Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1952-05-15 / 5. szám

4-IK OLDAL "KRÓNIKA” 1952 május. KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irtás Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. ror, hanem a többi dunai népek' nek is megkezdődött a kipusztitá-Az idén, már lassabban mint más esztendőben, de mégis bekö­szöntött Kaliforniába a szinpom­­pás, csudálatos tavasz. Délkalifornia városainak leg­nagyszerűbb tavaszi ajándéka a bőségesen áradó narancsillat. Az ezer és ezerholdas naräneserdök­­bál beárad ez az illat a városok utcáira és az otthonok minden szobájába. . . Máshol csak ünnepi estéken, parfümös üvegekből él­vezi ezt az illatot a halandó em­ber, itt azonban felmérhetetlen gazdaságban száll a narancserdők eme gazdag ajándéka. A PUSZTA IS KIVIRÁGZOTT. A hatalmas tavaszi esők az idén kivirágoztatták a kaliforniai pusz­taságokat is. Amint elhagyja az ember a mü­veit földterületeket, ezer és ezer holdon beláthatatlan pusztaság terül el. Roppant termékeny ősta­laj ez. És akkor, amikor vizet kap, ontja az áldást. Talán nemcsak hosszú évtize­dek, hanem évszázadok kellenek ahhoz, hogy a puszta ontsa a ter­mények gazdaságát. Majd hogyha az öntöző csatornák százai szelde­­lik keresztül a homokpusztákat, akkor ontja csak majd igazán ál­dását a kiművelt puszta. Most csak a csudálatos vadvi­rágok öntik el a homokpuszták őstalaját. Aki még nem látta ezt, elképzelni se tudja, hogy micsoda élmény az, hogy száz és száz mér­földeken át, kivirágzott pusztán rohan az emberrel a gépkocsi, a kiválóan megépített kaliforniai autóutakon. HÁT A LELKEK TAVASZA MIKOR KEZDŐDIK? Nem a mindennapi élet dolgos emberének leikéhez intézzük eze­ket a szavakat. Mert hiszen azok­ban a jó lelkekben soha annyira, mint éppen napjainkban, virágzik a lelki tavasz: a hitnek szépsége. Különösen a lelki pusztaság vö­rös országaiban csudáljuk azt a lelki tavaszt, ami elönti a szenve­dő Krisztuskövető lelkeket. . . Éppen ezért a mi kérdésünk: Hát a lelki tavasz mikor kezdődik? — nem is ezek felé a nemes, mély­­hitü lelkek felé fordul. Hanem fordul azok felé, akik a krisztusi lélek kincseit megtagadva, mint iszonyatos rabszolgatartók nyo­morítják százmilliók életét. Nyo­morítják a mi árva magyar népünk lelkét is! A SÁTÁN VÖRÖS RABSZOL­GÁI NEM ISMERNEK LELKI TAVASZT. A szibériai jéghegyek fagyasztó hidege tölti el nemcsak a muszka rabszolgatartók, hanem csatlósaik lelkét is. A magyar népnek, ennek a melegszívű nagy gyermeknek, iszonyatos tragédiája az, hogy ilyen jégszivü szörnyű zsarnokok telepedtek reá. . . Miért félünk a harmadik világ­háborútól? Azért, mert a szörnyű­séges szibériai lelki telet még az Istennek a lelke se tudja megtör­ni. Ó borzalom a Sátánnak ural­ma! A diktátorok csak erőszaknak engednek. Ezért telepedett jófor­mán az egész emberiség lelkére, a harmadik világháború miatt való aggódás. Ezért a nagy fegyverke­zés. Ezért a pusztító atombomba­­kísérletek robbanása! SIRALMAS ÉNEKEK. Kétszáz muszka rabszolga mun­katáborban több, mint tizenöt­­millió pusztulásra ítélt muszka hordozza a szenvedések leírhatat­lan keresztjét. Évtizedeken át va­lósággal rabszolga osztály alakult ki ezekben a haláltáborokban. Ennek a rabszolgaosztálynak meg van már a saját költészete is: a siralmas énekek. Az amerikai State Department ezek közül, a kicsempészett dalok közül, május elsején hatot rádión adott le. Az egyik közülük igy hangzik: "Makán-zár kában kesergek, Kitekintek rácsos ablakon, Szememből folynak a könnyek Eltorzult arcomon.” "Kirántanak az őrök Egyszer, kétszer, Tizenkétszer: Vallatásuk örök.” “Hol temetnek el, Magam sem tudom. Jaj, mért kell pusztulnom, ' Ilyen fiatalon, Ilyen fiatalon?” Meggyötört magyar népünknek bizonnyal szintén vannak siralmas énekei. . . Ezek fejezik ki legtisz­tábban magyar népünk érzéseit, nem pedig azok a költészetnek ne­vezett badarságok, melyekben Sztálint, meg Rákosit dicsőítik a meghibbant agyvelők. VÁDOLÓ SIRGöRDöK. A fenti siralmas ének a rabszol­­ga-munkatáborokban halálba ha­nyatló szerencsétlenekről szól. De még ezeknél a siralmas éne­keknél is eget-ostromlóbban kiál­tanak azok a tömegsírok, ame­lyekbe a minden emberi méltósá­gukból kivetkőzött muszka vörös ördögök hántolták el a megkötö­zött és agyonlőtt, meg agyonvert egykori lengyel tartalékos tiszte­ket. Ezek voltak a lengyel intel­ligencia tagjai, a lengyel jövő leg­biztatóbb zálogai. Ezért kellett tö­megsírban pusztulniuk. A katyn-i vérengzésnek ször­nyű részletei most kerülnek nap­világra, amikor az Egyesült Álla­mok Kongresszusi Bizottsága vizs­gálja a rémtettet. Most már minden napvilágra jön. Nemcsak az első, 4,500 holt­testet magában foglaló tömegsír, hanem a többiek is mind. “Mert nincs oly titok, mely nap­fényre ne jönne.” A DUNAI NÉPEK SORSKÖZÖSSÉGE. Nemcsak a magyarság színe­­javát hurcolja el otthonából a leir­­hatatlanul borzalmas vörös ter­sa. Magából Bukarestből és kör­nyékéről a román középosztály tagjait és a szabad pályán levő­ket tizezrével hurcolják el. Állító­lag eddig már több, mint kétszáz­ezret. A szlovák testvérnép vezetőit Pozsony környékén már egészen elhurcolták az irgalmatlan vörö­sek. Katyn szörnyűsége ismétlődik meg mindenfelé, ahova a muszka vörös medve lábai és mancsai elérnek. A menekült újságírók berlini kongresszusa éppen ezért hatal­mas erővel kiáltotta be a mai kap­kodó világfeledő politikusai fe­lé: “Az emberiség tartsa mindig szem előtt ezeket a rémtetteket!” KÉT ÉS FÉL MILLIÓBÓL, TIZENKÉT MILLIÓ. Amikor a török kiűzetése után Mária Terézia Fiume kikötővárost 1779-ben a Magyar Koronához csatolta, a szinmagyar lakosság száma két és fél és három millió között mozgott. A török uralom eredménye volt az, hogy ezrével szállította a magyar rabszolgákat a konstantinápolyi vásárokra. Egykori leírások szerint “Kisázsia tele volt magyar rabszolgákkal és rabszolganőkkel. Nemcsak hadi­foglyok voltak ezek, mert a török tömegesen hajtotta el a parasztsá­got is és különösen a gyermeke­ket. Amit a rendes török csapatok meghagytak a lakosságnak, hogy adóját fizethesse, azt a krimi tatár­hordák ismételt berontásai, ame­lyeket a nagyvezérek szabadítot­tak az országra, pusztították el.”