Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1947-04-15 / 4. szám

1947 április 15. “K R Ó N I K A” 5-IK OLDAL. alapján a járási nemzeti tanács székhelyén alakított konfiskáló bi­zottság . . . napján tartott ülésén a rendelet 1 paragrafus 7-ik bekez­dése alapján igy határozott: ..... (tulajdonos neve.... aki szü­letett..... -ban és...... községbeni lakost a 104-1945 és 64-1946 szá­mú rendelet 1 paragrafus 1-b pontja alapján magyar nemzetisé­gűnek kel tekinteni. E határozat alapján a 104-1945 számú rendelet 2-ik paragrafusa értelmében....... (név) tulajdonos mezőgazdasági ingatlanait elkobzottnak kell te­kinteni 1945 március 1-ei hatállyal tekintet nélkül arra, hogy az in­gatlanok mely község határában fekszenek» vagy mely Szlovákia területén fekvő községben van­nak. Az idézett rendelet 1-ső parag­rafus 10-ik bekezdése értelmében ez ellen a határozat ellen nincs he­lye panasznak a Legfelsőbb Köz­­igazgatási Bírósághoz. Ennyiből áll egy vagyon elkob­zás. Indok és alap: magyar. Egy ilyen határozat ellen sem­milyen jogorvoslatnak helye nin­csen, az illető tulajdonosnak jogá­ban van a koldusbotot venni. Ön­ként felmerül a kérdés: ezek az uj "emberi jogok", ez Yalta, Potsdam vagy New York szelleme? Egyelőre 4000 ilyen vagyon el­­kobzó határozat lett kiadva, miu­tán ezt megelőzően a csehszlovák­magyar vegyesbizottság abban ál­lapodott meg, hogy Csehszlovákia nem fogja a 108-1945 számú elnö­ki dekrétumot alkalmazni a ma­gyarokkal szemben. Ez az elnöki dekrétum ugyanis az alapja a va­gyon elkobzó intézkedéseknek. Hogy ezt betartsa a csehszlovák kormány, igy az elkobzásokban nem hivatkozik az elnöki dekré­tumra és tényleg ennek alapján nem is koboz el vagyonokat, de elkoboznak a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletéi alapján, amire ugylátszik a vegyesbizottság meg­állapodása nem terjed ki. A vagyon elkobzásokkal való­színűleg azt a célt is kívánják elér­ni, hogy a szerencsétlen kitelepi­­tési, illetve kicserélési egyezmény elvileg oly megállapodást is tar­talmaz, hogy a kicserélés során hasonló rétegű személyek legye­nek kicserélve. így vagyonos va­gyonossal szemben, intellektuell — intelektuellel szemben, vagyon­talan — vagyontalannal szemben. A vagyontalanok száma igy egy­szerűen növelhető, vagyontérités pedig nem kötelező, mert az el­kobzás minden térítés és jogigény nélkül történik. * * * Egy rövid kis jellemző képe a magyarellenes felfogásnak a Tiso volt Szlovák államelnök elleni per egyik mozzanata. E per során Mach Sándor volt szlovák belügy­miniszter, aki szintén vádlottként szerepel a zsidó üldözössel kap­csolatosan azt adta elő védekezé­sében, hogy zsidóellenes magatar­tását részben azzal indokolja, hpgy a zsidóság $0 % -át magyar­nak tekintette. Úgy látszik a vizs­gálati fogság alatt ő is alkalmaz­kodott az idők szeléhez és védeke­zését ezekhez alkalmazza. A per még nincsen befejezve, de úgy látszik, hogy a vádlott azon a vé­leményen van, hogy az üldözés eme fajtája inkább dicsőség mint bűn., Égyéb)«tyjt a per sok tekintet­ben mecj^folja azt az alapvető cs'eh£ziő^3k: állítást, hogy a volt csehspipit^:köztársaság felbomlá­sát tobM^közt a kisebbségi ma­gyarság, idézte volna elő. Kétséget kizáróan;.V-történelmi események sorrendjét véve, megállapítható, hogy á.bieh és szlovák elszakadás első döntő lépése 1938 október hó 6-ika vplt. amikoris Szlovákia autonoíhiáját kikiáltotta, vagyis ez a lépés majdnem egy hónappal előzte meg 1938 november 2-át a bécsi döntést. E per során 1947 január 11-én e tekintetben “meg­lepő indítvány” hangzott el a vád részéről, és pedig a vád kéri be­szerezni Bonnet volt francia kü­lügyminiszter könyvét annak a bi­zonyítására, hogy a volt Cseh­szlovák köztársaság miniszterel­nöke néhai Hodzsa Milán a volt prágai francia nagykövetet — Delacroist — arra kérte fel, hogy ez jelentse kormányának, hogy a francia kormány ne gyakoroljon nyomást a csehszlovák kormányra München elfogadására, miután a csehszlovák kormány úgysem szándékszik ellentállni a német követeléseknek. “Meglepő”, hogy a vád terjesztette elő ezt az indít­ványt és a lapok megjegyzései igy szólnak: “a Demokrat" cimü lap ezt írja: “nagyon meglepő, hogy a bíróság elé ebben az időben olyan okirat kerüljön, amely tel­jesen ellentétben áll a Münchennel kapcsolatos tézisekkel és amely okirat hitelérdemlőségéről nagy kétségek merülnek fel, miután Bonnet működése München ide­jében közismert, de közismert a je­lenlegi mosakodása is". A biróság még nem döntött ez indítvány felett. Minden esetre nem kívánatos, hogy egy ilyen történelmi tény napvilágot lásson, hisz minden arra a tézisre van építve, hogy a németek és magya­rok voltak az okai Münchennek, ez csak ki lett erőszakolva, már pedig egy ilyen bizonyíték esetleg okot adhatna arra, hogy a Cseh­szlovák kormány elnök akkori ké­rése bizonyos elismerése volt a revíziónak, — és Csehszlovákia nem is annyira az erőszaknak en­gedett. így fest a “demokrácia” Közép­­európában abban az államban, amelyről Wintson Churchill nem is oly régen azt állította, hogy “az egyedüli állam, ahol még demok­­okot adhatna arra, hogy a Cseh­szlovákia”. Mi csak azt ajánljuk neki, jöjjön és győződjön meg róla. KOMMENTÁR NÉLKÜL Idegen célok szolgálatában? A “Szabad Nép” budapesti kom­munista oroszmagyar pártnapilap­nak a második Trianon aláírásá­val tudósitó feb. 11-iki számából. "Magyarország békét kap végre. Hivatalosan is pontot tehet annak a háborúnak végére, amely ha­zánkat idegen célok szolgálatában oly szörnyű pusztulásba és katasz­trófába sodorta. Meg kell fogad­nunk, hogy soha többé nem en­gedjük meg semmiféle belső áruló csoportnak hazánk idegen, impe­rialista érdekek szolgálatába állí­tását.” / A »1 ✓ •/ / '1' világjáró gobe ÉS FERENC JÓSKA ÖT KORONÁJA Már elkészült a KRÓNIKA március 15-iki száma és ismerve nyomdamesterünk ijedelmét, vala­hányszor lapzárta után egy friss cikk szedésére kérjük, meg sem kíséreltük, hogy ólombetűkbe önt­sük e históriát. De ami késik, nem múlik. Itt adjuk tehát egy érdekes amerikai magyar életrajzát, aki közel negyven esztendeje él Ame­rikában, de akinek szivében szü­lőföldje és annak szerencsétlen népe iránti szeretete még erősebb, mint valaha. * * * Március 2-iki kelettel levelet kézbesített a posta 5th Ave. alatti new yorki címünkre. Szegény új­ság lévén, nem engedhetjük meg magunknak azt a költséges passzi­ót, hogy saját helyiséget béreljünk kiadóhivatali és szerkesztői teen­dők ellátására. Az iroda a levelet nyomban elküldte lapunk kiadójá­nak, aki azt felbontván, egy gép­írásos levelet és egy száz dolláros csekket talált benne. A levél írója tak a Magyarország érdekében tett erélyes tiltakozásért és útjá­hoz sikert kívántak. E levelek egyikében találtunk néhány lapki­vágást a Richmond-Times Dis­patch cimü amerikai napilapból, valamint a TOBACCO cimü szaklapból, annak igazolására, hogy Szántó Lajost az amerikai közügyek is épp úgy érdeklik, mint Magyarország sorsa. Elolvastam a levelek, sürgö­nyök, cikkek minden betűjét. El­gondolkodtam felettük. Itt áll előt­tem egy ember, teljesen ismeretlen és úgy belelátok a leikébe, mintha az én lelkem volna. Levelében ha­tározottan megtiltotta, hogy sze­mélyével foglalkozzak. Nevének közlésére sem adott engedélyt. Meg kellett tehát kérném előbb, hogy a KRÓNIKA lapjain vele foglalkozzam és ez az engedély is oly meglepetést okozott, mint elő­ző levele. Súlyos természetű mű­tét előestéjén adott engedélyt és közelebbi adatokat magáról, ki Szántó Lajos, Richmond, Virginia állami lakos a^ra kért bennünket, hogy a száz dolláros csekk elle­nében küldjük újságunkat száz magyarnak. Gratulált nekünk, amiért a KRÓNIKÁT ily szellem­ben szerkesztjük. Még fel sem ocsúdtunk megle­petésünkből, amikor a postás Szántó Lajos második levelét kéz­besítette, amelyből kihullt Schlach ta Margit nővér Budapestről irt levele. Margit nővér írása közér­dekű lévén, Szántó Lajos arra kért bennünket, hogy ha lehet, kivona­tosan közöljük, de hallgassuk el azt a részt, amely reá vonatkozik. Szántó Lajos harmadik levelét egy nappal később kaptuk. Ebben néhány sürgönymásolatot talál­tunk. A sürgönyök feladói Szántó Lajos és neje, Robert Scott Chamberlayne, valamint Rév. Ge­orge Hanna Atkinson richmondi jeles amerikai polgárok, akik a moszkvai ut előtt állt General George C. Marshall amerikai kü­lügyminiszternek köszönetét mond tudja, nem-e abban a hitben, hogy e sok szép dicséret miatt már nem kell pirulnia az élők világában. Szántó Lajos. Megáldott az Is­ten. Mint hallom, a műtét sikerült. Hála a Gondviselésnek és szerető nőd hűséges ápolásának már a gyógyulás utján vagy. Mialatt uj erőt gyüjtesz a napeugaras Virgi­niában, hadd mondjuk el olvasó­inknak a Te kalandodat Ferenc Jóska, öt koronájával. * * * Kolozsmegyében, egy kis vá­rosban született Szántó Lajos. Azóta a várost a románok elke­resztelték. Akkor azonban ma­gyar volt a nép beszéde, magyar a tanítás nyelve és ez a kis szé­kely fiú magyar hagyományok tiszteletében nevelkedett. Iskoláit sikeresen elvégezvén a budapesti Hoffman cég fiumei irodájában kapott hivatalnoki alkalmazást. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia fiumei és trieszti ki­kötőt nagy tengerentúli forgalmat bonyolították, le. E kikötőkön ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom