Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-09-15 / 9. szám
1950 szeptember. “KRÓNIK A” 7-IK OLDAL uj országalapitást jelent. Lakosságának egy jelentős százaléka elpusztult, jelentős százaléka idegen országokban teremtett exisztenciát, magának a termelőmunkához nagyon megfogyatkozott erővel láthat hozzá. Világnézetileg áthidalhatatlannak látszó szakadékok választják el, sőt állítják szembe lakosságát; gazdasági struktúrája a kommunista földbirtokreform és a széleskörű államosítás által teljesen megváltozott; ■ szociális tagozottsága a középosztály “likvidálásával” és általában az önálló exisztenciák megszüntetésével radikális átalakuláson ment át; Európa térképének megváltoztatásával más lett európai elhelyfezkedése; parlamenti alkotmányának szétrobbantásával, közigazgatásának bolsevizálásával, az alkotmányjogi és közigazgatási problémák kaosza borult rá; a nemzetvédelem kérdésében az a feladat hárul rá, hogy ezt szellemben és felszerelésben egy uj európai rendbe állítsa be; a nemzetnevelés nagy ügyében, hogy ennek reformjával a nemzetet visszavezesse azokhoz az ideálokhoz — és igazabban mint eddig — melyekkel a keresztény civilizáció a világot megajándékozta. Nem folytatjuk a felsorolást, — valóban uj honfoglalásról van szó, melyben a morális értékek uralmának helyreállítása talán nehezebb feladat lesz, mint a gazdasági talpraállitás. Hát persze az volna ideális dolog, ha A NEMZETI BÍZOTT- azok, akik otthon viselt politikai tisztük, MANY FELADATA. vagy szerencsés .körülmények, vagy tehetségük révén (mert ilyen is akad) mint vezérkar állanak az emigráció élén, bármennyire vitatott is legyen erre való hivatottságuk, állandóan ezekkel a problémákkal foglalkozzanak és a legjobb megoldások kódexét próbálják megteremteni. Elismerem, ez túlságosan akadémikus kívánság és olyan mély bölcsességet, olyan államférfiul tudást, olyan magasszempontu önzetlenséget kíván meg, mellyel általában az emigrációkban ritkán találkozunk. Az emigráció politikusa előtt — s ez nagyon emberi dolog — tudva vagy tudat alatt egy cél lebeg: lehetőleg úgy intézni az ország felszabadítását, hogy ez számára és hívei számára a politikai és társadalmi elhelyezkedésnek ugyanazokat a lehetőségeit hozza, melyek között hazáját elhagyta. Aki szocialista volt, az az ország jövőjét továbbra is tisztán a marxismus szemszögéből nézi s azt a hatalmi pozíciót, melyet a háború befejezése után magának megszereznie sikerült, úgy tartani meg rendezett viszonyok között is, ahogy azt anarchikus viszonyok között megszereznie sikerült. (Bán Antal, akit azóta a bolsevisták kiüldöztek, mondotta 1945-ben e sorok írójának: "amit a szoc. dem. párt magának megszerzett, azt még gyilkosság árán is megfogja tartani". Igaz, hogy Peyer Károly ennél okosabb.) A kisgazdapárt melyet a bolsevizmus elleni gyűlölet az országban politikai hatalomhoz jutatott, megszerezvén számára azoknak a tömegeknek támogatását is,, akik nem voltak kizárólagos hívei a paraszti politikának, de sem kommunisták, sem szocialisták nem lévén, a gazdatömegek mellé sorakoztak fel. — a kisgazda vagy parasztpárt az országot a maga hitbizományának nézi és reakciónak minősít minden olyan politikai törekvést, melytől hatalmi pozíciójának gyöngitését félti. (Csak úgy zárójelben említjük meg, hogy az International Peasants Union ülésén a New York Times közlése szerint Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök azt mondotta: "that the liberation of Eastern Europe will actually have the full meaning and sense of a liberation” amiben teljesen igaza van; s aztán hozzátette, hogy Amerika vigyázzon "that in exchange for bolshevism no reactionary clique of any sort shall size power," ami azt jelenti magyarul, hogy a felszabadítás csak akkor igazi felszabadítás, ha ez Nagy Ferenc pártját hozza uralomra.) Ezeknek a fejtegetéseknek nem az a feladata, hogy az emigráció vezérkarának politikáját bírálja, hanem csak illusztrálni kívántam e néhány rövid megjegyzéssel, hogy miért alkalmatlan ez a vezérkar a felsorolt problémákkal való foglalkozásra és mért kell ezekkel pártoktól független, az ország múltját és szereplő egyéneit ismerő független gondolkozásu embereknek foglalkozniok. Bár jó, ha ezek is hozzáteszik a goethei mondást: “aufrichtig zu sein, kann ich versprechen, unparteiisch zu sein aber nicht”, (Őszinteséget, ígérhetek, de pártatlanságot nem”.) Minthogy a következőkben az alkotmányjogi kérdésekkel kívánok foglalkozni és pedig első sorban az államfő kérdésével és minthogy fejtegetéseim során arra az eredményre jutok, hogy Magyarország jövő fejlődése szempontjából a legelőnyösebbnek, a felzaklatott nemzet nyugalmát leginkább biztosítónak a restauráció látszik, az ex potiori fit norminatio elvénél fogva írtam fejtegetéseim címéül: a királykérdés. Joggal vethető fel a kérdés, hogy vájjon VAN-E KILÁTÁSA van-e a restaurációnak kilátása a mai, il- A RESTAURÁCIÓNAK? letőleg elkövetkező nemzetközi helyzetben? Kétségtelenül megállapítható, hogy két igen komoly akadály, mely a múltban — az első világháború befejezése után a restauráció útjában állt, a második világháború által teremtett helyzetben elhárult. Az egyik a trianoni szerződésben vállalt kötelezettségünk a Habsburgok trónvesztését illetően, melye't a magyar törvényhozás Károly király hazajöveteli kísérlete alkalmából újra megerősített. A trianoni béke szövege, illetőleg a trónfosztást megerősítő törvények nem állanak rendelkezésemre, de nincs is ma ezekre szükség: a Trianoni szerződés kötelezettségei az uj békeszerződéssel, mely Párisban 1947-ben jött létre, megszűntek. Az uj békekötés az egész vonalon uj kötelezettségeket állapított meg Magyarország számára és uj jogokat biztosított neki, — Trianon nincs többé. Ellenben megvan az a szabadsága és lehetősége, hogy magának demokratikus alkotmányt adjon és ennek keretében ez államfő kérdését úgy szabályozza, ahogy azt a maga érdekében alkalmasnak és szükségesnek tartja. Az ország döntése az államfő kérdésében, ha ez a döntés olyan formában történik, melyet a felszabadító hatalmak demokratikusnak ismernek el, a párisi békeszerződésben biztosított szabadság és nemzeti szuverenitás megnyilatkozása. A másik akadály, mely szintén elhárítottnak tekinthető: az u. n. kisantant vétójoga, melyet annak idején, nem is annyira jogi alapon mint tényleges hatalma alapján gyakorolt s melylyel minden restaurációs törekvést, bár az az ország nagy többségének akarata •volt, meg tudott gátolni. Nem keresem, hogy volt-e a kisantantnak ilyen vétőjoga vagy sem; több joga semmiesetre sem volt, mint amenynyit a trianoni szerződés az egyesült és társult hatalmaknak biztosított. De hatalma a vétóhoz tagadhatatlanul volt és ezt könyörtelenül érvényesítette. Benes odáig ment el, hogy Gratz Gusztáv előtt azt a kijelentést tette: hogy akkor már inkább Anschluss mint restauráció. Tudjuk, hogy Franciaország szívesen látta volna a restaurációt, mert meggyőződött, hogy a monarchia szétdarabolásával Ausztria és Csehország németsége szinte automatice tolódik Németország felé és növeli ennek hatalmát és látta, hogy a monarchia szétzúzásával hogyan tolódik 'fel a Balkán Európa szivébe és fertőzi azt meg a maga forradalmi nyugtalanságával. Franciaország szívesen korrigálta volna ezt a hibát (plus qu un crime, több mint bűn), de nem merte megzavarni az utódállamok politikáját, akiknek barátságától a német törekvések ellensúlyozását várta. Ma nincs kisantant, sem politikailag, sem katonailag. Románia és Csehszlovákia a Szovjet igájában; felszabadításuk az U. S. A. Anglia és Franciaország politikájának vagy haditényének következménye; élvezni fogják e felszabadítás biztosította demokratikus jogokat, de feltételeket más országok berendezkedése, alkotmányformája tekintetében nem szabhatnak. Jugoszlávia helyzete sem erősebb e tekintetben. Katonai hatalma jelentős ugyan, de ezt a jelentőséget ma az a körülmény biztosítja számára, hogy szembekerült a Szovjettel. Amint megszűnik a világ e kettéosztottsága; Jugoszlávia katonai ha_ talma szemben a Nyugat hatalmával vagy egy újonnan megszervezett UNO hatalmával vajmi keveset jelent. Problematikusnak látszik ebben NÉMETORSZÁG SZEREPE. a kérdésben Németország szerepe, illetőleg állásfoglalása. Ha elkövetkezik az eset, melyre e tanulmány megállapításait felépítem, vagyis ha az uj európai rendezés Oroszország visszavonulásával, illetőleg legyőzetésével következik el, akkor Németország újra mint nagyhatalom jelentkezik a világpolitikában. Kettészakadt részei egyesülnek, Németország újra katonai hatalom lesz és szava lesz a világpolitikában. Hogy ez miért, hogyan fog bekövetkezni, erre most nem térek ki, bár egyáltalán nem nehéz annak a logikusan elkövetkező eseménysornak a felvázolása, mely odáig visz, hogy a világháborút felidéző Németország újra nagyhatalomként jelentkezhet. Mi lesz, illetőleg mi lehet ennek a Németországnak álláspontja és viselkedése a Habsburg restauráció kérdésében? Ha feltesszük, hogy az elkövetkező rendezésnél a tiszta demokrácia elvei fognak érvényesülni, akkor könnyű erre a kérdésre válaszolnunk. És pedig azt, hogy ha a magyar nép nagy többsége a restaurációt követeli, akkor ez eilen sem Németország, sem más hatalomnak szava nem lehet. Épen így nem lehet semmiféle hatalomnak szava az ellen, ha Magyarország és Megjelent és már kapható A VALÓDI AZ EGYETLEN AZ EREDETI GREEN BÉLA' által szerkesztett AMERIKAI NYELVMESTER (American Languagemaster) magántanulásra alkalmas Nyelvtan, szótár, tolmács és hasznos tudnivalók tárháza amely már sok százezer amerikai magyar boldogulását segítette elő. Vegye meg ön is ezt a könyvet, az eredmény nem maradhat el A 287 oldalt tartalmazó, kemény kötésű könyv ára mr $2.50 és megrendelhető a pénz elöleges beküldése mellett a kiadónál: KEREKES BROS., Inc. 208 EAST S6th STREET NEW YORK 28, N. Y. Csomagolásra és postaköltségre minden egyes könyv után az Egyesült Államok területén 20 cent, Kanadába 50 cent csatolandó Úgyszintén kapható mindenütt, ahol jó könyveket árulnak.
