Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-11-15 / 11. szám

1954 november. "KRÓNIK A” > -ik OLDAL VITA-FORIJM AMIRŐL A VÁLASZ HALLGAT ... Irta: Dr. BOROSS FERENC. MAGYAR EGYSÉG. Szombaton, november 6-án déli tizenkét órától egyig létrejött a magyar egység. Az orosz bolsevik rémuralom 37-ik évfordulója alkalmából az Egyesült Nemzetek orosz delegációjának New Yorkban, a Park Aven lévő palotáját piketelték a magyarok pártállásra, fajra, felekezetre és minden egyebekre való tekintet nélkül. Polgári középutasok, pa­rasztpártiak, szoedemek, de némely éles jobboldaliak is ugyanolyan hévvel tüntettek hazájuk rabtartói ellen. A körülvitt táblákon köve* telték az orosz kommunista járom megszüntetését és az oroszoknak Magyarországból való kivonulását. Megható, szomorú körséta volt. Űzött, fáradt, ágrólszakadt emberek nemcsak a táblákat vitték, de hátukon láthatatlanul hazájuk elvesztésének, balsorsuknak, éltük tragikus feldultságának minden fájdalmát, bánat*batyuját. És egyek voltak a moszkvai imperializmus és a kommunista önkény elleni felgerjedésben, lelki lázongásban. Egy órát tartott az egész. Útban hazafelé már senkisem beszélt az oroszokról, kommunistákról. A másik magyarnak múltbeli hibája volt megint a beszédtéma, mintha csak kárpótlást, enyhülést tudna adni a jobb jövő reményeinek halványságáért, a felszabadulás késle­kedéséért. . . Legyőzhetjük-e a kommunizmust, amig egymást marjuk, ahelyett, hogy ki-ki okulna a régi hibákon és belátón segítene legyőz­ni saját ellentéteinket?! Dr. Szemák Jenő az Amerikai Magyar Hangban sorozatosan kísérletezik, hogy Szálasi Feren­cet alkotmányos magyar államfő­vé nyilvánítsa. Ebbéli törekvésé­ben elismerte, hogy a magyar Nyilaskeresztesek 1944 október 15-én német katonai segítség igénybevételével “erőbehatással” távolították el a törvényes magyar államfőt és a német páncélosok erejével ragadták magukhoz a közhatalmat. Dr. Szemák Jenő ön­vallomásában azt is beismerte, hogy Szálasi Ferenc 1944 október 16. napjától gyakorolta az állam­fői jogkört anélkül, hogy erre bár­mely magyar alkotmányos szerv­től megbízást, felhatalmazást nyert volna. A Budapesti Büntető Törvény­szék volt elnöke Skorzeni és a magyar nyilasok “erőbehatását” az 1222-ben hozott Arany Bulla alapján jogszerű és megengedett cselekménynek minősítette. Egyál talán nem zavarta a büntető-birót, hogy az 1687-ben összeült Or­szággyűlés lemondott a szabad királyválasztás és a fegyveres el­lenállás jogáról, de nem zavarta az sem, hogy az 1944-ben hatályban volt magyar büntető törvények az efféle “erőbehatást” hűtlenségnek, zendülésnek, lázadásnak minősí­tik, amelyre halálbüntetés kiszabá­sát írják elő. E jogászi „bűvészmutatványt egy büntető-biró, — akit a Szálasi kor­mány a m. kir. Kúria elnökévé ne­vezett ki — mutatta be a magyar emigrációnak. Ez volt dr. Szemák Jenő első közjogi kísérletezése 20 éves bírói pályafutása alatt. Ké­sőbb még három Ízben — legutóbb 1954 júniusában — kisérletezett a magyar közjoggal az AMN ha­sábjain. Dr. Szemák Jenő közjogi pró­bálkozásaival szemben a legéle­sebben foglaltam állást. Tűr­hetetlennek, megengedhetetlen­nek tartom, hogy angol nyelven megjelenő és az amerikai kong­resszus tagjainak megküldött újságcikkekben a legfelsőbb magyar biróság elnökének ál­cázásával hirdessék, miszerint Magyarország 1944-ben ön­ként, szabad elhatározásából választotta a nemzeti szocialis­ta politikai rendszert. Az ilyen természetű és tárgyú újságcik­kek ugyanolyan ártalmára van­nak a magyarságnak, mint az a hazug hirterjesztés, hogy az 1945. évben életre hivott ma­gyar “demokráciát” a magyar nép szentesítette. A magyar nyilasok soha ne fe­ledjék, hogy a McCarthy szená­torok nemcsak a kommunizmus megsemmisítésére törekszenek, de ezek a szenátorok semmisítették meg a nácizmust is. És ha a názi világszemlélet ismét felütné fejét bárhol a világon, ezek a szenáto­rok ismét ott küzdenének az első vonalban a nácizmus ellen. Dr. Szemák Jenő közjogi erőfe­szítéseivel szemben a Krónika 1954 február és következő száma­iban rámutattam: 1. 1944 március 19-én német fegyveres alakulatok — orvtáma­dó módjára — benyomultak a ma­gyar Állam felségterületére és ott példátlan terrorcselekményeket fejtettek ki. Magyar állampolgá­rokat, a törvényhozás tagjait el­hurcolták, sőt a bíráskodás jogát is gyakorolták — magyar felség­­területen. 1944 március 19-ével a magyar állami szuverenitás megszűnt, mert annak egyik tényezője nem volt szabad cselekvési és akarat­­elhatározási képessége birtoká­ban. Az elvesztett szuverenitás mindaddig szünetel, amig Ma­gyarország területén idegen hata­lom fegyveres katonái tartózkod­nak. Közömbös az, hogy ezeket a fegyveres alakulatokat németek­nek, vagy oroszoknak hívják. Dr. Szemák Jenő válasza: Az állami szuverenitás nem szűnt meg azáltal, hogy a németek a magyar törvényhozás 22 tagját elhurcol­ták és deportálták. 2. A Kormányzó nem szabad akaratából, hanem ellenállhatatlan lelki kényszer hatása alatt irta alá lemondó nyilatkozatát, minélfog­va a lemondás jogilag semmis és érvénytelen. Válasz: Nem minősül lelki kény szernek, ha a Kormányzó fiát ma­gyar felségterületen elrabolják és a Kormányzót azzal fenyegetik, hogy fiát német hadbirósági eljá­rás alá vonják. (A kényszer ak­kor forgott volna fenn, ha a Kor­mányzó fiát agyonlövik.) 3. A lemondó nyilatkozat és Szálasi miniszterelnöki kinevezése a felelős magyar miniszterelnök ellenjegyzésével nem volt ellátva, minélfogva az nem államfői jog­­nyilatkozat. Válasz: A lemondó nyilatkoza­tot Lakatos miniszterelnök ellen­jegyezte! 4. a lemondó nyilatkozat német és nem az Állam hivatalos nyelvén volt megszövegezve, minélfogva az Hitlernek és nem a magyar Or­szággyűlésnek szólt. Dr. Szemák Jenő hallgat. 5. Az 1937. évi XIX. t. c. ren­delkezése szerint a kormányzói tiszt megüresedése esetén az Or­­szágtanács'gyakorolja az államfői jogkört és gondoskodik, hogy a kormányzó választó Országgyű­lés nyolc nap alatt összeüljön. A kormányzóválasztó Országgyűlés 22 nappal később ült össze. Dr. Szemák Jenő hallgat. 6. Az 1944. X. t. c. szerint is Szálasi Ferenc 1944 október 16. napjától gyakorolta az államfői jogkört, holott az uj Államfő meg­választásáig e jogkör az Ország­tanácsra szállott át. Dr. Szemák Jenő hallgat. 7. Az Országtanács 1944 októ­ber 27-iki ülésén Serédy Jusztinj­án Bíboros, Hercegprímás alkot­mányjogi kifogást emelt a Kor­mányzó lemondásának elfogadása és Szálasi Ferenc államfővé vá­lasztása tárgyában teendő javas­lat-tétel miatt, de ezen jegyzőköny vet nem terjeszteték az Ország­­gyűlés elé. Emiatt a Népbiróság Jakab Mihályt 4 évi börtönre Ítélte. Válasz: Az ítéletet a Népbiró­ság hozta s a magyar társadalom­nak meg van a helyes értékítélete a Népbiróságról és Ítéleteiről. 8. Az Országtanács határozatá­nak jegyzőkönyvét az ülésen je­len volt 4 tag közül csak ketten Ír­ták alá, mig Serédy Jusztinián Bí­boros és Halász Kornél a Közig. Biróság másodelnöke az aláírást megtagadták. Válasz: Tasnády Nagy András és báró Perényi Zsigmond az Or­szágtanács egy órás ülésén fel­váltva elnököltek s csak az elnö­kök Írták alá a jegyzőkönyvet, mig a másik két tag aláírására nem volt szükség. 9. Szálasi miniszterelnöki kine­vezését követőleg csak 8 nappal később tette le az esküt Serédy A Dr. Szemák kontra Dr. Bo­­ross személyeskedésre tolódott meddő közjogi vitának sok értelme és célja nincs. Jogászi vitatkozás, egy lénye­gileg halott kérdés felett. A Kor­mányzó jogutódlási lehetőség nél­kül az élet alkonyán van és kevés a remény, hogy — elvei elismerése esetén is — Magyarország kor­mányzását újból átvegye, illetve folytassa. Szálasi Ferenc meghalt s a jogutódlási kérdés ‘szóba sem jön. A felvetett kérdés időszerűtlen elvi, közjogi elmélkedés, amelyre a “törvényes” vagy “törvényte­len” bélyeget azok a közjogászok fogják rányomni, akik az ország felszabadulása esetén a hatalom részesei lesznek. Az 1937. XIX. t. c. megalkotása idején a törvényhozók nem szá­moltak azzal, hogy a kormányzói szék megüresedése és az uj Kor­mányzó megválasztása olyan kö­rülmények között történik, ami­kor az ország egyik fele a német haderő jelenléte miatt politikailag Jusztinián Biboros előtt, aki nem volt kormányzóhelyettes. Válasz: Serédy Jusztiniiz Bi­boros a lemondott kormány zó he­lyett vette ki az esküt. 10. Az 1944. évi X. te. — amely a Kormányzó lemondását és Szá­lasi államfővé választását iktatja törvénybe — az alkotmány ren­delkezéseinek megfelelően ■— nem hirdettetett ki, minélfogva az a mai napig törvényerőre nem emel kedett. Az alkotmányos kihirdetés a törvény lényegi kelléke. Válasz: Az 1937. XIX. t. c. nem biztosította az Országtanácsnak a törvény kihirdetés jogát, minél­fogva a két ház elnöke hirdette azt ki. A felsorolt 10 pont közül bár­melyik is elégséges, hogy a Kor­mányzó lemondása és Szálasi ál­lamfővé választása érvényes ál­lamjogi aktusnak ne tekintessek é» bármelyik pont önmagában is ki­zárja, hogy az 1944. X. t. c. a ma­gyar Törvénytárban helyet kap­jon. befolyás alatt, a másuk fele pedig az ellenséges Szovjet birtokában lesz s a nemzet epyrésze dűlt méhkasként menekül nyugat felé. Tagadhatatlan, hogy a Kor­mányzó lemondása és az 1937, XIX. t. c. alkalmazása körül vi­tatható mozzanatok-és alaki fo­gyatékosságok lehettek, melyek törvényesnek vagy törvénytelen­nek minősíthetők. Ennek eldöntése békés időben az arra hivatott köziogászok fela­data lesz. Ennek a kérdésnek az eldöntése az emigrációban semmi szin alatt sem fogja befolyásolni — az uj Európa-rencezésnél Ma­gyarország jövő körogi és állam­jogi helyzetét. DR. SZILVÁSSY MIKLÓS. LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újság­árusoknál, az East 79-ik és 86-ík uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyv­kereskedésben kapható. HOZZÁSZÓLÁS A KÖZJOGI VITÁHOZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom