Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-07-15 / 7. szám
11953 julius. K RÓNIKA” 5-ik OLDAL Attila halálának 1500 éves jubileuma. A történelmi emberek színes és gazdag galériája tárul fel előttünk, amikor végig siklunk az emberiség történelmén, A "próféták" villámpillantása és bátorsága kellene ahhoz, hogy Attila rettegett alakját idézzük a jelen itélőszéke elé. 1500 év távlatából "Isten-ostora” lép a porondra. Végig borsózik a hátunk és szinte halljuk a kétségbe esett népek zsolozsmáját, a rohanó emberáradatok véres futását az ősi szállásokról. Jön az ‘‘Isten ostora,” a titokzatos Kelet, hóditó Mágusa; mi lesz velünk? Amit emberi fantázia kitalálhatott, és a megriadt emberek lázálmai elképzelhettek, azt mind ráruházták ^ és rágubancolták Attila rémes alakjára. Nincs a történelemnek még egy annyira gyűlöletes és fé. lelmetes alakja, mint Attila, (de lesz Stalin!) Nyugat annálesei és krónikái valósággal kidühöngték minden epéjüket a hunok vezérére. Ha komolyan belenézünk a hun nép ősi életébe és annak politikai hátterébe, úgy észre kell, hogy vegyük, miszerint a hunok szorongatott helyzetben voltak és uj hazát akartak keresni Nyugaton. Jöttek a Nap után! A történelmi kútfőink és forrásmunkáink, ma már feltárják azoknak a keleti évezredeknek öldöklő életét, ahonnént később elindult a népvándorlás Nyugat felé. Bizony tálán lett az ősi fészek és uj “élettér” után kellett néznie a vezéreknek. Mindenekelőtt az ősi kinai császárság megalapítását kell fontolóra vennünk, mert enélkül üres térben vergődünk és sose értjük meg Attilát, de még a többi népeket sem. Ez a történelmi sors-küldetés! Kelet titokzatos évezredeinek egyik legnagyobb alakja — minden kétség nélkül — Hí Fu első kinai császár volt, aki Kr. e. 2856- ban megalapítja a Kina birodalmat. Ez a titokzatos keleti birodalom és annak külpolitikai vonalvezetése, semmiben sem különbözött a ma; hatalmi-tömbök kialakulásától! Ugyanis a központi hatalmat a leghatalmasabb Kina tar~. iotta a kezében s maga mellé olyan "satellit államokat” szervezett be, mint ahogy ma azt a Szovjet Unióban látjuk. A történelem ismétljj magát! A megalapított kinai birodalom hét szomszéd országgal egyességet kötött, akik kollaboráltak a központi hatalommal, bár látszólag megtartották "nemzeti függetlenségüket”. Ezek az államai voltak: Mandzsúria. Mongolia, Turkesztan, Soongria (Unghria); Tibet, Korea, Formoza és Hu Chu (Honkong). Ez a hatalmas társ-birodalmi egység közel 1200 esztendeig együtt élt és fejlődött, mig végre Kr. e. 1563-ban Mongolia kivált és külön királyságot alapított. A nagy népi mozgolódás és Nyugatra húzódás ezekben a századokban indult meg. Ez lett a kultúrák kereszteződése! Véres fejlődés! Az iráni és indiai kútfők véres harcokról beszélnek, amelyeket a Turány néppel vivtak, akik az ősmagyarok voltak. Ma már bebizonyított tény, hogy az ősi-hazánk Irán felett Északra terült el a Bajkáli tó, a Kelet Altáji hegység, Mongolia és Tibet által határolt térségben. Uj adatok is ezt igazolják, amit P. Szajkó jezsuita miszszionárius atya közölt a nagy világgal. P. Licent francia archeológus és misszionárius, akj 'hosszú évekig kutatott a Sárga folyó északi kanyaraiban, ott egy ismeretlen törzsnek a nyelvét tanulta meg, akikkel munkálatai alatt érinkezett. Amikor beszédbe elegyedett a magyar jezsuita P. Szajkóval, akkor tűnt ki, hogy ez a törzs ős magyar nyelven beszél, amit P. Szajkó megértett, de valami különleges magyar dialektusnak gondolt. A francia tudós elmondotta, hogy ezt a nyelvet a “ordos” törzsektől tanulta meg, mert hisz soha nem járt Magyarországon. A törzset Orda városról, ordosnak nevezték el s ma is, mintegy két millió ordos