Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1948-04-15 / 4. szám

1948 április K R Ó N 1 K A ’ f; r'T ^ » T ÖRÖMHÍRT közlünk ismét az amerikai magyarsággal — annak igen jelen­tékeny rétegével, az Erdélyből származó amerikai magyarokkal, akiknek segítségre szoruló édes szülei és közeli rokonai vannak, a mai Romániához tartozó Transylvárnában. A FIFTH AVENUE PUBLIC SERVICE BUREAU-nak, 307 Fifth Avenue, New York 16, N. Y. (Murray Hill 6-2044) sikerült megegyezést kötni a romániai Vörös Kereszt északamerikai egyedüli megbízottjaival, hogy a Fifth Avenue Public Service által meqrendelt clelmiszercsomagokat a román Vörös Kereszt kikézbesiti VÁM és minden KÖLTSÉGMENTESEN minden Romániában lakó címzettnek Érdeklődök azonnal Írjanak az ingyenes tartalom árjegyzékért. Az árak magukban foglalják a román vámok, vámiratok, a postaadó, átvizsgálási dijak, román biztosítás, stb. és a HÁZHOZ VALÓ Kl- OSZTÁSI DIJAKAT. Minden csomag a teljes vételárra biztosítva van a Lloyds of London biztosítótársaság által. «.-• • • • • ♦v#- >eoeoeoiío<ío#c/4 rek társadalmából, közéleti mun­kát nem végezhetnek, noha sem­mi olyat nem követtek el, ami beleütköznék akármelyik politikai “kaszinó’’ legszigorúbb erkölcsé­be. Egyebet ne mondjunk: itt van Nyirő József, az Uz Bencze hal­hatatlan Írója, minden magyar büszkesége, aki szellemileg és po­litikailag igazán oly távol állt nyilasoktól, náciktól, mint Makó Jeruzsálemtől. Az otthoni rágal­mazók szerint ő “háborús bűnös”. Ezzel szemben a német entnacifi­­káló bíróság felmentette a Völki­scher Beobachter szerkesztőjét. Dohnányi Ernőt otthon szintén felvették a listára. Miért? Senki se tudja. Ezek azonban csak kira­gadott esetek. Százak és ezrek, mondhatnám azt is, hogy tízezrek vannak, akik emelt fejjel állaná­nak oda minden igazán szabad, demokratikus bíróság elé — kivé­ve az otthoni terror és osztálybi­­róságot. A legdemokratikusabb alapelv. hogy véleményét mindenkinek joga van kifejteni és becsületét megvédelmezni. De hol van ilyen fórum a mi számunkra? Ezért ve­tem fel azt a gondolatot, hogy a nyugatos magyars ágnak már most módot kellene adnia arra, hogy tagjai szerepüket, múltjukat, politikai magatartásukat egyénen­ként tisztázhassák. Ez nem vol­na egy kényszerítő eljárás. Ellen­ben lehetővé kellene tenni, hogy mindenki, aki akar, önként oda­állhasson egy választott bíróság, alkalmi zsűri elé és szabályos tár­gyalás során tisztázhassa múlt­ját és szerepét. Nagy kérdés, hogy kikből álljon ez a zsűri, vagy nevezzük akárminek. Sze­rintem az itteni magyarság tag­jai erre nem alkalmasak, mert kommunista részről rögtön az volna ellenük a vád, hogy a "nyi­lasok mossák egymást". Gondolni lehetne egy, az összes egyházak tagjaiból alakított bíróságra, nagy kérdés azonban, hogy ilyen nagyobb részt politikai ügyekbe szabad-e belekeverni alz egyhá­zakat és egyáltalán vállalnák-e azok vezetői ezt a munkát. Sze­rintem nem. Marad tehát az egyetlen lehetőség. Amerika ma­gyarjainak, a demokratikus neve­lésű szabad polgároknak kellene összeállítani egy három, vagy öt­tagú bíróságot, amely esetleg oda­át a tengerentúl is működhetne itt csupán egyetlen megbízottat tartana (természetesen szintén E merikai állampolgárságú ma­gyart), aki a tárgyalásra jelentke­zők