Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-07-15 / 7. szám
4-ik OLDAL' “KRÓNIKA" 1953 julius. Nincs többé bopaszfej “Rákosi Mátyás hová lettél? Szép híredből de kiestél.” Négyen valónak és maradt . . . egy. Ezzel a címsorral közültük a Krónika 1950. évi májusi számában a fenti klisét. Es megkérdeztük DE MEDDIG? A választ itt adjuk. Julius 4-én a budapesti rádió bejelentette, hogy Rákosi Mátyás miniszterelnök lemondott, huszonhattagu kabinetjének felét elbocsájtották és az uj kormány NAGY IMRE vezetésével megalakult. Rákosi Mátyás napokkal azelőtt egy másik állását vesztette el, amikor a magyar kommunista párt főtitkári állását megszüntették. így azután több, mint 35 évi kommunista múlt eredményeképpen Rákosi mint a többi kegyvesztett vezér odajutott, hogy menekülésre gondol. De hová meneküljön? Oroszországba nem szökhet, mint az első magyar kommün bukása után, mert hiszen a selyemzsinórt most onnan kapta. Tito sem látná őt szívesen, hiszen mostanában kezdi kiépíteni a jóviszonyt Sztálin utódjával. Svájc már nem ad többé menedéket a tömeggyilkos diktátoroknak. Nem marad más hátra, mint kövesse nagynevű elődje nemes példáját. Ha sikerül neki a szovjet pribékjei elől kimenekülni az országból, mint szökött kommunistát talán beengedik és ha már itt lesz, valószínű, beléphet a Bizottmányba is havi háromszázért. Ámbár bizonyára volt annyi esze, hogy ő is elhelyezett bizonyos időálló valutákat egykori (Vámbéri Rusztem) és jelenlegi külföldi elvbarátai segítségével. De félre a tréfával. Noha Rákosi mint tényező megszűnt, a kommunizmus Magyarország továbbra is fennáll és Rákosi nagynevű utódja, csakúgy mint elődje, programot adott a jövőre. Lássuk csak, mit ígér Nagy Imre a magyar népnek: amnesztiát az ország részére veszélyt nem képező elítélteknek, az életszínvonal emelését minden vonalon, tehát ruhát, cipőt a földmi veseknek, élelmiszert a munkásosztálynak, az internáló táborok megszüntetését, magángazdálkodást a kisbirtokokon, az államnak (kényszerhelyzetből) eladott birtokok visszaszerzési lehetőségét az egyéni (magán) kereskedelem visszaállítását, utazási szabadságot, a külországokkal való békés viszony ápolását (a kapitalista országokat is beleértve) és sok mást, csak ne lázongjon a magyar. Persze ez mind csak Ígéret marad. A magyar népet 1945 óta az orosz rendszeresen fosztogatja. Ellopta gyárai felszerelését, nyersanyagát, állatállományát, élelmiszer tartalékát, az uj ipar termékeit Oroszországba szállitatja. Vagonszámra vitték és viszik a föld termékeit, úgy hogy a gabonatermő nagy Alföld népe is kenyértelen marad (nem beszélve a városok lakosságáról). Ilyen körülmények között és a csehországi majd berlini lázadások hatása alatt Magyarországon is a lázadás jelei mutatkoztak. Ennek vette elejét Malenkov, amikor Rákosit menesztette. A külföldi magyar sajtó keveset foglalkozott Rákosi személyével. Noha minisztertársai közül számosán élnek külföldön, alig olvastunk valamit tőlük Rákosi felől. E láp többizben emlékezett meg Rákosiról, idézvén egykori elvtársainak kevésbbé dicsérő kiszólásait. Megemlítettük, hogy egyidőben Rákosi a magyar rendőrség kezére juttatta néhány elvtársát besugásával. Azután, hogy régebben, az első kommün ideje alatt buta intézkedéseivel keresztül húzta Kun Béla gazdasági terveit. Azt is megírtuk róla egy rövid életrajzában, hogy kalapács vagy sarló sohasem volt a kezében. Nem proletár szülők fia, hanem a burzsoázia tagja volt születésétől kezdve és annak árulója lett. Kezdetben ő is trockyista volt és hogy a 30-as években Yagodaékkal nem került a kivégzettek közé Moszkvában, azt annak köszönhette, hogy akkor a szegedi csillagbörtönben ült. Külömben azóta ő is a szovjet haza földjét termékenyítené. Noha egykori nagynevű minisztertársa azt mondta, hogy jól informált, okos ember a Rákosi, a jelenlegi események ezt a kijelentését megcáfolják. A “krumplifejü” (igy nevezik Rákosit Pesten) biztonságban érezte magát még Sztálin halála után is, hiszen Beriával, az azóta letartóztatott orosz belügyminiszterrel jó barátságban volt, akinek ezerszámra szállította a magyarokat oroszországi rabszolga munkára. Beria bukása és a Mátyás zuhanása összefüggésben van. Rövid idő kérdése, amikor Rákosit is ugyanolyan váddal ültetik a vádlottak padjára, mint Beriát . . .a nép ellensége. Mindkét esetben igaz lesz a vád. TARCZ SÁNDOR.