él, nomád életet, állandó mozgásban vannak ezen a hatalmas térségen. Állattenyésztés sei s zöldség termeléssel is foglalkoznak, de még a nők is lóháton él nek. Erre az ős magyar vonatkozásra, azért kellett kitérnem, mert a későbbiekben élénk fényt fog vetni a hunok és a magyarok viszonyára. A kinai hatalmi tömbnek politikai céljai az Északra lakó Skithya ellen (Szibéria ma) irányult, ahol a hunok laktak. A mongóliai diszszidálás után húzódtak Észak Nyugatra és Északra a Kaspi tó mellett a hírhedt Turáni Réteken keresztül a lappok, utánuk a finnek, baszkurok és végül a magyarok (uguri és ugri törzsek). Krisztus idejében, már megtaláljuk Magóg birodalmát a Kaspi tó észa ki peremén; mig a lappok és finnek már erősen felhúztak az Ural és Volga északi peremeire. Ránézve az ősi térképekre azonnal világos lesz. hogy a hunok belettek kerítve: Mongolra, Kina és Turánia által. Nyugatra el lett vágva az ütjük, ami természetesen izgatta őket és valami utón kiutat kerestek a szoritó gyűrűből. Hoszszu évszázadok alatt, tehát Kr. e. VII. századtól kezdődött á létért való harcuk, hogy kitörjenek a kegyetlen és sivár életterükről Nyugat felé. Ez az első kísérlet meg is történt Kr. u. 379-ben. amikor áttörtek az Ural és a Kaspi tó közti síkságon, elsöpörve az ott még gyéren települt uguri és ugri törzseket, valamint Magóg birodalmát. Ekkor történt az ős magyarság első szétsprengolása Északon a Volga és.Uralvidékére. mig a dé ii törzsek behúzódtak a hunok elől a Volga és Don déli lejtőire, sőt eljutottak Georgia lankáira is. Itt alapították Madzsarskó várost. Innént jöttek ki a honfoglaló magyarok a IX. században. A hun első roÄam maga előtt tolta Nyugatra az alánok és keleti gótök törzseit, akik akkor a Don és á Dnyepper között éltek. (Fővárosuk volt a mai Ostrogosh) A hunok az ősi térképeken a mai Sztálingrádnál keltek át a Volgán. Ádáz harcokban húzódtak a megriadt gótok és álánok. de végül is elérték a bessenyők birodalmát is, ami akkor a mai Besszarábiai térHARMAS KONFERENCIA WASHINGTONBAN Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszterei julius 10-étől ötnapos konferenciát tartottak, amely mintegy a tervezett bermudai konferencia pótlásául szolgált. A tanácskozásokról kiadott hivatalos közlemény többi közt a következőket mondja: "Akik valóban a békét akarják, a szabadság, remény és emberi méltóság helyreállítására kel! törekedjenek. A miniszterek összejövetele ez elvekkel összefüggő kérdésekre keresett választ. Ez a szellem vezette az Eurppa jövőjére a német egység helyreállítására, Ausztria függetlenségére s a koreai és indokínai békére vonatkozó elhatározásaikat. Ugyanezen szellem ihleti azon vágyukat is, hogy a keleteurópai országokban az igazi szabadság helyreállittassék.” Ez utóbbi mondat azt jelenti, hogy Anglia és Franciaország^ azonosítják magukat Eisenhower elnöknek a rabországok ügyében meg hirdetett felszabaditási politikájával és készek annak támogatására. A konferencián elhatározták, hogy a Szovjet külügyminiszterét meghivják egy szeptember végén tartandó négyes konferenciára. A meghívó jegyzék hangoztatja, hogy elsősorban a “gyorsabban megoldható” problémákat kívánják elintézni s mint ilyent említi a régóta húzódó osztrák békeszerződés ügyét. De a négyes konferencia napirendjét csak két pontra korlátozza: 1. össznémet választások előkészítése és 2. a választások után össznémet kormány megalakítása. A konferencia a német békeszerződés ügyét sem tárgyalná, mert mint a jegyzék mondja, ez majd csak a szabadon választott össznémet kormány részvételével' történhetik meg. Az oroszoktól remélt négyes államvezetői konferenciáról nem tesz említést a kiadott közlemény s erre, hacsak