Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1947-06-15 / 6. szám

10-IK OLDAL "KRÓNIKA” 1947 junius 15. CABLE ADDRESS: “VIKET” Codes: Bentley’s Complete Phrase, ABC 5 & 6 ABC 5 Improved VIRGINIA KENTUCKY TOBACCO Co. RICHMOND, VIRGINIA, U. S. A. LEAF TOBACCO VIRGINIA, CAROLINA, GEORGIA, KENTUCKY, BURLEY, CL, ARKS VILLE SPRINGFIELD, and MARYLAND TOBACCOS For the manufacture of Cigarettes, Smoking Tobacco, Cigars Chewing Tobacco and Snuff Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur! Az itteni magyar kör egyik igen •nagy összeköttetésű vezető egyé­nisége felhívott, hogy a rendelke­zésre álló történeti munkáimat bo­­esássam az őn rendelkezésére, il­letve Önön keresztül a homo sa­piens magas kultúráját képviselő és védelmező angolszász világ­nak, mivel •— szerinte e munkák értékes szellemi fegyvert jelente­nének azzal a világgal szemben, ■amely ezt a kultúrát el akarja sö­pörni, hogy öncélú alantos világgá züllesztve, az ő egyéni módsze­reivel kormányozhassa és uralhas­sa a világot! E felhívásnak mint eddig is an­golszász vonalon mozgott és moz­gó s emiatt úgy a pánszláv, — mint a pángermán törekvéseknek »ellen-lábas ősmagyar embere, akit a német Gestapo bebörtön­zött, az orosz GPU elől pedig az U. S. A. zóna mentett meg eddig, — készséggel teszek eleget, bár eredeti szándékom az volt, hogy munkáimat itt értékesítem. E ter­vem megváltoztatására azonban két fontos körülmény kényszeri­­teftV Első az, hogy a világ rohanó eseményei világossá tették előt­tem, hogy e munkák jelenleg ered­ményesebben szolgálhatják a ki­sütött célt Amerikában, mint Európában. A másik szempont pe­dig speciális magyar szempont; a jövő évben, 1948-ban lesz a száz­éves évfordulója — centénnariu­­ma — a magyar szabadságharc­nak, amelyet egyik munkám fel­ölel, mert úgy velem, nem lesz ér­dektelen az amerikai magyarság előtt se a százévvel ezelőtt lefolyt magyar haláltusának fajmagyar szempontbóli megvilágítása, illet­ve a küzdelem hátterének leple­zetlen feltárása, amit az eddigi történészek elhallgattak, mert el kellett hallgatniok. Ma azonban, amikor az akkori magyar szabad­ságharcot. leigázó orosz hatalom ma nyíltan tör szláv imperialista céljai megvalósítása felé, feltárha­tó az analogia az akkori és a mai pánszláv törekvések között. A rendelkezésre álló munkáim a következők: 1. “A trianoni Magyarország oknyomozó történelme”. E munka több magyar egyetem felhívására már elkészített, de még ki nem adott munkám utolsó —- VII. — fejezete, amely a fajmagyarság szemszögéből, tehát nem német és nem is szláv szemszögből nézi és tárgyalja annak a magyarságnak a történelmét, amelynek zöme mindig az angolszász világ felé orientálódott. E munka terjedelme 32 hasonló gépeléssel leirt oldal. 2. "Oroszország beavatkozása az 1848-49-iki magyar szabadság­­harcba”, feldolgozva orosz forrás­munkák alapján. E munkából meg­dönthetetlen hitelességgel világlik hi, hogy Oroszországot e harcba való beavatkozásra nem Ausztria kérte fel, mint ahogyan azt eddig az európai országok történeti könyvei tanították, hanem ellen­kezőleg, mint ahogyan azt az a 11 (tizenegy) orosz tudós iró egyön­tetűen lefektette, az orosz cár kényszeritette rá Ausztriára a se­gítséget az 1815-ik évi "Szent Szövetség” megállapodásai értel­mében azzal a céllal, hogy a 18-ik század végén megalakult pánszláv szövetség szlávimperialista álmait valóra válthassa! E szövetség sze­rint ezt- csak Magyarország bir­tokbavételével és tartásával vélték elérhetni, mint ma is, mivel a Dardanellák uralmának hátsó biz­tositó területe Magyarország, ahonnan a Balkán — mint az oro­szok részéről áhítozott Dardanel­láknak közvetlen, biztosító területe — a leghatásosabban veszélyez­tethető, illetve támadható! Ezért parancsolta ki annak idején Ang­lia a lábai előtt heverő Magyar­­ország területéről az orosz had­erőt egy diplomáciai üzenettel: ”... ha pedig az orosz haderő 48 órán belül nem üríti ki Magyar­­ország területét, Anglia részéről akció következik a Fekete Ten­geren, vagy a Balti Tengeren.” És Oroszország engedelmeske­dett! E munka terjedelme 83 sűrű gépelésü oldal. E munkára vonatkozólag sza­bad legyen még a következőket mondanom: a) E munka megírá­sára mint a m. kir. honvéd Ludo­­vika — Akadémia —- azaz Ma­gyarország legnagyobb és első katonai főiskolájának hadtörténe­lem tanára és történetíró a buda­pesti Tudomány egyetem tanácsá­tól kaptam a megbízást a Tudo­mány Egyetem és a Magyar Nem-­­zeti Muzeum hatalmas könyvtára­inak egyidejű rendelkezésemre bo­csátása mellett, amelyekben 11 (tizenegy) orosz tudós idevágó munkáit találtam fel és használtam fel. b) Az elmondottak után talán felesleges kiemelnem, hogy e mun­kát, amely az 1848-49-iki magyar szabadságharcra vonatkozó eddigi felfogással lényegében ellentétes, alapvető munkának tekintették volna, ami azonban az 1944. év ismert eseményei miatt elmaradt a folyamatbatett egyetemi tanári kinevezésemmel együtt! Egyidejűleg bátorkodom közöl­ni eddig megjelent munkáim cimét: 1. “Az első világháború törté­nelme és hadtörténelme.” 2. ‘‘A második világháború első két éve.” E két munka megjelent nyomta­tásban a nagy közönség számára NYUGATOSOK POSTÁJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom