Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-11-15 / 11. szám
1954 november. "KRÓNIK A” > -ik OLDAL VITA-FORIJM AMIRŐL A VÁLASZ HALLGAT ... Irta: Dr. BOROSS FERENC. MAGYAR EGYSÉG. Szombaton, november 6-án déli tizenkét órától egyig létrejött a magyar egység. Az orosz bolsevik rémuralom 37-ik évfordulója alkalmából az Egyesült Nemzetek orosz delegációjának New Yorkban, a Park Aven lévő palotáját piketelték a magyarok pártállásra, fajra, felekezetre és minden egyebekre való tekintet nélkül. Polgári középutasok, parasztpártiak, szoedemek, de némely éles jobboldaliak is ugyanolyan hévvel tüntettek hazájuk rabtartói ellen. A körülvitt táblákon köve* telték az orosz kommunista járom megszüntetését és az oroszoknak Magyarországból való kivonulását. Megható, szomorú körséta volt. Űzött, fáradt, ágrólszakadt emberek nemcsak a táblákat vitték, de hátukon láthatatlanul hazájuk elvesztésének, balsorsuknak, éltük tragikus feldultságának minden fájdalmát, bánat*batyuját. És egyek voltak a moszkvai imperializmus és a kommunista önkény elleni felgerjedésben, lelki lázongásban. Egy órát tartott az egész. Útban hazafelé már senkisem beszélt az oroszokról, kommunistákról. A másik magyarnak múltbeli hibája volt megint a beszédtéma, mintha csak kárpótlást, enyhülést tudna adni a jobb jövő reményeinek halványságáért, a felszabadulás késlekedéséért. . . Legyőzhetjük-e a kommunizmust, amig egymást marjuk, ahelyett, hogy ki-ki okulna a régi hibákon és belátón segítene legyőzni saját ellentéteinket?! Dr. Szemák Jenő az Amerikai Magyar Hangban sorozatosan kísérletezik, hogy Szálasi Ferencet alkotmányos magyar államfővé nyilvánítsa. Ebbéli törekvésében elismerte, hogy a magyar Nyilaskeresztesek 1944 október 15-én német katonai segítség igénybevételével “erőbehatással” távolították el a törvényes magyar államfőt és a német páncélosok erejével ragadták magukhoz a közhatalmat. Dr. Szemák Jenő önvallomásában azt is beismerte, hogy Szálasi Ferenc 1944 október 16. napjától gyakorolta az államfői jogkört anélkül, hogy erre bármely magyar alkotmányos szervtől megbízást, felhatalmazást nyert volna. A Budapesti Büntető Törvényszék volt elnöke Skorzeni és a magyar nyilasok “erőbehatását” az 1222-ben hozott Arany Bulla alapján jogszerű és megengedett cselekménynek minősítette. Egyál talán nem zavarta a büntető-birót, hogy az 1687-ben összeült Országgyűlés lemondott a szabad királyválasztás és a fegyveres ellenállás jogáról, de nem zavarta az sem, hogy az 1944-ben hatályban volt magyar büntető törvények az efféle “erőbehatást” hűtlenségnek, zendülésnek, lázadásnak minősítik, amelyre halálbüntetés kiszabását írják elő. E jogászi „bűvészmutatványt egy büntető-biró, — akit a Szálasi kormány a m. kir. Kúria elnökévé nevezett ki — mutatta be a magyar emigrációnak. Ez volt dr. Szemák Jenő első közjogi kísérletezése 20 éves bírói pályafutása alatt. Később még három Ízben — legutóbb 1954 júniusában — kisérletezett a magyar közjoggal az AMN hasábjain. Dr. Szemák Jenő közjogi próbálkozásaival szemben a legélesebben foglaltam állást. Tűrhetetlennek, megengedhetetlennek tartom, hogy angol nyelven megjelenő és az amerikai kongresszus tagjainak megküldött újságcikkekben a legfelsőbb magyar biróság elnökének álcázásával hirdessék, miszerint Magyarország 1944-ben önként, szabad elhatározásából választotta a nemzeti szocialista politikai rendszert. Az ilyen természetű és tárgyú újságcikkek ugyanolyan ártalmára vannak a magyarságnak, mint az a hazug hirterjesztés, hogy az 1945. évben életre hivott magyar “demokráciát” a magyar nép szentesítette. A magyar nyilasok soha ne feledjék, hogy a McCarthy szenátorok nemcsak a kommunizmus megsemmisítésére törekszenek, de ezek a szenátorok semmisítették meg a nácizmust is. És ha a názi világszemlélet ismét felütné fejét bárhol a világon, ezek a szenátorok ismét ott küzdenének az első vonalban a nácizmus ellen. Dr. Szemák Jenő közjogi erőfeszítéseivel szemben a Krónika 1954 február és következő számaiban rámutattam: 1. 1944 március 19-én német fegyveres alakulatok — orvtámadó módjára — benyomultak a magyar Állam felségterületére és ott példátlan terrorcselekményeket fejtettek ki. Magyar állampolgárokat, a törvényhozás tagjait elhurcolták, sőt a bíráskodás jogát is gyakorolták — magyar felségterületen. 1944 március 19-ével a magyar állami szuverenitás megszűnt, mert annak egyik tényezője nem volt szabad cselekvési és akaratelhatározási képessége birtokában. Az elvesztett szuverenitás mindaddig szünetel, amig Magyarország területén idegen hatalom fegyveres katonái tartózkodnak. Közömbös az, hogy ezeket a fegyveres alakulatokat németeknek, vagy oroszoknak hívják. Dr. Szemák Jenő válasza: Az állami szuverenitás nem szűnt meg azáltal, hogy a németek a magyar törvényhozás 22 tagját elhurcolták és deportálták. 2. A Kormányzó nem szabad akaratából, hanem ellenállhatatlan lelki kényszer hatása alatt irta alá lemondó nyilatkozatát, minélfogva a lemondás jogilag semmis és érvénytelen. Válasz: Nem minősül lelki kény szernek, ha a Kormányzó fiát magyar felségterületen elrabolják és a Kormányzót azzal fenyegetik, hogy fiát német hadbirósági eljárás alá vonják. (A kényszer akkor forgott volna fenn, ha a Kormányzó fiát agyonlövik.) 3. A lemondó nyilatkozat és Szálasi miniszterelnöki kinevezése a felelős magyar miniszterelnök ellenjegyzésével nem volt ellátva, minélfogva az nem államfői jognyilatkozat. Válasz: A lemondó nyilatkozatot Lakatos miniszterelnök ellenjegyezte! 4. a lemondó nyilatkozat német és nem az Állam hivatalos nyelvén volt megszövegezve, minélfogva az Hitlernek és nem a magyar Országgyűlésnek szólt. Dr. Szemák Jenő hallgat. 5. Az 1937. évi XIX. t. c. rendelkezése szerint a kormányzói tiszt megüresedése esetén az Országtanács'gyakorolja az államfői jogkört és gondoskodik, hogy a kormányzó választó Országgyűlés nyolc nap alatt összeüljön. A kormányzóválasztó Országgyűlés 22 nappal később ült össze. Dr. Szemák Jenő hallgat. 6. Az 1944. X. t. c. szerint is Szálasi Ferenc 1944 október 16. napjától gyakorolta az államfői jogkört, holott az uj Államfő megválasztásáig e jogkör az Országtanácsra szállott át. Dr. Szemák Jenő hallgat. 7. Az Országtanács 1944 október 27-iki ülésén Serédy Jusztinján Bíboros, Hercegprímás alkotmányjogi kifogást emelt a Kormányzó lemondásának elfogadása és Szálasi Ferenc államfővé választása tárgyában teendő javaslat-tétel miatt, de ezen jegyzőköny vet nem terjeszteték az Országgyűlés elé. Emiatt a Népbiróság Jakab Mihályt 4 évi börtönre Ítélte. Válasz: Az ítéletet a Népbiróság hozta s a magyar társadalomnak meg van a helyes értékítélete a Népbiróságról és Ítéleteiről. 8. Az Országtanács határozatának jegyzőkönyvét az ülésen jelen volt 4 tag közül csak ketten Írták alá, mig Serédy Jusztinián Bíboros és Halász Kornél a Közig. Biróság másodelnöke az aláírást megtagadták. Válasz: Tasnády Nagy András és báró Perényi Zsigmond az Országtanács egy órás ülésén felváltva elnököltek s csak az elnökök Írták alá a jegyzőkönyvet, mig a másik két tag aláírására nem volt szükség. 9. Szálasi miniszterelnöki kinevezését követőleg csak 8 nappal később tette le az esküt Serédy A Dr. Szemák kontra Dr. Boross személyeskedésre tolódott meddő közjogi vitának sok értelme és célja nincs. Jogászi vitatkozás, egy lényegileg halott kérdés felett. A Kormányzó jogutódlási lehetőség nélkül az élet alkonyán van és kevés a remény, hogy — elvei elismerése esetén is — Magyarország kormányzását újból átvegye, illetve folytassa. Szálasi Ferenc meghalt s a jogutódlási kérdés ‘szóba sem jön. A felvetett kérdés időszerűtlen elvi, közjogi elmélkedés, amelyre a “törvényes” vagy “törvénytelen” bélyeget azok a közjogászok fogják rányomni, akik az ország felszabadulása esetén a hatalom részesei lesznek. Az 1937. XIX. t. c. megalkotása idején a törvényhozók nem számoltak azzal, hogy a kormányzói szék megüresedése és az uj Kormányzó megválasztása olyan körülmények között történik, amikor az ország egyik fele a német haderő jelenléte miatt politikailag Jusztinián Biboros előtt, aki nem volt kormányzóhelyettes. Válasz: Serédy Jusztiniiz Biboros a lemondott kormány zó helyett vette ki az esküt. 10. Az 1944. évi X. te. — amely a Kormányzó lemondását és Szálasi államfővé választását iktatja törvénybe — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően ■— nem hirdettetett ki, minélfogva az a mai napig törvényerőre nem emel kedett. Az alkotmányos kihirdetés a törvény lényegi kelléke. Válasz: Az 1937. XIX. t. c. nem biztosította az Országtanácsnak a törvény kihirdetés jogát, minélfogva a két ház elnöke hirdette azt ki. A felsorolt 10 pont közül bármelyik is elégséges, hogy a Kormányzó lemondása és Szálasi államfővé választása érvényes államjogi aktusnak ne tekintessek é» bármelyik pont önmagában is kizárja, hogy az 1944. X. t. c. a magyar Törvénytárban helyet kapjon. befolyás alatt, a másuk fele pedig az ellenséges Szovjet birtokában lesz s a nemzet epyrésze dűlt méhkasként menekül nyugat felé. Tagadhatatlan, hogy a Kormányzó lemondása és az 1937, XIX. t. c. alkalmazása körül vitatható mozzanatok-és alaki fogyatékosságok lehettek, melyek törvényesnek vagy törvénytelennek minősíthetők. Ennek eldöntése békés időben az arra hivatott köziogászok feladata lesz. Ennek a kérdésnek az eldöntése az emigrációban semmi szin alatt sem fogja befolyásolni — az uj Európa-rencezésnél Magyarország jövő körogi és államjogi helyzetét. DR. SZILVÁSSY MIKLÓS. LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ík uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható. HOZZÁSZÓLÁS A KÖZJOGI VITÁHOZ.