- * * * És amikor a nagy Habsburg­­házi uralkodók idejében megkez­dődött az építő munka a helyreál­lított nagy Magyarországon, ak­kor alig másfél évszázad alatt a magyarság száma közel tizenkét­millióra emelkedett. Diákkorunk­ban, a huszadik század második évtizedében, boldogan váltottuk magunkat a tizenkétmilliós ma­gyarság élő tagjának! Meg kell jegyezni jól ezt az igazságot minden igaz magyar­nak, — de különösen azoknak — akik szeretnek kicsinylő szemüve­gen át nézni a legnagyobb európai uralkodóház nemzetmentő munká­jára. EL KELL JÖNNI A TAVASZ­NAK ÉS FELTÁMADÁSNAK! Ha az ember a török pusztítás történelmi beszámolóját olvassa, lehetetlen, hogy ne állapítsa, — fájó szívvel — hogy amit a törö­kök müveitek egykor, az ismétlő­dik meg újra a muszka vörösök és cinkostársaik magyarpusztitó mun kájában. Most is, mint a pusztító török időkben, milliószámra kerülnek rabszolgasorsba szerencsétlen ma­gyarok. Férfiak, asszonyok és gyermekek. Félő, hogy a pusztítás olyan arányú lesz, mint az egy­kori törökdulás. * # * És mégis van reménység! Annak a legnagyobb európai óról tizenkétmillióra emelte, leg­nemesebb hajtása kivirágzott ki közöttünk! llgy a magyarság, mint a du­­navölgyi népek jövőjének egyet­len biztos kezese: Ottó Őfelsége. A kipusztitott magyar milliók és a testvérnépek százezreinek vértanú sirján ki fog hajtani az uj élet. Óh jaj, talán egy újabb világháború szenvedése árán. Egy azonban bizonyos: jönni fog a lelkek uj tavasza. És ebben az uj tavaszban ott lesz Ottó Őfel­sége drága élettársával. És az ő vezetésükkel elindul a magyarság és a dunai népek testvéri közös­sége egy újabb évezredre! NAGYSIKERŰ MINDSZENTY EST CLEVELANDBAN. Clevelandból írják, hogy vasár­nap, május 4-én a Magyarok Mindszenty Mozgalma Mindszen­­ty-Estét rendezett a Szent Margit templomban. A nagysikerű estélyen dr, Do-s bolyi Lajos, a Magyarok Mind­szenty Mozgalmának vezetője, Msgr. Köller Endre, a Szent Mar­git Egyházközség plébánosa, va­lamint T o r n a y Péter atya, a Katolikus Magyarok Vasárnapja igazgatója méltatták Mindszenty biborosnak az egész nemzet sza­badsága és jogai érdekében hozott hősi önfeláldozását s hangsúlyoz­ták, hogy a felszabaduló Magyar­­országot Mindszenty bíboros szel­lemében kell majd újból felépíte­ni. A közönség mindvégig forró hazafias hangulatban hallgatta és végül viharosan ünnepelte a szó­nokokat. Az est méltóan illeszkedett bele abba az impozáns, hatalmas szellemi munkába, amelyet az ame rikai magyarság és sajtója mond­hatni Mindszenty bíboros 1945 októberi első primási beszéde óta szakadatlanul folytat történelmi nagyságának hirdetése és a ma­gyar felszabadulás kivívása terén. KOMMENTAR NÉLKÜL Az "Anti Bolshevist Nations" nevű szervezet Münchenben meg­jelenő hivatalos lapja, az “ABN Korrespondenz” írja ]/2 száma 5-ik oldalán "Politikai álmok” cí­men: “Egyes magyar emigráns lapok oly cikkeket közöltek az utóbbi időben, amelyek Szlovákiát, Kár­­pát-Ukrainát (Kárpátalja) és Horvátország egyes részeit a ma­gyar államhoz tartozónak kíván­ják tekinteni. “Ez imperialista törekvések egyáltalán nem vehetők -komo­lyan. Ezért felelős magyar emig­ráns körök distancirozzák magu­kat az ilyen imperialista álmok­tól. Az ABN valamennyi nemze­tiségi csoportja, beleértve a ma­gyarokat is, Szlovákia és Horvát­ország önállóságát és a Kárpátho- Ukrainának (Kárpátalja) az uk­rán államhoz való tartozását a né­pek önrendelkezési jogából kö­vetkezően önmagától értetődőnek tartják.” Kéziratokat nem adunk vissza. uralkodóháznak, amelynek bölcses 'Küldeményekért felelősséget nem sége a magyarságot két és félmilli-«!}vállalunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom