Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1948-03-15 / 3. szám
2-IK OLDAL-KRÓNIK A” 948 március hoznia azokat a népek együttélésének uj igazságosabb és célszerűbb elrendezésével. Nemzetek és népek ma nagyobb, átfogóbb, gazdaságilag és politikailag egymást segítő és kiegészítő egységekbe törekszenek mindenütt. A nemzetiségi gyűlölködésnek, versengő vetélkedésnek sem értelme, sem szerepe nem lehet többé egy korban, melynek mozgató eszméi és erői különben is merőben különböznek, mondjuk a 18-ik, vagy 19-ik századétól. Ha Európa meg akarja tartani szerepét, melyet az emberi kultúra s a keresztény szellem szolgálatában hosszú időkön át oly magasrendüen betöltött, úgy számolnia kell ez integrálódási folyamattal, — ami azt jelenti, hogy az Európai Egyesült Államoknak valamilyen formában létre kell jönniök. A dunai térségben élő népek egységének megteremtése a közös múlt, gazdasági, táji és történelmi analógiák alapján hozzájárul az Európai Egyesült Államok szükséges kialakításához. A dunai népeknek ez uj európai Egységbe való beillesztése szerintünk elkerülhetetlen történelmi folyamat és megteremtené azokat a föltételeket, amelyek a nagy gazdasági és politikai integrációk korában a kis népek gazdasági felvirágzását lehetővé teszik s ugyanakkor biztosítják e kis nemzetek alkotmányos, nemzeti életét az erősek esetleges agressziója ellen. A dunai térségben élő nemzetek egységében megvalósítani a népek és fajok egyenlőségét, szabad szerződéseken alapuló együttműködésüket: tudjuk, kívánsága ez ma a magyar nemzetnek is s e kívánsága nem csupán az elmúlt évtizedek szomorú tapasztalataival magyarázható. Mélyebb gyökerei és tradíciói vannak e törekvésnek. Ezer évesek, olyan régiek, mint maga a magyar nemzet, amely a keresztény Európában kereste és találta meg uj hazáját, a többi keresztény, európai testvérnép körében. Elérkezett a kor, amelyben Szent István népe korszerű formában válhat apostolává és terjesztőjévé alapitó királya, Szent István intelmeinek. Avval a fenséges tudattal lehet egyik szószólója a dunai népek összefogásának és testvériségének, hogy szerepével ősrégi magyar tradícióhoz tér vissza. S hogy mint a Szent Király idején, úgy ma, ezer esztendő után is: szerepe nemcsak MAGYAR szerep, de EURÓPAI is. SZEMLE MINDNYÁJAN EGY HAJÓBAN vannak a Dunavölgy népei és elsülyedőben a nemzeti és emberi jogaik teljessége. Keresztényi szellemiségünk sem engedné meg, de kedvünk sincs örvendezni Benes Csehszlovákiájának német náci-protektorátus után orosz bolsevik protektorátussá kényszeredése felett. Benes mindjárt ahogy Hitler megtámadta a Szovjetet, — cinkosát a második világháború kirobbantásában, — szövetséget kötött Sztálinnál és mindvégig utógondolat nélkül, híven viselke. dett a Szovjet iránt, mégis Csehszlovákia épp úgy elvesztette függetlenségét, épp úgy bolsevik járom alá került a Szovjetbe való tagállami beolvasztás sötét perspektívájával, mint a “bűnös” Magyarország. Megint kiderült: a bolsevizmussal nincs alku lehetősége. Távol van tőlünk a kaján és nemtelen káröröm, de amikor megállapítjuk, hogy Csehszlovákia is Magyarország és a többi keleteurópai ország sorsára jutott, semmivel sem érzünk több rokonszenvet vezető politikusai iránt mint eddig. Masaryk és Benes Csehszlovákiája az első világháború után nagyratörő, önző karrieristák hálátlan kalandorságából és antidemokratikus bűnben született. Bár Csehországnak remek dolga volt a Monarchia ideje alatt s a csehek sok vezető állást töltöttek be a Monarchia politikai és katonai életében, iparuk, kereskedelmük a nagy gazdasági egység következményeként csodásán virágzott, a személyi ambícióktól fütött Masarykok, Benesek, Kramarzok, Rasinok nem fértek a bőrükbe és külön országgá akarták alakítani a monarchia északnyugati részét, államvezérek, miniszterek akartak lenni. Tudták, hogy kicsiny a cseh-lakta terület s ezért a békekonferencián hozzá-intrikálták a Felvidéket, á Kárpátalját Magyarországtól, Morvaországot pedig az osztrákoktól.* A nemzeti önállóság jegyében szakadtak el a Monarchiától, hogy megcsinálják a Monarchia leszűkített torz kis mását nem kevesebb mint hétféle nemzetiséggel, akik most egyformán a cseh szatócs-imperializmus nyomása alá kerültek úgy a történelmi, mint az önrendelkezési jogok megtiprásával. Wilson amerikai elnöknek különösképen szobrot állítottak a legtöbb cseh városba, mert segített Csehszlovákia létrejöttében, de az ő önrendelkezési igéjét csúfolták meg a csehek a legszemérmetlenebbül. Hires mondása, amely szerint nem lehet népeket nyáj módjára áthajtani egyik országból a másikba, épen Csehszlovákia kapcsán maradt a legnagyobb szégyenben. S e ponton vesztette el a demokratikus becsület csatáját Masaryk Tamás, a propagandához oly kitünően értő és arra oly bőségesen áldozó csehek kirakati reklámhőse, aki Be nessel együtt azon dolgozott a békeasztalnál, hogy más népektől históriai tulajdonukat alkotó területeket elorozzanak, más népcsoportok az igájuk alá kerüljenek. Bezzeg a németektől lakott Szudetavidékre való történelmi jog mellett tudták verni a mellüket, de a magyarság felvidéki történelmi jogait gangszter módra soha semmibe sem vették. Bűnben és erőszakban született Csehszlovákia és talán ez is oka, hogy élete oly bizonytalan és viharos. Kiszolgálta Hitlert a náci tulhatalom nyomása alatt s mig két évtizeden át egy akácfát sem volt hajlandó visszaadni Magyarországnak, szó nélkül átengedte a Kárpátalját a Szovjetnek, amikor az követelte. A hatalmasabb előtt meghajolt, hogy az ő segítségével nyomhassa el kisországi gyenge társának, Magyarországnak igazságát. Az uj párisi békekonferencián nem ismerte el, hogy Magyarország is a hitleri túlerő nyomása alatt volt és kigyót-békát kiáltott ellene. Miként előzőleg a propaganda-bérenceivel; úgy ott is azt qrdittatta, hogy Magyar- Ország a legnagyobb háborús bűnösök egyike és még további, katonailag fontos területet is követek és kapott a Duna jobbpartján. Végül pedig kisállami imperializmusa nevetséges felfuvalkodottságában náci vizekre is evezett, a kollektiv felelősség egészen hitleri, egészen keresztényieden elve alapján kikergette a felvidéki magyarokat őseik évezredes földjéről, otthonukból, exisztenciájukból. A szenvedés nem mindig javit meg embereket. A hitleri járom után Csehszlovákia politikusai még önzőbb, erkölcstelenebb, sötétebb lelküek lettek, mint voltak azelőtt, még inkább elaljasodtak. És van igazság azoknak a szavában, akik azt mondják, hogy vannak rokonszenvesebb áldozatai is a moszkvai imperializmusnak. .. Nem lehet egész szívvel sajnálkozni, amikor olyanok jogán taposnak, akik ármány- segélyével kivitték, hogy maguk is taposhassanak a jogon, az igazságon és az azt kívánó gyengébb csoportokon és végül eltaposták az emberi jogok egyik legfőbbjét, az otthonhoz való jogot azoknak az embertelen náci elveknek szellemében, melyeknek csak az imént maguk is áldozatai voltak. . . * * * NEM LEHET EGÉSZ SZÍVVEL SAJNÁLNI Bcnest és társait, de nem habozunk elismerni, hogy Csehszlovákiát ugyanaz az igazságtalanság érte, amelynek nyolc más keleteurópai ország is áldozata és holnap már a rokonszenves finn nép, holnapután pedig talán Ausztria, vagy Olaszország, Franciaország, a skandináv államok, s kitudja mely országok még. A hitleri film — fajpolitikai helyett marxi alapon — kísérteties hasonlósággal pereg le újra. . . A kommunisták ‘‘nemzeti front”-os egypárt-demokráciájának szélhámossága nyeregben ül már Prágában és Pozsonyban is. A rohamos bolsevizálás, emberek üldözése, vagyonukból, állásukból, kenyerükből való kiforgatása, a menekülések, a rabság alászállt éjszakájának részletei a napilapokból ismeretesek. A hitlerizmus nál is rosszabb, ami megva’ősulóban van Csehszlovákiában s a legújabb hir, amely szerűit kényszermunkára bányákba és egyéb rabszolgatelepekre viszik a rend-Lenin, Trotzky és Sztálin már sokkal előbb, az 1917-es orosz forradalom után nem alkalmazták volna e bestia-módszereket és nem őket illetné meg az elsőbbség gyalázatos dicsősége. .. Benest a cseh propaganda ügyessége és bőkezűsége épp úgy a demokrácia nagyjaként állította a világ - elé, mint annakidején Masarykot és ha szembefordult volna Moszkvával és ügynökeivel, óriási hatással lett volna a világ közhangulatára. Nagy lendületet adott volna a többi kelet európai rabországok ügyének is mert Csehszlovákia kétszeri ide gén uralom alá kerülése miatt kii lönös erkölcsi felelősséget éré:; még Amerika is. Benes sem vol: külömb Tildynél, ő is beadta í. derekát, miután előzőleg ugyanaz; a hibát követte el a fegyveres erő a puska kommunista kézre adásával, a rendőrség és hadsereg tárcáinak átengedésével. Hires ravaszsága gyerekes ügyefogyottsággá hervadt. Benes csak Trianonban és St. Germainben tudott nagy fiú lenni, amikor ki kellett szélhámoskodni rossz pozícióba, védtelenségbe jutott mások tulajdonának elvételét, meg aztán Tisó József könyörtelen kivégeztetésével, aki pedig ha téves utakon járt is a Hitlerrel való összeállásban, csak azt tette amit a Ribbentrop- Molotov szerződéssel utóbb Moszkva is megcsinált és Moszkvával szemben a történelem Ítélete előtt arra is hivatkozhat, hogy a csehek annyira elnyomták, mesterségesen nyomorban tartották a szlovákokat, hogy elkeseredésükbeu még Hitlerrel is inkább akartak együtt dolgozni, mint Prágával. Benes csak a kis nemzetiségekkel tudott legénykedni, kiűzni, szétszórni a magyarságot, a Szudetavidékről pedig elkergetni még a német szociáldemokratákat is és elvenni házukat, birtokukat. A kis gangszterek nem jobbak a nagyoknál, csak gyávák, amikor a nagyok velük teszik meg azt, amit ők tettek a gyengébbekkel. Nem lehet a szabadság tiszta -marfh-ja az, akinek magának is “priusza” van a bűnös,clnyQmásban, aki maga is hatalmi eszközökkel kcrekeszer ellenfeleit is egészen hitleri détt mások fölé.. ; Ezért nem csomódszerekre vallana, ha ugyan dálkozunk azon sein, hogy mint
