Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-10-15 / 10. szám
12-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1949 október számára. De ha Amerika melléje áll — és Kina csatlóssága, a német kérdés és az orosz atombomba miatt ez nincs is kizárva, — a Szovjet alul marad, de végül Tito is pusztulna a helyéről. Moszkva tudja ezt. Játszik a Tito elleni háború tüzével, de meggondolja-e, hogy a csatlósországok elvesztésénél nagyobb baj is érheti, — Oroszország elvesztése? ... És Tito is tudja, hogy a harmadik világháború után ő sem maradhatna a helyén, mindenféle bolsevizmusnak az irmagja is eltűnne. Ha Moszkva utasítására Magyarország, Románia és Bulgária kezdene háborút Tito ellen, nem volna kétséges, hogy e kisországok Moszkvától kapnak hadi segélyt, ágyukat, repülőgépeket, titkos katonai vezetést.Hiszen saját haderejük még igy is tulgyengének bizonyulna Tito divizióival szemben. A “kisháboruból” hamar kifejlődne a harmadik világháború, a kommunista világuralmi ambíciókkal való leszámolás. Ha ez bekövetkezik, az imperialista moszkvai “békeapostolok” csak önmagukat okolhatják majd végzetükért. . . . AFŐBÜNÖS A HORVÁT ÜGY AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA AMERIKAI MAG Y A R HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ - szerkesztő t'uOlished every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 307-5TH AVENUE ' NEW YORK 16, N. Y. SUBSCRIPTION! ELŐFIZETÉSI Díj: U. S. of AMERICA and CANADA $1.00 PER YEAR az Egyesült Államokban 'és Canadában 51.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 10c — EGY PÉLDÁNY ARA Nemzetközi bíróság elé viszik a magyarországi, romániai és bulgáriai erőszakuralom ügyét, jelentette be Acheson külügyminiszter a UN közgyűlésén tartott bevezető beszédében. Kifejezte reményét, hogy a magyar és a többi kisebbségi kommunista csatlóskormány nem fog Vonakodni, hogy az International Court of Justice előtt megjelenjék és résztvegyen az ellene emelt vádak tárgyalásában. Sajnos, e remény megvalósulására kevés kilátás van, mert noha Acheson kijelentette, hogy az Egyesült Államok eleve aláveti magát a nemzetközi bíróság ítéletének, a csatlóskormányok továbbra is Moszkva parancsához fogják tartani magukat és szabotálni fogják a bíróság meghívását. Hangsúlyozta Acheson, hogy többről van szó, mint a békeszerződés előirásáinak megszegéséről, amelyet a csatlóskormányok a közszabadságokról szóló pontok állandó megsértésével elkövettek, — az emberi jogok védelme vezeti Amerikát, amikor az ügyet a nemzetközi bíróság elé viszi. Mint vártuk, a UN közgyűlés óriási többséggel járult bozzá a nemzetközi bíróság döntésre való felhívásához. Ezzel együtt tárgyalásra került Mindszenti bíboros, Ordass püspök és a bulgáriai protestáns lelkészek ügye is, amely tulajdonképen elindítója volt az egész amerikai akciónak. Mindszenty bíboros már több mint háromnegyed éve van börtönben és sajnos, most sem várható, hogy a UN akciója visszaszerzi szabadságát. A nemzetközi bíróság előtti per is csak akkor lehetnene eredményes, ha a kisállami csatlóskormányok helyett magát Moszkvát ültetnék a vádlottak padjára, hiszen makulányi kétséget sem szenved, hogy mindaz, amit ezek a csatlóskormányok csináltak, Moszkva rendeletére történt, orosz megszálló fegyverek jelenlétében, Moszkva megszegte a yaltai szerződést szakadatlan beavatkozásával, amelylyel erőszakosan meghiúsította a nemzeti többségi akarat szabad érvényesülését. Amig Moszkva ellen nem megy per a nemzetközi bíróságnál, addig az ügy nagyon hasonlít amaz esetekhez, amikor azt szokás mondani, hogy a kis mocsok csirkefogókat perbe fogják, üe a legnagyobb gazembereket futni hagyják. ... TITO, AZ UJ DUGOVICS? Moszkva széttépte a húsz éves barátsági és kölcsönös segitségi szerződést, amelyet Tito Jugoszláviájával kötött. Utasítására ugyanezt tették a csatlósállamok közül Magyarország, Románia, Lengyelország és Bulgária és biztosra vehető, hogy Csehszlovákia sem várat sokáig magára. Tito beszédet mondott s abban kijelentette, hogy Jugoszlávia nem hagyja magát kiszipolyozni s háború esetén a végsőkig fog küzdeni a moszkvai imperializmus ellen. Ez már a sokadik beszéde ebben az értelemben s kérdés, a különféle népek, amelyek a jugoszláv keverékállamban együtt vannak, valóban kitartanának e mellette háború idején. Ha valami, elsősorban az oroszok még bolsevikibb uralmától való félelem lenne az, ami miatt mint “kisebbik rosszat”, Titót választanák és mellette hadakoznának, bár Tito sem az, akit szeretnének. Nem kell nekik a bolsevizmus nemzeti csomagolásban sem. A Tito ügy beláthatatlan eshetőségeket rejt magában, de ha tényleg háborúvá mérgesedne a Szovjettel szemben, Amerika beavatkozása esetén Tito csak Dugonics Titusznak, az egykori belgrádi várvédőnek szerepét vállalná, magával rántaná ellenfélét, az oroszt a pusztulásba, ahogy Dugovics Titusz magával rántotta török ellenfelét Beigrád várfokáról a mélybe, a megsemmisülésbe. Megismétlődik e a tizenötödik századbeli jelenet sokszorosan felhatványozott történelmi jelentőséggel? Moszkva nem tarthat örökké hadsereget a letiprott csatlósorfSzágokban s igy számítania kell azzal, hogy ott is “titoista” mozgalmak kapnak lábra, ha nem töri le Titot. így aztán az fenyegeti, hogy sorra elvesztheti csatlósországait, európai gyarmatait. A háborús veszély tehát előbb-utóbb bekövetkezhetik, annál inkább, mert Moszkvának vajmi kevés kilátása van arra, hogy belülről megdöntheti Titót. A jugoszláviai népek túlnyomó többsége épp oly kevéssé kommunista, mint a többi csatlós országoké és annál is inkább jószemmel nézi Titónak Amerika felé való közeledését, mert ettől a kommunizmus enyhülését, szabadságainak legalább egyrésze visszanyerését reméli. A 200 mil-Stepinác zágrábi érsek várható kiszabadulásáról érkeznek híresztelések. Tito három év előtt záratta börtönbe tizenhat évre szóló ítélettel. Állítólag most hajlandó véget vetni az érsek szenvedéseinek, akinek egyetlen “bűne” az volt, hogy horvát hazafiként nem lelkesedett a szerbekkel való együttélésért, közös államért, nem lelkesedett Stojadinovich diktatúrájáért s nem volt hajlandó támogatni Titóét sem. Ez volt a főok, amiért Tito szentségtelenül tömlőébe vetette. A horvát nép szelleme, kultúrája nyugati. Ellentéte a szerbnek. Csak az első világháború utáni ostoba és gonosz “békemü” kényszeritette fel a két, annyira külömböző nép kényszerházasságát. A horvátok sohasem érezték magukat jól ebben a felparancsolt közösségben. Legnépszerűbb vezérüket, aki több jogot követelt népének, Rádics Istvánt a skupstina nyílt ülésén ölték meg a szerb sován zugimperialisták. És Tito, a kommunista ott folytatta az erőszakot a horvátokkal szemben, ahol a régi rendszer abbahagyta. Különösen a nép leikével együttérző papságot üldözte kegyetlenül s az érseken kívül számos katolikus pap szenved hosszú idejű börtönbüntetést Jugoszlávia börtön-odúiban, nem is szólva.a kivégzett horvát papok nagy számáról. Az Amerika és Tito között kialakult furcsa viszony kapcsán sokan elvárták volna, hogy ha már kölcsönt és hadianyaggyártó gépeket juttatnak Titónak, első dolga legyen kiengedni a horvát martirérseket a börtönből, amelyben oly régóta szenved. De a többiek számára is régen esedékes az amnesztia, ha Tito meg akarja mutatni, hogy “megjavult”. A börtönajtók százait kellene kinyitnia! Tito zsarnoksága a horvát nép felett kicsinyben ugyanaz, mint amit Moszkva csinál Magyarországgal. A horvát nép, ha uj elrendezés jön, mint minden más dunavölgyi népcsoport külömb sorsot kíván. Kilencszáz évig a magyar néppel volt együtt és a szerbekkel való háromévtizedes együttélésből megtanulhatta megbecsülni azokat az időket. Mint önálló kisnépnek sem lehetne jobb dolga, mint akkor volt. Saját érdeke, hogy megtalálja majd az utat vissza a nagy dunai közösségbe, amelybe kultúrája beletartozik s amely gazdaságilag is virágzást biztosított számára. Stepinac érseknek Tito az utóbbi időben állítólag már két Ízben felajánlotta az amnesztiát, ha elhagyja az országot. Visszautasította. A jó pap együttmarad nyájával a bajban, szenvedésben. Vájjon lesz-e Titónak annyi bátorsága, hogy visszaadja szabadságát, hogy Isten törvényeiért, a nép és az ember jogáért harcoljon a kommunizmus ellen? Mert, hogy Stepinac érsek továbbra sem hódolna be Tito fából-vaskarika nemzeti bolsevizmusának, az emberi jogokat eltipró uralmának, afelől semmi kétség nem lehet. . . . A világhírű Care Organizáció a Fifth Avenue Public Service Bureau magyar irodát ajánlja csomagküldőinek a magyarországi vámmentes csomagok küldésére. Miss Anne M. Reh Fifth Avenue Public Service Bureau 307 Fifth Avenue New York 16, N. Y. Dear Miss Reh: As you reguested, I am returning the copy of your May 12th letter which you sent in your letter of June 17th. You will undoubtedly be pleased to know that we have already issued a directive to our information services to mention your firm name and telephone number in the event of inquiries about service to Hungary. It is a pleasure to be able to cooperate with you. Very sincerely yours, WILLIAM J. COLE Director Sales Division. A fentiekhez más kommentárt nem kell fűznünk mint kérje még ma telefonon vagy egy levelezőlapon aFifth Avenue Public Service magyar pénz- és csomagküldő iroda ingyenes körleveleit a vámmentes csomagokról Magyarországon, Romániában, Németországban, Ausztriában és Európa többi országaiban. Cimünk: Fifth Ave. Public Service,307 Fifth Avenue, New York 16, N. Y., Room 1502. Telefon: ° haderejével szemben azonban ez sem jelent sokát Tito ; MUrráy Hill 6-2044.
