Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1948-04-15 / 4. szám
2-IK OLDAL KRÓNIKA ’ 1948 április i »— Ki az ismétlődő Trianonok zsákuccájából s vissza a szcntistváni magyarsághoz, európaisághoz, a népcsoportokat egybefogó egység szelleméhez! Ez Ottó trónörökös útja. "Annyi balszerencse közt, oly sok viszály után'’ a jövő helyes építésének útja. “Ne nézzünk a múltba, — harcoljunk a magyar jövőért’’: ezt is Ottó trónörökös üzente legutoljára 1947 karácsonyi szózatában és valahányszor felhívott a bolsevik végveszély elleni nagy magyar egységre. Ebben az egységben helye van minden tisztességes, igaz magyarnak, aki munkálni akarja a Trónörököstől kijelölt célt a szentistváni hagyomány, a szentistváni intelmek megújító szellemében. Együttműködni a Szentkorona törvényes várományosával az általa régtől kijelölt cél felé: nincs ennél méltóbb, dicsőbb hivatás magyar részére, a földkerekség bármely förtelmes zugába kergette is a trianoni szörnyitélet és a bolsevizmus elleni tragikus harc végzete. Ma semmitől sincs távolabb a magyar nemzet, mint igazságától és szabadságától. De sorsának e mélypontján szabad legkevésbbé eltántorodnia szentistváni eszményeitől, ezeréves hagyományaitól és nyugodt átgondoltsággal kell követnie igazsága gyakorlati szolgálatának módjait, amelyeket a Trónörökösnek a nemzet javát áhitó éleslátása előre kirajzolt. Feltámad még az ősi Magyarország s mint a szabadság hazája támad fel. Nem lesz gyarmata semmiféle totalitárius kényuri hatalomnak, semmiféle világnézeti imperializmusnak. Ottó trónörökös programjában benne van minden osztály egyenrangúsága, amelyet a királyi tekintély kiegyenlítő szava képes csak összehangolni a nemzet javát, haladását szolgáló, áldásos harmóniává. Ottó trónörökös aa egyéni szabadság teljes visszaállítását és a magasabb nemzeti összhangot akarja az osztályok kölcsönös méltányossága alapján, hogy irmagja se maradjon a mai egyoldalú osztályuralmi nemzetpusztitásnak. Jólétet akar, rendet, virágzást a kisembereknek is s a földmivelő számára olyan földreformot, amely Varga Jenő szovjetideologus önáruló szavai szerint nem lesz csupán “átmeneti állomás” a földállamositás, a kolchozok felé, hanem a király s a nemzet pecsétjével hitelesített, igazi és végleges földreform lesz, amit tudvalévőén Károly király is akart, amikor 1918 októberében szántó-vető embert nevezett ki földmivelési miniszteréül. Az események viharában posszibilitását. politikai érintetlenségét megőrzött királypárti alkotmányosság elhasználatlan friss erői a kölcsönösség, a nemzeti belső egyensúly, a középút, a kiegyenlítődés egészséges, kulturált politikáját követik. Haladást a magyar igazság vonalán, szabadságot, jogot, jólétet akar Ottó trónörökös az eljövendő federációs Magyarországon minden állampolgár számára, aki hűséggel szolgálja hazáját s annak szentistváni szellemiségét. Ottó trónörökös e történelmileg igazolódott szellemiségnek a sorstól és saját érzéseitől és képességeitől kijelölt vezére s amikor számot vetünk a magyar sors jelenlegi állásával és a jövő feladataival, a magyarság törekvéseit az Ő céljaival egybefortnak és üdvösnek érzi minden magyar, aki kiutat akar úgy az ismétlődő Trianonok, mint a totalitarizmusok, keresztény ietlen, szésőséges tévtanok és quislingi eltévelyedések vészes zsákuccájából. vonta le a tudományos működés irányelveit. Az elnöki megnyitó után Mindszenty bíboros emelkedett szólásra. AZ IGAZSÁG ÖRÖK — Hány fohász szállt az igazságért a földről az égre évezredeken át! — mondotta a prímás a többi között. — Mennyit bukdácsolt az emberiség a világtörténelem Ember tragédiájának a szintiben, az egész történelem folyamán és de kevesen és keveset voltak a lázasan keresett igazság birtokában! Az igazság hatalmas ereje mellett is szerény; nem erőszakolja magát, -hisz ép “az igazság szabadit meg titeket". (Ján. 8. 32.) Az igazság mindig igazság marad, ha időlegesen itt-ott zsellér is a szerepe, ha a hangját elveszti is. A hazugság viszont festi, kelleti magát. De a hazugság hazugság marad, ha milliók hirdetik, milliók erőszakolják és százmilliók veszik is be. Lehet eszményesiteni minden kitűzött célt, de, ha rothadt eszközöket használnak hozzá, a megvalósított cél is megrothad. Lehetetlen a célt az eszközök fertőzésétől megóvni (Thi- Jbon). — Az á jegy, amelyet korunk homlokán hord és amelynek szétesés, széthúzás, az űrbe való lezuhanás az oka, egyre jobban kiütközik a törvényes őszinteség elsikkasztásán: az igazmondás hiánya rendszeressé vált és hadászati fokra emelkedett. A szavak és tények- értelmének kiforgatása, az ámítás klasszikus fegyver. Hogy kijussunk a szakadékokból SZEMLE "ÉRIK MAR A LEGKÖZELEBBI KATASZTRÓFA" “Az Európában állandósult igazságtalanság és kegyetlenség, a bosszú ösztönös érzése, a- kegyetlen deportálások, az elíogatások, kényszermunkák, erőszakos áttelepítések nem a béke ismérvéit idézik fel, hanem az undort, a gyűlölet és az erőszak gyümölcseivel szemben". — “Imádkozva befelé fordulunk: Szárnyaid árnyékában bizom, amig átvonul a gonoszság". » Mindszenty bíboros itéletszerü, történelmi nagy beszéde. Mindszenty József, Magyarország bíboros hercegprímása febnuár 15-én beszédet tartott a Szent István Akadémia ülésén. A beszédet a fenyegetődzés és gyálázkodás valóságos orkánjával fogadták a kommunista lapokban és az irányított sajtó más orgánumaiban. Különösen a beszéd utolsó mondatát kifogásolták, amelyet úgy magyaráznak, hogy az összhangban áll az Amerikába menekült magyar politikusok ismeretes chicagói kiáltványával, amelyben passzív rezisztenciára szólították fel a magyar népet a moszkvai szolgasággal és bolsevik erőszak-uralommal szemben. Az “Uj Ember” cimü katolikus hetilapot, amely a beszédet teljes egészében akarta közölni, előzetes cenzúra alapján elkobozták, — sajtószabadság centenáriuma, oh!. — dacára, hogy a nyomdászszakszervezet utasítására a nyomdászok megtagadták a beszéd kiszedését s a lap anélkül jelent volna meg. A “Magyar Kurír’’ katolikus hírszolgálati iroda is csak kivonatot hozhatott a beszédből, amelyet a napilapoknak csak akként volt szabad közölni, hogy azt súlyosan elitélő szerkesztőségi kommentárral kell kisérniök. A hírszolgálati iroda tudósítása igy hangzik: A Magyar Kurír jelenti: A Szent István Akadémia vasárnap tartotta 30. ünnepi ülését Mindszenty József biborosprimás részvételével. . Egyed István elnöki megnyitójában Giesswein Sándorról, Apponyi Albertról és Serédi Jusztiniánról emlékezett meg és azoknak tudományos működéséből AUSZTRIÁBÓL kapjuk a hirt, hogy az osztrák kormány a kommunista párt betiltásának gondolatával foglalkozik és erre nézve már ki is kérte a nyugati hatalmak véleményét. Ä bécsi városházán a közművelődési osztály vezetését annakidején orosz nyomásra kommunistának engedték át, noha Moszkva osztrák 5-ik hadosztálya mindössze a szavazatok nyolc százalékát kapta Becsben. Most ezt a Matejka nevű városi tanácsost nyiltan kitessékelték a városvezetésből. De már előbb is erélyes lépés történt a kommunista ajándék-poziciók leépítésére. Az egész országban nem egész öt százalék szavazatot kaptak a kommunisták s igy miniszteri tárcára joguk sem lett volna, mégis odaadták nekik a jelentéktelen villamosítási miniszteri tárcát. Fischer Ernő, kommunista vezér azonban az orosz megszállókra támaszkodva tovább ra is pucscsal fenyegetődzik és erre Altman elvtársat a villamossági minisztert kiakolbolitották a kormányból. Ausztria népe sohasem lesz kommunista. Becs nagyrésze és a vidék zöme keresztényszociális és visszasóvárogja az uralkodóházat, Ferenc József boldog világát, sok szociáldemokrata pedig egyre fogékonyabbá lesz annak belátására, hogy a szociáldemokrata párt szabadságát, jövőjét egyedül a restauráció biztosíthatja, csak a trón helyreállítása szilárdíthatja meg a polgári rend világát, mely mint ahogy a legutóbbi negyedszázad tanulságai mind e mai napig mutatják, az egyetlen életmentő horgony számára a nácizmus és kommunizmus gyilkos zátonyai között. Ausztria háromhatalmi megszállás alatt van s igy az osztrák kormány magatartását más mértékkel kell mérni, mint azon kormányokét, amelyek országa megszállásnak csúfolt egyoldalú orosz beavatkozás igáját nyögi. De nem lehet tagadni, hogy a kommunista párt betiltására vonatkozó tervével jelentős bátorságot jutatott, megelőzve ezzel olyan országokat, amelyekben egyáltalán nincs megszállás, igy Franciaországot és Olaszországot. Igaz, hogy ez országokban sokkal több a kommunisták száma, de éppen ezért kellett volna idejekorán nyélbe ütni a kommunista párt kizárását a legalitásból. Franciaországban ahol a kommunisták a német-orosz háborúig szabályszerű hazaárulók voltak, megtehették volna De Gaulle vagy Bidault miniszterelnöksége idején, Olaszországban pedig amig az amerikai-angol megszállás tartott. Tudjuk, hogy Teheránban és Yaltában a demokrácia lebunkózására törő egyeduralmi komvissza kell térnünk az igazmondás szelleméhez és gyakorlásához. Amikor mi a hit igazságát és szabadságát védjük, ezzel az ország újjáépítésében is a legnagyobb erővel részt veszünk. NINCS BÉKE — A Szentatyától felsorolt és az Európában állandósult “sok igazságtalanság és kegyetlenség, a bosszú ösztönös érzése, a kegyetlen deportálások, az elfogatások, kényszermunkák, erőszakos áttelepítések bennünk nem a béke iSlnérveit idézik fel, hanem az undort, a gyűlölet és az erőszak gyümölcseivel szemben. Niemöller január 8-án Lausanneban mondotta el a megrázó beszédet, amelynek a címe: Die Gefahr des Nihilismus. A tartalma pedig röviden az, hogy amikor az erőszakot és háborút jelentő Hitler letűnt, 1945-ben a reménykedés öntötte el Németországot a visszanyert emberi szabadság birtokában. Ma már fuldoklik az egész németség az egész nihilizmusban, mert azt látta, hogy nincs Hitler, nincs háború, de az erőszak működik és tart; Nincs értelme az emberi létnek, ha kölcsönösen gyűlöljük, marjuk egymást, egyének és népek. Érik már a legközelebbi katasztrófa. Mi, magyar katolikusok akajuk a békét; ha nem találjuk meg, mivel a lelkiségünkkel összeforrt békeigényröl le nem mondhatunk, imádkozva befelé fordulunk: “Szárnyaid árnyékában bizom, amig átvoaát'-a go--noszság.” (Zsolt. 56. 2.)’’