egészen rendkívüli okok nem merülnek fel, a közeli hónapokban aligha kerül sor. * * * Dulles külügyminiszter julius 17-én Amerika népéhez intézett rádió-beszédben heszámolt a hármas konferenciáról. Hangoztatta a szövetségesek egységét, hogy csak tisztességes békét hajlandók kötni Koreában, de ha a kommunisták további háborút akarnak, Amerika arra is készen áll. A NATO-fegyverkezés feltétlenül továbbmegy és — mondotta Dulles — a nyugateurópai közös hadsereg megvalósulása és az európai egyesülés akkor is szükséges, ha nem állna fenn orosz támadás veszélye, mert “az európai egységre önmagáért van szükség, mivel 150 év óta egyenetlenség volt az európai országok között s ez nemcsak őket gyengítette, de másokat, köztük az Egyesült Államokat is súlyos bajoknak és szenvedéseknek tette ki.” Kijelentette Dulles, ha Kelepeurópa országai felszabadulnak, ők is "csatlakozhatnak az európai közösséghez és részesülhetnek azon qazdasági és biztonsági előnyökben, amelyek e közösség tagjait megilletik.” A rabországokra nézve Dulles a következőket mondotta: — Nem felejtettük el Keleteurópa azon népeit, amelyek egykor szabad és független nemzeteket alkottak és ma Szovjet-Oroszország igájában vannak. Oly országoknak, mint Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország, Bulgária, Románia és a balti államok, vissza kell nyerniök szabadságukat, igazi függetlenségüket, melyre népük joggal büszke volt. Joguk van oly berendezkedésekre, amelyek összhangban áünak Istenben vetett hitükkel, hazaszeretetükkel és az emberi méltóság utáni vágyukkal. Anglia és Franciaország külügyminisztere megegyezett velem abban, hogy kifejezést kívánnak adni a keleteurópai országok igaz szabadsága helyreállítása iránti vágyuknak. Ma a zsarnokok vannak gondokban és keresnek uj vezetőket és uj terveket. A csatlós-országok a nyugtalanság állapotában vannak és a Szovjet kommunista pártjában betegségi tünetek jelentkeznek. Annak a triumvirátusnak 2. sz. tagja, amelyről azt hittük, hogy kormányozza Oroszországot, a politikai rendőrség feje ma elkárhozóban van, ha ugyan nem halott már, mint saját terror-rendszerének áldozata. Lehetetlen megjósolni mi jön Oroszországban, de mi bizalommal mondhatjuk, hogy az Eisenhower elnök által meghirdetett politika következtében, a szabad világ egyre erősödik, mig a Szovjetet és csatlósvilágát feszültségek és belső nyomások gyötrik. — Programunk Európában és Ázsiában a béke és a szabadság és igazság, amely a tartós békéhez szükséges. Az elnyomás a béke illúzióját adhatja, de ez csak illúzió. Az elnyomás előbb-utóbb elviselhetetlenné válik és az emberi érzések harcias cselekedetekben robbannak ki. Ezért, azon vagyunk, hogy a csatlós-országok visszakapják szabadságukat. ségben terült el. Most már három népet nyomorgattak és nyomták őket Nyugatra. így érkeztek el a* Kárpátok előterébe. Az alánok a mai Stry, a keleti gótok a mai Halics és Stanislao, mig a bessenyők a mai Dolina és Wiskow térségében tömörültek össze. Ütött a végső leszámolás órája! Nincs kiút, nincs menekvés és igy. mint a védekező tigrisek élet-halál harcba bocsátkoztak a hunokkal. A több napig tartó ádáz és véres harcokban megverték az egyesült erők a hunokat, akik fejvesztetten menekültek vissza Észak Kelet irányában, a mai Bedichew, Zsitomir és Seredina-Buda irányában s a Brianski erdőknél rendezték meggyérült soraikat. Itt alapították a ma is létező Seredina-Buda városát. Igen kis töredék húzott vissza erősen Északra kanyarodva. a mai Gorkij terében a Volgán át ősi hazájukba. Ezek voltak az igricek. A Stry-i csatának kettős eredménye lett. A hunok déli szárnya a besenyőők rohamai elől áthúzott a csiki medencébe és ezek a mai # y
