Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-15 / 4. szám
1954 április 'KRÓNIKA” 5-ik OLDAL gadták el azonnal Oppert tételét, egyik kartársa J. Halevy még a huszadik század első évtizedében is tagadta a szumir nép létezését és annak nyelvét. Elfogult és sze„ mélyes indító okokból azt az álláspontot képviselte, hogy az ősi Babyloniát más nép, mint a szemita eredetű, nem lakta. Ami pedig a szumir nyelvet illeti, az a szemitáknak mesterséges találmánya volt, amit templomi és titkos érintkezési célra használtak. Mig egy felől francia tudós tagadta a szumirok létezését, más oldalról francia tudósnak köszönheti a világ, hogy 1869-ben a szumir nép neve kikerült az ókor népeinek nagy temetőjéből. (Folytatjuk.) Történelmi Hívás A SZABAD VILÁG MAGYAR REF. EGYHÁZAIHOZ, EGYHÁZI ALAKULATAIHOZ ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEIHEZ. Alulírottak, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és a szabad világ többi részén szétszórtságban élő magyar református egyházak és egyházi szervezetek választott vezetői Isten kegyelme előtt mélységes alázattal és «méltó hálával meghajolva kiáltunk fel a zsoltáriró szavaival: "Hatalmasan cselekedett velünk az Urr, azért örvendezünk." Nemzedékek álma, hő imánk tárgya, jövőnk reménysége: A Szabad Magyar Reformátusok Világszövetsége sok-sok fáradozás és még több várakozás után végre hivatalosan és ténylegesen is megalakult s annak Első Nagygyűlésére az Amerikai Magyar Debrecenbe, Cleveland városába, 1954 év májusának 21, 22 és 23. napjaira, erőnk legnagyobb seregszemléjére és ősi hitünk szülőhazán kívüli katonáinak legdiadalma sabb felvonulására, a trombita zengésével hívogatunk titeket. A nagy-gyülés május 21-én, pénteken d. u. 4 órakor veszi kezdetét és május 23-án, vasárnap d. u. 6 óráig tart. Színhelye amerikai magyar református életünk legnagyobb temploma, a clevelandi Első Egyház Nagytemploma és az egyház hatalmas termei. Fénypontjai: május 21-én este megnyitó istentisztelet a Nagytemplomban. május 22-én, szombaton este, ünnepi díszvacsora, május 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet lesz a Nagytemplomban, 12:30~kor nagyszabású Ady bankett a Bethlen Teremben, d. u. 3 órakor Ady Endre szobrának felavatása Cleveland város magyar kultur-kertjében. Közben időkre kiható jellegű előadások és életünk lényegét illető tárgyalások sorozatai. A történelmi jellegű eseményre történelmi hívással hívjuk mindazokat, kik magyar református sorsunkat szí. vükön hordozzák: akik számára minden bizonnyal egy életre szóló élmény marad Első Nagygyűlésünk emléke. Kérünk titeket mindannyian jertek, történelmi hivatásunkat presbitériumotok, szervezeteitek előtt felolvassátok, húsvéti ünnepkör alatt e hívást szószékről a gyülekezetek színe előtt is halványozottan megismételjétek. Részvételi dij személyenként $10.00, mely magában foglalja a következőket: jelentkezési dij $2, pénteki vacsora $1.50, szombati ebéd $1.50, szombati banket 2.50. vasárnapi déli Ady-bankett 2.50. Jelentkezéskor előre postán a rész vételi dij fele, azaz $5.00 beküldendő. Eszmék zűrzavarának korszakában szent hívással hívunk azért titeket, jöjjetek hát hitben testvérek, örökségben részestársak, örvendezzetek velünk a történelmi napokon hálát énekelve az Urnák és összefogásunk megkettőzött erejével építsük közösen és együttesen a nagy szétszórtságban boldogabb és áldottabb jövendőnket. A hitben testvéreik szeretettel teljes köszöntésének minden melegével: Cleveland, Ohio, 1954 már. 25. Az Ev. és Ref. Egyház Magyar Egyházkerületének képviseletében: Dr. Szabó István e. kér. elnök — Fodor József, tanácstag. A Független Amerikai Magyar Református Egyházkerület képviseletében:Béky Zoltán, h. főesperes — Szalay Ferenc, e. kér. főgondnok. Az Amerikai Magyar Presbiteriánus Konferencia képviseletében: Bötty János, konf. elnök — Uray Károly, konf. képviselő. A Kanadai Magyar Református Lelkész Egyesület képviseletében: Rúzsa Jenő, elnök. A Kanadai Magyar Református Presbiter Szövetség képviseletében: Gerus István, elnök. A szórvány Egyház és "Evangéliumi Világszolgálat" képviseletében: Dr. Harsányt András — Szigethy Béla — Dr. Ferenci István. Az Amerikai Magyar Reformá, tus Egyesület és "Bethlen Otthon” képviseletében: Dr. Ujlaky Ferenc, elnök — Papp Károly, alelnök, Kecskeméthy József, igaz gató. Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület képviseletében: Daróczy Sándor, elnök. Az Amerikai Magyar Református Presbiteri Szövetség képviseletében: Kovács Gusztáv, elnök. GRÓF FORGÁCS KÁROLYNÉ HALÁLA. Ghyczi és gácsi gróf Forgács Károlyné, szül. Révay Margit bárónő csillagkeresztes hölgy március 15-én elhunyt Németországban. Ottó trónörökös rendíthetetlen hive volt és számos jótékonysági mozgalomban vitt vezető sze. repet. APOR PÜSPÖK MARTIRIUMA Apor Vilmos győri katolikus püspök most kilenc éve, 1945 áprilisában esett áldozatul a 35 évig pogányságra nevelődött orosz katonák állati brutálitásának, amikor a püspöki rezidencia pincéjébe, a ‘ Püspökvárba” menekült nőket védelembe vette és útját állotta, hogy az oroszok meggyalázzák őket. Ezért az egyik orosz katona bestiális dühében agyonlőtte. Nem szabad elfelejtenünk Apor püspök martiriumát, mert ez a legdicsöbb magyar históriai események egyike. Apor püspök életrajzát néhány év előtt a Rómában megjelenő “Katolikus Szemle" részletesen ismertette és kiderült a cikkből, hogy a püspök egyébként is egyike volt a legemberségesebb szellemű magyar főpapoknak, aki azon időkben rengeteget tett, sokfelé eljárt, küzdött a magas közhivatali helyeken az üldözöttek érdekében. Egyike volt a dunántúli püspökök Mindszenty bíboros, akkori veszprémi püspök által szerkesztett memoranduma aláíróinak is és a leglelkesebben állásfoglalti az oly régóta reménytelen háborúnak Horthy fegyverszüneti deklarációja dacára való további folytatása, Szálasi és társai ellen, akik a magyar emberéletek sok ezreit dobták oda hiábavaló martalékul az orosz fegyvereknek és feleslegesen tönkre bombáztatták Budapestet és lakosságát. Magyarországról kiszivárgó hírek szerint Győrött és környékén üldözik azokat, akik nem hagyják, hogy a szentté avatásra méltó, nagy püspök emléke veszendőbe menjen. Letartóztattak egy Farkas Géza nevű győri fényképészt, aki sokszorosította a püspök arcképét és a képeket emlékként terjesztette, ligy hírlik, Szibériába hurcolták, de annyi bizonyos, hogy törvényszéki tárgyalást nem tartottak ügyében és senkisem tudja, él e még és hol? Letartóztatták több katolikus diákot is, akik résztvettek az arckép terjesztésében. Az ő ügyükben tárgyalás is volt és többhavi börtönbüntetést kaptak. Magyarországon ma rendszer-ellenes tüntetésszámba megy, ha csak emlegeti is valaki Apor püspök nevét. De nem hisszük, hogy sikerül elfelejtetni. Nevét dicsőség övezi minden magyar szívben és martiriumának emléke tovább él a szabadmagyarok közt és az óhazában, mint Mindszenty bíboros és Grősz érsek legméltóbb mártírtársáé. A magyar-szlovák kérdés Irta: TAUBINGER M. LÁSZLÓ. A magyar-szlovák kapcsolatok a 18-ik század végéig a közös szolidaritás alapján álltak és történelmünk folyamán mindég a lehető legbarátságosabbak voltak. A szlovák nemzeti öntudatosodás ugyanúgy a nyelvápolással kezdődött, mint a magyar. Bajza Ignác szlovák nyelven Írott imakönyvének megjelenésével 1789- ben megindult a szlovák nyelvnek irodalmi nyelvvé való fejlesztése. Az első tudatos szlovák nyelvújító Bernolák Antal volt, aki egész életét ennek a feladatnak szentelte. Hatására Kollár János 1801-ben Pozsonyban megalapította a Szlovák Irodalmi Kört, amely a szlovák nemzeti mozgalom központja lett. Nagy hatással volt a szlovák nacionalizmusra a múlt század elején jelentkező pánszláv gondolat is, melynek tudományos # megalapozói, a német Schlösser és Herderen kivül, a cseh Dobrovsky és Palacky voltak. Hatásukra Kollár kiadta “Slavy dcera” c. verses kötetét. Verseiben szláv kulturközösségről és világbirodalomról álmodott. Kortársa a szintén szlovák Safarcik Pál, szláv nyelv és irodalomtörténetet irt, Holly Jánosban pedig az első szlovák nemzeti költő jelentkezett. A szlovák nyelvszeretet hamarosan politikai nacionalizmussá fejlődött és a negyvenes évek elején Stur Lajos és Húrban József már a szlovák nemzet jogaiért szálltak síkra nemzeti alapokon. A szlovák nemzeti célokért folytatott politikai küzdelem azzal indult meg, hogy 1841-ben egy küldöttség járult az uralkodó elé, akik szlovák egyetemi tanszék felállitását, több szlovák cenzor alkalmazását és a magyar nyelvtörekvésekkel szemben a latin nyelvnek hivatalos nyelvvé való visszaállítását kérték. 1848 m-árcius 21-én a pesti események hatására összehívták Liptószentmiklóson az első szlovák nemzetgyűlést, melyben a szlovák vezetők kidolgozták a "Ziadosty slovenskiého národu" címet viselő memorandumukban nemzeti követeléseiket. A 1 1 pontból álló “Ziadosti” éles ellentétben állott az akkori'magyar‘közjogi felfogással, mert benne a szlovákok néprajzi határok megvonását, külön országgyűlést, a szlovák etnikumú területeken a szlovák nyelv hivatalos nyelvként való bevezetését és szlovák nemzetőrség felállítását követelték. Ezek a szlovák követelések keresztezték a 19-ik századbeli, forradalmi erővel feltört magyar nacionalizmus céljait. Az ellentétek lényege abból eredt, hogy a magyarság — mint ahogy azt Borsody István "Szlovák-magyar viszony” c. müvében megállapítja ■— "történelmi jogaira hivatkozva a magyar faj hegemóniájával akarta a magyar állam centralisztikus berendezését biztosítani, a szlovákok ezzel szemben a természetjog alapján állva akarták az általuk lakott területek népi jellegét megvédeni." A két álláspont ellentétes mivoltának következménye az lett, hogy a liptószentmiklósi szlovák követelések magyar részről elutasításra találtak, mire Húrban, Stur és Hodza a prágai szláv kongresszus hatása alatt elhatározták, hogy fegyvere-
