Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1951-04-15 / 4. szám

12-IK OLDAL "KRÓNIKA” 1951 április. Anticommunist AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY Kommunista-ellenes AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1943 SÁNDOR TARCZ — szerkesztő KRÓNIKA Editor Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 307—5th AVENUE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA sroo PER YEAR NEW YORK 16. N.Y. ELŐFIZETÉSI DIJ: az Egyesült Államokban él Canadában $2.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY - 10c. - EGY PÉLDÁNY ÁRA HALÁLOS ITELETEK. Április első hetében befejeződött az atom kémek pere. Az Egye­sült Államok Bírósága New Yorkban meghozta az ítéletet Julius Ro­senberg 32 éves mérnök és felesége Ethel, valamint David Green­­glass 29 éves mechanikus, (Rosenbergné öccse) továbbá Morton So­­bell 34 éves mérnök felett. Az atomkém házaspárt halálra ítélte, Green­­glass 15 évi, Sobell 30 évi börtönbüntetést kapott. Az asszonyt már el is szállították a Sing Sing börtönébe, ahol a siralomházban várja fellebbezési kérelmének sorsát. Polgári bíróság kémkedési ügyben az elmúlt két-három ember­öltő alatt nem hozott halálos Ítéletet. Judy Coplon, a szintén kémke­déssel vádolt nő, noha eliélték, ma is szabadlábon jár, közben férjhez ment és éli világát. All amerikai kommunista, Moszkva előőrse, szin­tén élvezi szabadságát. De úgy látszik, hogy ezentúl az amerikai igaz­ságszolgáltatás már nem lesz ily könyörületes a kommunista kémek­kel és önvédelmi szempontok fogják irányítani, amikor a tárgyalás lefolyása után Ítélethozatalra kerül a sor. Halálos ítéletet mondott ki a bíróság Oscar Collazo portoricoi terrorista bünperében is, aki másodmagával múlt év novemberében Truman elnök ellen akart fegyveres merényletet elkövetni. Társát a washingtoni rendőrök lelőtték, ő sebesülten fogságba esett. Nem hisszük, hogy akár az atomkémeknek, akár a portoricoi orgyilkosnak Truman elnök meg fog kegyelmezni. Ennék a portoricoi Princip Gav­­rilonak sehol sem fognak szobrot emelni. STEPINAC NYILATKOZATA. Tito József és Rákosi Mátyás között nincs nagy külömbség, de az ami akad köztük, Tito javára könyvelhető. Mindkét kommunista diktátor a katholikus egyház ellen tört, templomait, iskoláit elkobozta, papjait, apácáit meggyötörtette, börtönbe zárta, főpásztorait megfosztotta szabadságuktól. Mégis Tito, az egykori horvát katolikus cipészsegéd az egyház főpásztora elleni merényletnél az utolsó lépésre nem tudta magát elhatározni. Ép testtel és ép lélekkel engedte Stepinac érseket a börtönbe, ahonnan most a horvát főpásztor a világnak üzenetet küldhetett az Associated Press utján. SZÁNTÓ GÁSPÁR HALÁLA. Mint amilyen az egyénisége volt: csendes, finom öreg ur. — olyan csendes volt az eltávozása is. Szántó Gáspár mér régen be­tegeskedett, de nem volt ágyban fekvő beteg. Attól félt, hogy ha lefekszik, soha sem kel föl többé. A halálnak, ha elérkezett az idő. megfelel a karosszék is, amely ál­landóan a zongora mellett állt és Szántó Gáspár már halálos bete­gen is csak a vén karosszékben ült. Életének gyönyörű pályafutá­sának alkonyán is e kettőhöz ra­gaszkodott: emlékeihez és az öreg karosszékhez. Itt érte őt utol a ha­lál 71 éves korában. A 900-as években az M. Kir. Operaház tagja volt s művészeté­nek fénykora ferencjózsefi napsu­garas időkben érte el tetőpont­ját. Szántó Gáspár legitimista ál­lásfoglalását büszkén vallotta és a ‘‘m. kir.” szócskát mindig kihang­súlyozva említette valahányszor a budapesti Operaházról beszélt. Mint százados szerelt le az első világháború végén s utána nem­sokára családjával együtt Ameri­kába vándorolt, mert finom érzé­keny lelke nem bírta elviselni az öregedő színészek elkerülhetetlen sorsát, amelyről Szász Károly egyik költeményében igy irt: “A művészet a legjobb ut Megnyerni'a koldusbotot.” A Szentkoronáért áhítattal ra­jongó művész Amerikában már­­csak a töviskoronát kapta. Az utóbbi időben ez a rendkívül fi­nom jellemű ur. anyagi gondokkal küzdött. Feleségének Sidó Etelká­nak mélyen vallásos hité tartotta egyensúlyban sokat csalódott szi­vét. Sidó Etelka régi erdélyi ne­mesi családból származik, édes. atyja Sidó József, aktiv ezredes volt az 1870-es években. A müvészpár az utóbbi időben tel­jes visszavonultságban élt, egye­dül, e sorok írójával érintkeztek. E számunkban megjelent “Deési emlék” cimü cikkemet utolsó ta­lálkozásunk után írtam meg s a művész rá három napra meghalt. A függöny legördült! A rival­dák fényéből az örök világosság hazájába költözött a nagy mű­vész. a nemes jellemű magyar fér­fiú. Feleségén kívül három gyer­meke gyászolja Béla, László és Sárika, azonkívül New Yorkban lakó sógornője: Sidó Ilonka, vala­mint unokaöccse: Dr. Szántó Ist­ván, Szántó Imre és felesége: An­na, az óhazában élő Sidó Stefánia és többi rokonai gyászolják. Emlékét kegyelettel őrizzük. R. E. MUNKAALKALOM. Cotton-kötők állást kaphatnak Hollandiába jó fizetés mellett, ter­mészetes csak Németországban vagy más európai országaiban élő magyar jöhet számításba. Ezúton szeretném állástalan honfitársa­imat segíteni. Cím: Simon József, Venló, Venlóische Textili Fabrick Rummer Str. 107, Hollandia. ASSURANCOT KÉR. Emigrációban élő rádió és ma­gyar nóta énekes, magyar ven­déglőben vagy szórakozó helyen szerződést keres. I. R. O. kiván­dorlási jogom van. Bármelyik ál­lamba családommal együtt szíve­sen megyek. Szives megkeresése­ket az alábbi címre kérek: Zsidy Ferkó Elingen, Württemberg. Lá­ger Gühring, Germany. A KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika független organum. Cikkeit, harcait kizárólag író­inak a magyar nép történelmi érdekeit és boldogulását szolgálni vá­gyó spontán, szabad meggyőződése irányítja. Bizonyára van a pokolban többféle fülke, ahol az egyház el­lenségei elnyerik méltó büntetésüket. Rákosi Mátyás számíthat arra, hogy a számára melegen tartott magánzárka hőmérséklete magasabb lesz, mint Titóé. A SAJTÓ SZABADSÁGA. A “Prensa” cimü buenos ayresi lapot, amely Argentina legré­gibb és legtekintélyesebb napilapja volt majdnem egy évszázadon át, a jelenleg uralkodó rendszer megszüntette és szerkesztő-kiadó­ját emigrációba kényszeritette. A sajtószabadság sérelme, bárhol történjék is, általános sére­lem, általános veszély. A National Press Club, az Egyesült Államok vezető új­ságíró testületé megbélyegezte az argentin kormány merényletét a sajtószabadság ellen és határozatban rendelte el, hogy a szellem sza­badságának gyásza jeléül az Egyesült Államok és Kanada területén április 6-ik napján minden ujságépület ormán félárbócon lengjen a nemzeti lobogó. Az amerikai magyar sajtó öntudattal vallja magát Amerika szabadság-szelleme részesének és szolidaritásáról tesz hitet e sorok­kal. Elitélünk minden totalitarizmust, az emberi jogok elleni zsarnok­ságot és rosszalásunkat fejezzük ki a Prensa megfojtóival szemben. Megbotránkozásunk annál súlyosabb, mert a vörös totalitariz­mus Magyarországon is megfojtotta a toll szabadságát. Áz emberi jogok csak a világ demokratikus népeinek összefogásával biztosítha­tók. Az amerikai sajtó gyásznapja tüntetés e gondolat mellett és kö­telességünknek érezzük, hogy abból kivegyük szerény részünket. Csak az eszmék, gondolatok szabad versenyével, a szabadság napfé­nyében juthat előbbre az emberiség! * * * A Krónika a legelterjedtebb magyar lap a világon. Nem kér­kedéssel, hanem szomorú büszkeséggel jegyzi fel ezt a tényt magáról. A magyar sors mai tragikumát jellemzi, hogy ezt elmondhatjuk. Soha mióta fennáll a magyar történelem, ennyire nem volt széjjelszóródva a magyarság. Nincs a világnak az az elrejtett zuga, ahová ne jutna el a Krónika, kivált mióta menekült testvéreink kezükbe vették a vándor­botot, hogy átvészelhessék az időket, amíg ismét “hiv a haza”. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nemcsak Észak, Dél- és Középamerika és Európa országaiba jár, hanem Ázsi­ába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lapja lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmelleit szerepel Anglia, Né­metország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmániával, Rhodesiával a Délafrikai Köztársasággal épp úgy mint Canadával a Dominikai Köztársasággal, Brazíliával, Columbiával és Venezuelával. Francia-Guyannával, Madagaskárral, Marokkóval, Spanyolországgal, Portugáliával, Bolíviával, Peruval, Uruguáyval, Ceylonnal, stb. Különösen az ausztráliai országokba és a távolkeleti Indocliinába menő lapok száma szaporodott meg erősen az utóbbi időben Példányszámunk hónapról hónapra tetemesen növekszik. Ame­rikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, felke­resik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel írjuk s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez híven, az igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, csupán KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe díjta­lanul küldjük a lapot. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a törvényes magyar Ki­rályság és a magyar nemzet, a Szentkorona fénye megújulásának har­cosai sorába!

Next

/
Oldalképek
Tartalom