Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-03-15 / 3. szám
1949 március, “KRÓNIK A” 3-IK OLDAL1 magyar külképviselet, mely szinte teljes egészében' disszidenciába ment, nem tekinti őket törvényes kormányzatnak. A mai magyarnak nevezett kormány a Szovjet budapesti képviselete. Azok a diplomaták, akik szabad országokban éltek; abban a helyzetben voltak, hogy követhessék szabad lelkiismeretüket. E szerint cselekedtek. Kailer Dunn: De milyenek a lehetőségek s van-e egyáltalán lehetőség arra,, hogy valaki ma kimeneküljön Magyarországról? Dr. Balla Borisz. Régebben meg volt a lehetőség erre. Havonta átlagban több ezer ember menekült ki Magyarországból. Ma őrtornyokkal összekötött szegesdrót sövény karolja át s őrzi a szovjet számára azt a koncentrációstábort, amellyé Magyarország sülyedt. A határövezetben széles sávban kiirtottak minden fát s a két lábnál magasabb növényzetet. A terepet vérebekkel járatják be és éjjel fényszóró alatt tartják. Kailer Dunn: Valóban boldog ország lehet országuk. . . . Ilyen eszközökkel kell népét otthon tartania. Dr. Balla Borisz: Miért kérem? Ezt egyszerűen népi demokráciának nevezik. Dr. Balla Bálint. Igen és Mind- Szentyt avval a váddal ültették a vádlottak padjára, mert ez ellen, az ilyen minőségű demokrácia ellen "konspirált”.! Hottentottákkal, kanibálokkal nem bánnak igy mestereik. Dr. Balla Borisz: Szeretnék kérem itt egy megjegyzést tenni. Mostanában t. i. igen épületes látványnak vagyunk tanúi. Egy Csendesóceáni szigetvilágon íákó nép, az indonézek joga érdekében az Egyesült Nemzetek oly érzékeny lelkiismerete megmozdult, erélyes akciókat foganatosít. . . Kérem, mi is azt valljuk, hogy egy népnek joga van szabadságra,, ha tulemelkedett primitiv ősállapotok színvonalán s önkormányzatra, ha a kormányzás feltételeit ismeri s gyakorolni tudja. . . Kailen Dunn: Azt hiszem valamennyien egyetértünk Önnel, Dr. Balla Borisz. . . Dr. Balla Borisz: Nem gondolják azonban, kissé meghökkentő látvány a világsajtó és az Egyesült Nemzetek kormányainak roppant buzgalma a gyarmati benszülöttek felszabadítása érdekében . . . ugyankkor . . . amikor magaskulturáju, keresztény európai nemzeteket a gyarmati sorsnál is szomorúbb állapotban tartanak Európa közepén? Dr. Balla Bálint: Népek, amelyek ezer év óta gyakorolják a szabadságot s az önkormányzatot, mint Csehszlovákia vagy Magyarország, amely négyszer nyert Nobeldijat. . . Dr, Balla Borisz: Én ismerem a vasfüggöny mögötti országok poL gárainak mai lelkiállapotát. Én tudom, hogy sorsukat minden pillanatban s az első intésre elcserélnék ma az idonéziai szigetlaíkók sorsával. Dr. Baila Bálint: Érdekükben nem láttunk hasonló méretű sajtócampagnet, nem tapasztaltunk erélyes nemzetközi akciókat. Nem számítanak. Dr. Balla Borisz ezután a Kosenkina eset tanulságaira hívta fel az amerikai rádióközönség figyelmét. S párhuzamba állította a Mindszenty bíboros körül tapasztalható hir — campagne-val. — A tétel, amelyet a szovjetorosz hírverés világot behálózó eszközeivel állított, fentartott s elterjesztett, az volt, hogy Mrs. Kosenkina szovjetorosz állampolgár — tanítónőt reakciós elemek, New Yorkban elrabolták, s megakadályozták, hogy visszatérjen hazájába. Molotov külügyminiszter hivatalos nyilatkozata is igy szólt. Egy egész világ vörös,, vagy félvörös sajtója szuggerálta, hiteltette a Kosenkina esetnek ezt a verzióját. Az amerikai közönség végén már inkább unta az egész ügyet és ezért sokan talán szívesen el is hitték volna azt, amit a pro-szovjet hírverés állított. Kosenkina asszonynak New York közepén, az orosz konzulátus ablakából kellett kiugornia ahoz, hogy az amerikai milliók s az egész világ felháborodása közepette az igazság feltáruljon. Kailen Dunn: Bizonyos az, hogy ez eset számtalan embernek nyitotta fel a szemét. NDr. Balla Borisz: Úgy van. Vegyék ellenben tudomásul kérem, hogy az én országomban a Kosenkina esetek ezrével ismétlődnek. Magyar papok és civilek, munkások és értelmiségbeliek, parasztgazdák, apácák e pilla-’ natban is lelakatolt waggonokban gördülnek haláluk felé s tűnnek el jeges gödrökben. Mindszenty bíborost is odalökték most az áldozatok e véget nem értő sorába. Azonban ugyanaz a Kosenkinaszerü hírverés megint működik és igazságos bírósági eljárást emleget. A vasfüggöny mögötti országok Kosenkináinak sorsa kevésbé felháborító? Mikor rázza fel világunk lelkiismeretét? A magyar politikai rendőrség módszereinek ismertetése után: Dr. Balla Bálint: Köszönöm Msgr. Vargának azt a megállapítását, hogy a hercegprímás egy mártír nyugalmával tekint most sorsa felé. Varga Béla: Azt hiszem Mindszenty erényei egy hősi fokon álló ember erényei. Előre, nyilvánosan imádkozott kínzóiért s megbocsátott nekik. Kailer Dunn. Mi a benyomása Önnek, dr. BallaBálint, a magyar nemzet még reménykedik? Dr. Balla Bálint: A kommunistáktól kontrollált, vagy befolyásolt sajtó és rádió nap mint nap azt mondja nekik; ne reménykedjetek a nyugati hatalmakban,, azok csak önmagukkal törődnek. Jobb ha velünk jöttök, az erő és a jövő nálunk van. Azonban a magyarok még mindig reménykednek. Kailer Dunn: Önnek mi volna az indítványa? Dr. Balla Borisz: Magyarország 1947 február 10-én aláírta a békeszerződést. Kötelezte magát arra, hogy a fennhatósága alatt álló területen biztositja az emberi jogok és alapvető szabadságok élvezetét. Idevonatkozó kötelezettsége kifejezetten megtalálható a Békeszerződés másodig részéESZTERGOM EGÁLJÁN... Molto: ‘‘Mert legyen a gonosz bárminő Góliát, győzni fog a kereszt a szereteten át!” Esztergom égalján esőkönnyek hullnak, Árva magyar népért az Angyalok sírnak. Hulló égikönnyek elvesznek a sárban . . . Kárörvendő sátán vigyorog magában. Angyalkönnyek sorsán mért ne vigyorogna / Hisz elnyel már mindent a szenny sötét pokla. Isten, .... haza, .... oltár.....emberi méltóság, Beszennyezve sárral, lett merő hazugság. Vigyorog a sálán, hajrá igy jó. . . . igy szép! — Meggyötört hazánkban zokog egy árva nép. — Zokog egy árva nép s tekint mint egy Szentre, • A keresztet tartó hős Hercegérsekre! Hiába kisérti, próbálja a sátán, Ö áll rendületlen a primási vártán! Lelkében magasztos, szent isteni szikra, Vallásért, Hazáért, áll mint a kőszikla! Megretten a sátán! . . . ördögi szavára, Hurcolják gáládul modern Golgotára. Nem tövis koszorút öveznek fejére, Ködfátyolt boritnak égi szellemére. — Árva magyar népben megfagyott a léíek, Temető az ország, .. . nincs kacaj, . . . nincs ének! * Hős bíborosunkra ki a Hitért kiállt. Sátán hitvány hada, "feszítsd meg’’-el kiált! Szent kereszt jelvényét már elvették tőle, Gonosztevő rabot csúfoltak Belőle. A becstelen gaztett felkiált az égig, S mint vihar tombol át a világon végig! Marti runkat védi milliók imája, Feje körül ragyog szentek Glóriája . . . És sugárzik szerte hitének világa, Miként az égő nap, az egész világra! HONTALAN, LANTOS. nek, első szakaszában. Másrészt a nyugati nagyhatalmak a yalta-i egyezményben kötelezték magukat arra, hogy Magyarország nemzetközi függetlenségét helyreállítják s az országban az emberi jogok gyakorlását biztosítják. Magyar részről nem a magyar nép, csupán az orosz szovjet szolgálatában álló kormány szegte meg a szerződést. Kailer Dunn. Milyen pozitív intézkedéseket lehetne sürgetni? Dr. Balla Borisz: Azok a nagyhatalmak, amelyek egyrészt a yaltai egyezményt, másrészt a magyar békeszerződést aláírásukkal ellátták, az Egyesült Nemzetek szervezeténél indítványozzák, hogy nevezett szervezet bizottságot küldjön ki Magyarországra a fentebb vállalt s az alapvető szabadságjogokat érintő kötelezettségek végrehajtását felülvizsgálni. Egyszeri s rendkívüli megbízása volna a kiküldött bizottságnak az, hogy Mindszenty bíboros hercegprímás perének öszszes részleteire fényt derítsen. Amennyiben a szovjet szolgálatban álló jelenlegi magyar kormány az Egyesült Nemzetek eljárásának nem vetné magát alá, közvetett bizonyítékot szolgáltatna bűnösségére (indirect admission of guilt) s a szerződésszegés ténye nyilvánvaló volna. Ez esetben a világ közvéleménye, gondolom egyöntetüleg támogatná a végrehajtandó további szankciókat. Kailer Dunn: Dr, Balla Bálint, egyetért evvel a propozicióval? Dr. Balla Bálint. Igen. Kailer Dunn: S Ön, Monsignor Varga Béla? Varga Béla: Egyetértek. És azért imádkozom, hogy Mindszenty bíboros szenvedései a szabad világot határozott cselekvésre indítsák. Példaadása hiábavaló volna, hangja elveszne a sivatagban? Ha igy volna, attól félnék. ez a sivatag el fogja lepni s le fogja győzni a világot. HONTALAN ÍRÓK KIÁLTVÁNYA Az Emigráns Magyar írók egy csoportja kiáltványt bocsátott ki, felszólítva a világ felelős államférfiait, Íróit, újságíróit, egyesületeit, munkásait, hogy fogjanak össze Mindszenty hercegprímás megmentésére. Az aláírók: Nyirö József, Flórián Tibor,, Ölvedi János, Wass Albert, Marschalkó Lajos, Erényi Géza, Ferenczi István, Szász Béla, Pohárnok Jenő, Kannás Alajos, Büky György, Török Vince, Balló Elemér, Mezőssy Mária, Alföldi Géza, Horváth János, Lázár József, Saád Ferenc, Zalán-Kőrössy Sándor, Farzekas Sándor, Gulyás László, Farkas István,, Szathmáry Lajos, Zathureczky Gyula, Könnyű Lász ló, Veszprémi Mátyás, Sopron* Bálint, Koréh Ferenc, Csávossy Leó, Toporczy T. Ernő, Csontó Menyhért, Hinora Gyula, Vig Béla, Somogyi Ferenc, Rónai Zoltán, B. Maczky Erzsébet, Kerecsendi Kiss Márton és Horváth. Béla.
