Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1948-04-15 / 4. szám
1948 április K R Ó N 1 K A ’ f; r'T ^ » T ÖRÖMHÍRT közlünk ismét az amerikai magyarsággal — annak igen jelentékeny rétegével, az Erdélyből származó amerikai magyarokkal, akiknek segítségre szoruló édes szülei és közeli rokonai vannak, a mai Romániához tartozó Transylvárnában. A FIFTH AVENUE PUBLIC SERVICE BUREAU-nak, 307 Fifth Avenue, New York 16, N. Y. (Murray Hill 6-2044) sikerült megegyezést kötni a romániai Vörös Kereszt északamerikai egyedüli megbízottjaival, hogy a Fifth Avenue Public Service által meqrendelt clelmiszercsomagokat a román Vörös Kereszt kikézbesiti VÁM és minden KÖLTSÉGMENTESEN minden Romániában lakó címzettnek Érdeklődök azonnal Írjanak az ingyenes tartalom árjegyzékért. Az árak magukban foglalják a román vámok, vámiratok, a postaadó, átvizsgálási dijak, román biztosítás, stb. és a HÁZHOZ VALÓ Kl- OSZTÁSI DIJAKAT. Minden csomag a teljes vételárra biztosítva van a Lloyds of London biztosítótársaság által. «.-• • • • • ♦v#- >eoeoeoiío<ío#c/4 rek társadalmából, közéleti munkát nem végezhetnek, noha semmi olyat nem követtek el, ami beleütköznék akármelyik politikai “kaszinó’’ legszigorúbb erkölcsébe. Egyebet ne mondjunk: itt van Nyirő József, az Uz Bencze halhatatlan Írója, minden magyar büszkesége, aki szellemileg és politikailag igazán oly távol állt nyilasoktól, náciktól, mint Makó Jeruzsálemtől. Az otthoni rágalmazók szerint ő “háborús bűnös”. Ezzel szemben a német entnacifikáló bíróság felmentette a Völkischer Beobachter szerkesztőjét. Dohnányi Ernőt otthon szintén felvették a listára. Miért? Senki se tudja. Ezek azonban csak kiragadott esetek. Százak és ezrek, mondhatnám azt is, hogy tízezrek vannak, akik emelt fejjel állanának oda minden igazán szabad, demokratikus bíróság elé — kivéve az otthoni terror és osztálybiróságot. A legdemokratikusabb alapelv. hogy véleményét mindenkinek joga van kifejteni és becsületét megvédelmezni. De hol van ilyen fórum a mi számunkra? Ezért vetem fel azt a gondolatot, hogy a nyugatos magyars ágnak már most módot kellene adnia arra, hogy tagjai szerepüket, múltjukat, politikai magatartásukat egyénenként tisztázhassák. Ez nem volna egy kényszerítő eljárás. Ellenben lehetővé kellene tenni, hogy mindenki, aki akar, önként odaállhasson egy választott bíróság, alkalmi zsűri elé és szabályos tárgyalás során tisztázhassa múltját és szerepét. Nagy kérdés, hogy kikből álljon ez a zsűri, vagy nevezzük akárminek. Szerintem az itteni magyarság tagjai erre nem alkalmasak, mert kommunista részről rögtön az volna ellenük a vád, hogy a "nyilasok mossák egymást". Gondolni lehetne egy, az összes egyházak tagjaiból alakított bíróságra, nagy kérdés azonban, hogy ilyen nagyobb részt politikai ügyekbe szabad-e belekeverni alz egyházakat és egyáltalán vállalnák-e azok vezetői ezt a munkát. Szerintem nem. Marad tehát az egyetlen lehetőség. Amerika magyarjainak, a demokratikus nevelésű szabad polgároknak kellene összeállítani egy három, vagy öttagú bíróságot, amely esetleg odaát a tengerentúl is működhetne itt csupán egyetlen megbízottat tartana (természetesen szintén E merikai állampolgárságú magyart), aki a tárgyalásra jelentkezők ellen az adatokat összegyüjtené, a “vádiratot” megkonstrulná, de egyben a “vádlott” ellenbizonyitékát is bekérné s ezután az anyagot az amerikai magyarok által választott zsűri bírálná el. Egy ilyen eljárás nagyon sok kiközösített magyar értéket, szellemi embert, tudóst, művészt adhatna vissza az emberiségnek és a magyarságnak és nagymértékben előkészítené a jövő útját, az uj Magyarország szellemi elitjének szabad mozgását és kialakulását. Ez az eljárás nemcsak a megrágahnazottak becsületét adhatná vissza, de kitűnő védekezés volna olyan botrányok ellen is, mint a Vajta-ügy és Amerika magyarjai. ha egy-egy általuk nem ismert szellemi emberrel, vagy prominens magyarral szóba állanak, nem volnának többé kellemetlen meglepetéseknek kitéve. A dolog másik oldalát tekintve erre az igaságszolgáltaiásra szükség van, mert mi nyugatos magyarok ma roszszabb helyzetben vagyunk a tényleges német náciknál. Azokat nagyrészt már nácitlanitó bíróság elé állították, több százezret felmentettek, vagy a nem-bünösök csoportjába soroztak, esetleg amnesztiába részesítettek. Ezzel szem ben a nyugatos magyaroknak külön külön és egyetemlegesen hor. dozniok kell a megbélyegezettség fekete stigmáját. Épp igy feltehető, hogy voltak jóhiszemű, megtévedt nyilasok, apró sodródók'is, akik a világon semmit nem csináltak és egyénileg tisztán állanak Isten és a világ előtt. Ezek miért kerüljenek rószszabb helyzetbe, mint a tényleges nácik? Külömben is, ha eltérünk a krisztusi perszonálizmustól soha sem fogunk kiszabadulni a gyűlölet körforgásából. Vagyunk itt sokan, akik sem most. sem később egy ‘‘amnesztiát’’ nem is fogadnánk el, mert az amnesztia azt jelenti, hogy elnéztek valamit, egy bűnt, vagy egy hibát, eltörölték a büntetést, de nem adták vissza a legfontosabbat, a magyar becsületet. Mi most nagyon sokan ezt kérjük amerikai magyar testvéreinktől. Mert ez fontosabb az életnél és a betevő falatnál is. Marstchallkó Lajos (Bajorország.) MAGYAR IRODALMI KÖR NEW YORKBAN A “Magyar Irodalmi Kör", Kör’’, mely február 29-én a nyugaton szenvedő magyar írók javára oly nagysikerű kulturelőadást rendezett, végképpen megalakult. A tisztikar a következő: elnök Bodán Margit, alelnök Kémery Mikó Berta költőnő, kinek nagy versesköteíe a közeljövőben Iát napvilágot, titkár Balogh Lajos, jegyző B. Riffu Margit. KOMMENTAR NÉLKÜL Egy halálos ítélet indokolása. A Peyer Károly és társai ellen lefolytatott összeesküvési perben az egyik távollevő vádlottat, Gábor Róbertét, aki állítólag összeköttetésben állott az oroszokkal szövetséges Egyesült Államok budapesti követségével, a népbiróság halálra ítélte. A budapesti "Magyar Nemzet" február 17-iki tudósítása az ítélet indokolásáról ezt jelenti: "Gábor Róbert szerepét illetően kiemeli az indokolás, hogy a demokratikus államrenddel szemben az amerikai közvéleményt ellenséges indulatra kívánta hangolni.” Becsületrend Peyer Károlynák. Az azóta pártjukat öngyilkosságba vitt Szakasits-féle szociáldemokraták lapja, a budapesti "Népszava” február 17-iki, a, Peyer Károly feletti népbirósági ítéletről szóló cikkéből: "A szocialista munkásság megvetéssel fordult el az osztályárulótól, akinek következő lépése már hazájának és demokráciájának elárulása volt. E jellegzetes példa ismét bizonyítja azt a régen tudott mozgalmi tényt. Hogy az árulás utján megállni nem lehet. Aki megtagadja pártját és osztályát, a becstelenségbe süllyed. A népbiróság ítélete csak a hazaáruló összeesküvő felett mond hatott ítéletet, mert egy politikai párt gyengítése nem büntetőjogilag megtorolható tevékenység. A népbiróság ítéletével egyidejűleg azonban a szocialista munkásság is megerősíti azt az ítéletét, amelyet Peyer Károly pártbomlasztó kísérletei ügyében már régebben hozott." QUISLINGEKKEL NEM DOLGOZNAK EGYÜTT. Mara Miklós dr., a hágai magyar követség titkára disszidált. Görgey Istvánt, a párisi magyar követség titkárát hazarendelték. Görgey a hazatérési rendeletnek nem volt hajlandó eleget tenni s a külügyi szolgálatból kilépett. SZERKESZTŐI ÜZENET Dr. R. K. Nussdorf. Erre a számra elkésve érkezett. Elolvassuk. Többeknek. A hontalanaknak az Egyesült Államokba való beengedése kérdésével a kongreszszus bizottságai állandóan foglalkoznak és valószínű, hogy rövidesen kedvező értelemben kerül javaslat a Ház elé. Több éven át évenkénti százezer menekültet beengedő javaslat áll előtérben. Ottó trónörökös, aki jelenleg Amerikában tartózkodik, illetékes köröknél mindent megtesz, hogy a menekült magyarok, mint D. P.-k bekerüljenek, lehetőleg az első turnusokba. A National Catholic Welfare Conference St. Louisban tartott most ez ügyben nagyszabású konferenciát, melyen a magyar szekció vezetőjeként főt. Biró Benedek vett részt. Országos akciót terveznek a menekültek elhelyezésére, exisztenciához juttatására. Az amerikai magyar családok közül is számosán kívánnak majd segítségükre lenni az érkezőknek. KERESTETÉS Chillik Amália ujságirónőt Chicagóból keresi Kubányi Anna férjezett Dr. Hisnay-Heinzelmann Imréné. Adldorf 21. Post: Eichendorf NDB. 13b. Germany, Deutschland. Nekulai Rózát, szül. Forks, kinek legutolsó cime 30 Main Street, Rushung, N. Y. volt, keresi Gölle Ferenc, Moselle, France, 47 Rue Poincare. Rev. Gáspár Márton, a vatikáni misszió lelkésze, Graz, Georgi gasse 84. keresi rokonait, a Futó és Nyitray családokat, akik 1900 években kerültek Amerikába Mezőkövesdről. Takács Ferenc, apja Ferenc, anyja Golubák Julia, Kóny, Győrmegy'e. keresi keresztapját, aki Clevelandba vándorolt ki. Bernhard Lipót (édesanyja szül. Léh Éva), Temerin bácskai születésű, keresi rokonait, többek között "Federer Károlyt, Temerin, bácskai születésű onokaöccsét és Léh filipovai származású rokonait. Cím: Bernhard Lipót, St. Veit a.d. Glan Schiesstadt Allee 12. Kärnten, Österreich. VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 307—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $1.00-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA cimü képes, havilapot egy évig az alanti címre küldeni: Név: ........................................................,............................................................................ utca ........... ....... .1.........................;........ Város...... _............................................................... Állam...................................,_____ (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.) ‘ }
