Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-03-15 / 3. szám
VOLUME X. ÉVFOLYAM. NEW YORK. N. Y., 1953 MARCIUS. NO. 3. SZAM. UJ MÁRCIUS FELÉ... Csighy Sándor versei (A Szovjet-rabság e nyolcadik Március Idusán a szabad földre szakadt és a rab-hazában belső hontalanságban élő és szenvedő magyarok lelkében a honfiúi keserv bánata borong. De nem tarthat örökké a nemzet zimankós, zord éjszakája, a nagy tél. Március a magyar szabadság hónapja s miként örök törvény a Természet feltámadása, hiszünk a nemzet uj tavasza eljövetelében. Március szelleme halhatatlan s Vörösmartyval valljuk: “Lesz még ünnep a világon” — igazi Szabadság- Március! — A Szerkesztőség.) FÜLEM A VILÁG SZIVÉN . . . Most csend van. Alszik az élet. a tenger, a csillagok. A Mississippi is megbékült s tűri, hogy hátát szappanozzák a habok. Fülem a világ szivén, hallgatom, mit dobog? Mit vernek, mit búgnak a vérpiros husdobok. . Nem hallom tankok szörnyű dübörgését, repülők bugását. Nem hallom rohamra száguldó lovak patkó-csattogását. Nem hallom a szabadság lelkes dalait népem ajakán, a zengő győzelmi hallalit Minden fáradt, unalmas, monoton. Vágyakat ajzó, egekig zajló szent lelkesedés sehol nem lobog. Fásultak szent riadókra a világ-dobok. Egye^ hallok csupán — mitől nincs nappalom, nincs éjszakám — ásók csattanását. Kegyetlen sírásók vérgőzös éjeken népem sírját ássák. IDEGEN FÖLD, IDEGEN VÁROS . . . Idegen föld, idegen város. Az emberek szavát nem értem Illattal nevet ki a virág. . . O, ha valaki ma imádkozna értem! \ Nem itt. Valahol messze, messze. Ahol én is szent gyökér vagyok. Hol megérzik a vérző sebet, A magyar lélekben hasonló seb sajog. Nem itt. a szőke Tisza táján. Ott van csak szárnya az imának. Oda figyel most az Isten is: nézi, mily gazdagon virágzik a bánat. Ott, ha imádkoznak értem, találkozunk a csillagokon. Az Isten lábainál térdelek most éppen: értük imádkozom. Idegen föld. Idegen város% O csak ne lenne temető. Az Óceán lenne kis árok: hontalan magyarnak egyszer átléphető. EGYÜTT A LEVELEKKEL. Együtt a levelekkel sodor bennünket szörnyű vihar ... Tele van szórva velünk az egész világ s a temetők. Közülünk ezreket emberi lábak közöny-csizmákkal sárba tipornak. Sokat az orkán felkap újra s viszi, ragadja tengeren, hegyeken túlra, uj állomásokra, csataterekre, halálmezőkre. Indokinába, Koreába. Megállni, gyökeret verni sehol nem tudunk . . . Házunk, ha van is, nincsen otthonunk. Mindég uj gyász, uj seb jön az újra: a magyart a vihar fújja, egyre csak fújja. URAM, ELVÉRZÜNK. Elvérzünk a Sátán csatáján, akik nagy dicső csatákat nyertünk. . , Nem lesz magyar a Tisza táján. Nézd a Kárpátok koszorúját: Te fontad azt hazám homlokára, ma pogányok tapossák, dúlják. Haldoklik nyelvünk, táncunk, zenénk, a magyar géniusz megfeszítve s idegen ritmust oltanak belénk. Évszázadok magyar őrszemét, — ki Téged védett a Kárpátokon, — ledöfte a vörös csőcselék. Harangunk szava egyre halkabb, csak sóhajunk száll trónusod elé . . , Elnémultak a magyar ajkak. Elvérzünk a Sátán csatáján . . . S ha nem nyújtod felénk védő karod. nem lesz magyar a Tisza táján. Eisenhower az Atlantic Charter visszaállítása mellett Eisenhower elnök február 20-án a következő levelet intézte Richard M. Nixon alelnökhöz, mint a szenátus elnökéhez és Joseph W. Martin képviselőházi elnökhöz:' • “A Kongresszushoz 1953 február 2-án intézett üzenetemben közöltem, hogy későbbi időpontban kérni fogom a Kongresszus megnyilatkozását annak tisztázására, hogy sohasem nyugodnánk bele bármely nép szolgaságába azért, hogy ezáltal mutatós előnyöket vásároljunk magunknak és hogy nem érezzük, hogy a múltban kötött szerződések bármelyike is ily szolgasághoz való hozzájárulásunkat jelentené.’’ “Csatolok egy határozat-vázlatot, amely nézetem szerint kifejezi a fennebb körvonalazott célokat s amelyhez kész vagyok hozzájárulni, Dwight D. Eisenhower.” HATÁROZATI JAVASLAT “MIVEL az Egyesült Államok képviselői a második világháború alatti titkos tanácskozások folyamán más népekre vonatkozóan különféle nemzetközi egyezményekre vagy megállapodásokra léptek és MIVEL a Szovjet kommunista pártjának vezetői, akik jelenleg uralkodnak Oroszországon, ezeknek az egyezményeknek vagy megállapodásoknak világos szándékait megsértve, az érintett népeket, beleértve egész nemzeteket, totalitárius imperializmus uralmának vetettek alá és MIVEL szabad népeknek zsarnokságba való bekényszeritése veszélyt jelent az összes többi népekre, igy a mi népünkre is és MIVEL az Egyesült Államok népe, híven hagyományaihoz, az öröklött szabadságeszméihez, sohasem nyugodhat bele más népek ily szolgaságába és MIVEL helyénvaló, hogy a kongresszus az elnökkel együtt kifejezést adjon az Egyesült Államok népe kívánságainak és reményeinek, HATAROZATILAG NYILVÁNÍTSA KI a szenátus és a képviselőház az elnökkel egyetemben, hogy elveti a második világháború folyamán kötött, bármely nemzetközi szerződés
