikában élő magyarságot megelőzte a délamerikai Braziliában élő magyarság néhány nagyszerű vezetője egy kitűnő havi szemle kiadásával. Még az óhazai nagy nyomdáknak is becsületére válnék az a pompás kiállítás, amellyel a Szemle elindult. A szép külsőnél még fontosabb a Szemle belső értéke. Ez alkalommal nem foglalkozhatunk részletesen a gazdag tartalommal, csak kihangsúlyozzuk, hogy felöleli az aktuális magyar problémák jórészét. Az amerikai magyarság nagy szolgálatot tehet a Szemle felvirágoztatásával, hogyha előfizet erre a folyóiratra. * * • Pünkösd havában a Lélek gyümölcseiről beszéltünk. íme a magyar Lélek pompás Írásokban is megtenni gyümölcsét, ami az egész nemzetnek javát szolgálja. Akinek módjában áll, igyekezzék anyagi támogatásával elősegiteni a magyar Lélek gyümölcstermését: fizessen elő magyar könyvre és folyóiratra. Aki azonban ezt nem teheti meg, a nyilvános könyv tárakat kérje fel azok megrendelésére. Lelki gyönyörűséget szerez önmagának az, aki olvassa a magyar irodalom kincseit és másokkal is elolvastatja. Ripkáék tíz esztendős jubileuma Irta: TAUBINGER M. LÁSZLÓ. A csehszlovák propaganda teljes gőzzel működik. Most ünnepük a Republika tízéves “felszabadulását”. Ebben át ünnepi tobzódásban egyaránt résztvesznek a prágai kommunisták és a csehszlovák emigráció hivatalos szervei. Hogyan is lehetne ez másképen, hiszen Csehszlovákiát a "dicsőséges Vörös Hadsereg” “szabaditotta fel”, melyet egykor, még nem is olyan régen, a New Yorkban székelő “Rada” tagjai odahaza éltettek és neveztek örök barátjuknak. Ezek az ünneplések Vasfüggönyön innen és túl, azt a célt szolgálják, hogy a világgal elhitessék, hogy a Csehszlovák Köztársaság .... helyreállításával, mely 1938-ban mint a kártyavár szétesett, valóban a demokrácia tért haza 10 esztendővel ezelőtt Európának ezen 1918 óta vértől és könnyektől áztatott részébe. Ez a csehszlovákok szerint csak természetes, mert ott ahol egy Benes, egy Ripka, Zenki, Lettrich vagy Stransky neve szerepel, ott eo ipso demokráciának is lenni kell, aki pedig más véleményen van ezzel kapcsolatosan és mást ért ezalatt a fogalom alatt, az egyszerűen "reakciós”, “Fassiszta” még akkor is ha talán épen akkor kínozták a GESTAPO pribékjei, amikor ezek az urak kényelmesen aludtak Sztálin vendégeiként valamelyik moszkvai szállodában. Rágalmakért és hazugságokért ugyanis sohasem1 mentek a szomszédba Benes patentdemokratái. A Csehszlovák Rada tagjai a második világháború alatt is emig rációban voltak, kezdetben, Londonban, hamarosan azonban a nekik sokkal rokonszenvesebb Moszkvába tették át székhelyüket, hogy onnan a Vörös Hadsereg szuronyainak védelme alatt 1945 tavaszán hazatérhessenek. Ebben az időben többször hitet tették az Atlantic Charterben lefektetett demokratikus elvek és a szövetségesek háborús céljai mellett, melyben ezek ünnepélyesen kijelentették, hogy "nem törekszenek sem területi sem pedig egyébb természetű gazdagodásra; nem akarnak területi változtatásokat, melyek nincsenek összhangban az érintett népek saját akaratával; tiszteletben tartják minden nép azon jogát, hogy maga döntsön affelől, hogy milyen kormányforma alatt óhajt élni.” Ezeket az elveket kötelezőknek ismerték el magukra nézve Eduárd Benes és társai is. Aláírták az ENSZ alapokmányát is, melyben kötelezettséget vállaltak a demokratikus emberi alapjogok tiszteletben tartására. • Amikor azonban 1945 tavaszán hazaérkeztek az emigrációból, Benes zsebében már ott volt az az 1942 nyarán Sztálinnál megkötött titkos megegyezés, melynek értelmében a csehszlovákok szabad kezet kaptak a kárpátaljai Ruténföld Oroszországnak való átengedése fejében a köztársaságban élő úgynevezett kisebbségek likvidálására. 1945 április 5-én — tehát épen tiz esztendővel ezelőtt — Benes és Stransky, Mayer és társaik aláírták a hírhedt "kassai programmot”, mely 700 ezer erőszakosan Csehszlovákiához csatolt magyar és 3 millió szudéta német sorsát pecsételte meg. A programm aláírói ma csaknem valamennyien a new yorki “Rada” tagjai. Erre a programmra támaszkodva jelentek azután meg azok a Benes köztársasági elnök által aláirt rendeletek, melyek hívén tűk-