ellen az adatokat összegyüjte­­né, a “vádiratot” megkonstrulná, de egyben a “vádlott” ellenbizo­­nyitékát is bekérné s ezután az anyagot az amerikai magyarok ál­tal választott zsűri bírálná el. Egy ilyen eljárás nagyon sok kiközösített magyar értéket, szel­lemi embert, tudóst, művészt ad­hatna vissza az emberiségnek és a magyarságnak és nagymértékben előkészítené a jövő útját, az uj Magyarország szellemi elitjének szabad mozgását és kialakulását. Ez az eljárás nemcsak a megrá­­gahnazottak becsületét adhatná vissza, de kitűnő védekezés volna olyan botrányok ellen is, mint a Vajta-ügy és Amerika magyarjai. ha egy-egy általuk nem ismert szellemi emberrel, vagy prominens magyarral szóba állanak, nem vol­nának többé kellemetlen meglepe­téseknek kitéve. A dolog másik oldalát tekintve erre az igaság­­szolgáltaiásra szükség van, mert mi nyugatos magyarok ma rosz­­szabb helyzetben vagyunk a tény­leges német náciknál. Azokat nagyrészt már nácitlanitó bíróság elé állították, több százezret fel­mentettek, vagy a nem-bünösök csoportjába soroztak, esetleg am­nesztiába részesítettek. Ezzel szem ben a nyugatos magyaroknak kü­lön külön és egyetemlegesen hor. dozniok kell a megbélyegezettség fekete stigmáját. Épp igy feltehető, hogy voltak jóhiszemű, megtévedt nyilasok, apró sodródók'is, akik a világon semmit nem csináltak és egyéni­leg tisztán állanak Isten és a világ előtt. Ezek miért kerüljenek rósz­­szabb helyzetbe, mint a tényleges nácik? Külömben is, ha eltérünk a krisztusi perszonálizmustól soha sem fogunk kiszabadulni a gyűlö­let körforgásából. Vagyunk itt sokan, akik sem most. sem később egy ‘‘amnesz­tiát’’ nem is fogadnánk el, mert az amnesztia azt jelenti, hogy elnéz­tek valamit, egy bűnt, vagy egy hibát, eltörölték a büntetést, de nem adták vissza a legfontosab­bat, a magyar becsületet. Mi most nagyon sokan ezt kérjük amerikai magyar testvéreinktől. Mert ez fontosabb az életnél és a betevő falatnál is. Marstchallkó Lajos (Bajorország.) MAGYAR IRODALMI KÖR NEW YORKBAN A “Magyar Irodalmi Kör", Kör’’, mely február 29-én a nyu­gaton szenvedő magyar írók ja­vára oly nagysikerű kulturelőa­­dást rendezett, végképpen meg­alakult. A tisztikar a következő: elnök Bodán Margit, alelnök Kémery Mikó Berta költőnő, kinek nagy versesköteíe a közeljövőben Iát napvilágot, titkár Balogh Lajos, jegyző B. Riffu Margit. KOMMENTAR NÉLKÜL Egy halálos ítélet indokolása. A Peyer Károly és társai ellen lefolytatott összeesküvési perben az egyik távollevő vádlottat, Gá­bor Róbertét, aki állítólag össze­köttetésben állott az oroszokkal szövetséges Egyesült Államok bu­dapesti követségével, a népbiró­­ság halálra ítélte. A budapesti "Magyar Nemzet" február 17-iki tudósítása az ítélet indokolásáról ezt jelenti: "Gábor Róbert szerepét illetően kiemeli az indokolás, hogy a de­mokratikus államrenddel szemben az amerikai közvéleményt ellen­séges indulatra kívánta hangolni.” Becsületrend Peyer Károlynák. Az azóta pártjukat öngyilkos­ságba vitt Szakasits-féle szociál­demokraták lapja, a budapesti "Népszava” február 17-iki, a, Pe­yer Károly feletti népbirósági ítéletről szóló cikkéből: "A szocialista munkásság meg­vetéssel fordult el az osztályáru­lótól, akinek következő lépése már hazájának és demokráciájának elárulása volt. E jellegzetes pél­da ismét bizonyítja azt a régen tudott mozgalmi tényt. Hogy az árulás utján megállni nem lehet. Aki megtagadja pártját és osztá­lyát, a becstelenségbe süllyed. A népbiróság ítélete csak a hazaáruló összeesküvő felett mond hatott ítéletet, mert egy politikai párt gyengítése nem büntetőjogi­lag megtorolható tevékenység. A népbiróság ítéletével egyidejűleg azonban a szocialista munkásság is megerősíti azt az ítéletét, ame­lyet Peyer Károly pártbomlasztó kísérletei ügyében már régebben hozott." QUISLINGEKKEL NEM DOL­GOZNAK EGYÜTT. Mara Miklós dr., a hágai ma­gyar követség titkára disszidált. Görgey Istvánt, a párisi magyar követség titkárát hazarendelték. Görgey a hazatérési rendeletnek nem volt hajlandó eleget tenni s a külügyi szolgálatból kilépett. SZERKESZTŐI ÜZENET Dr. R. K. Nussdorf. Erre a szám­ra elkésve érkezett. Elolvassuk. Többeknek. A hontalanaknak az Egyesült Államokba való be­engedése kérdésével a kongresz­­szus bizottságai állandóan foglal­koznak és valószínű, hogy rövi­desen kedvező értelemben kerül javaslat a Ház elé. Több éven át évenkénti százezer menekültet be­engedő javaslat áll előtérben. Ot­tó trónörökös, aki jelenleg Ame­rikában tartózkodik, illetékes kö­röknél mindent megtesz, hogy a menekült magyarok, mint D. P.-k bekerüljenek, lehetőleg az első turnusokba. A National Catholic Welfare Conference St. Louisban tartott most ez ügyben nagyszabású kon­ferenciát, melyen a magyar szek­ció vezetőjeként főt. Biró Benedek vett részt. Országos akciót ter­veznek a menekültek elhelyezésé­re, exisztenciához juttatására. Az amerikai magyar családok közül is számosán kívánnak majd segít­ségükre lenni az érkezőknek. KERESTETÉS Chillik Amália ujságirónőt Chi­cagóból keresi Kubányi Anna fér­jezett Dr. Hisnay-Heinzelmann Imréné. Adldorf 21. Post: Eichen­dorf NDB. 13b. Germany, Deutschland. Nekulai Rózát, szül. Forks, ki­nek legutolsó cime 30 Main Street, Rushung, N. Y. volt, keresi Gölle Ferenc, Moselle, France, 47 Rue Poincare. Rev. Gáspár Márton, a vatikáni misszió lelkésze, Graz, Georgi gasse 84. keresi rokonait, a Futó és Nyitray családokat, akik 1900 években kerültek Amerikába Me­zőkövesdről. Takács Ferenc, apja Ferenc, anyja Golubák Julia, Kóny, Győr­­megy'e. keresi keresztapját, aki Clevelandba vándorolt ki. Bernhard Lipót (édesanyja szül. Léh Éva), Temerin bácskai szü­letésű, keresi rokonait, többek kö­zött "Federer Károlyt, Temerin, bácskai születésű onokaöccsét és Léh filipovai származású rokona­it. Cím: Bernhard Lipót, St. Veit a.d. Glan Schiesstadt Allee 12. Kärnten, Österreich. VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 307—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $1.00-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA cimü képes, havi­lapot egy évig az alanti címre küldeni: Név: ........................................................,............................................................................ utca ........... ....... .1.........................;........ Város...... _............................................................... Állam...................................,_____ (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.) ‘ }

Next

/
Oldalképek
Tartalom