Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)

1946-07-15 / 7. szám

IO-IK OLDAL "KRÓNIKA1 1946. julius 15. The Powers Miss Austria-Hungary An Intimate Message from Washington Reprinted from the June 26th issue of the Christian Science Monitor. By Joseph C. Harsch Washington If wishes could restore and ancient empire,, the old realm known (to the world of pre 1914 as Austria-Hungary would come back into 'being with a rush. For, in these days of stalemates between Russia jand Western diplomacy, there is no historic pattern to which the West (looks back with more longing than to that federation which once filled ithe vacuum of Southeastern Europe. It was rather fashionable during World Whr One for people of ithe Allied countries to regard Austria-Hungary as an unnatural vestige iof an ancient past which had outlived its usefulness.' It was unnatural in many respects. But it served a purpose for which no statesman of the moment can devise a substitute and for (which those of the West at least yearn daily, Russians seem not to share this yearning—at least as of the moment. But, conceivably the time may come when they, too, will think that it might not be such a fcad idea to recreate a political entity which served as a cultural and a political bridge between Eastern and Western civilizations. It can,, in fact, be argued that all the troubles and dislocations of ■the modern world spring from the day when Austria-Hungary sur­rendered its independence to Berlin. If only the Habsburg Emperors lhad resisted Bismarck’s pressures! Germany would not have been strong enough, then, to launch the first World War. And Versailles (would not have developed that Southeastern Europe bone of conten­tion between the Allies of World War Two. The major factor in all differences of the moment with Russia is ■that part of Europe which was once under the political leadership of Vienna. The Western Allies and Russia are unable to agree over Ger­many; conduct petty lawyers’ disputes over veto powers; assiduously refuse to come to grips over atomic energy; wrangle over definitions of demokracy; spar with the weapon of nonrecognition; disagree over Spain. Yet in every one of these issues they have their eye on South­eastern Europe. The real issue between them is the disorganized collection of (dissimilar peoples which inhabit the quadrangle bounded by the Car­pathians and the Adriatic, the Sudetenland and the Dardanelles. Russia knows from three terrible experiences what it means to have this realm at the full disposal of a Western European conqueror. Napoleon, the Kaiser, and Hitler all dominated this area before they dared to attack Russia. Had none of the three ever obtained that (control, Russia would not have been invaded in those wars. Russia,, (therefore, directs her energies today towards converting these lands into satellites. But Western Europe remembers what it means when these lands (belong to the East. She remembers the Middle Ages when Slavic (civilization reached the Elbe and the Adriatic and Western civilization clung precariously to the outer fringe of Europe. So long as the great quadrangle remains broken into small States, it tempts and threatens East and West. Russia cannot afford to see jit merged into an unfriendly Western pattern. Nor-can the West af­ford to have it added to the Soviet orbit. The only hope is to have it develop a collective entity of its own 'Which is truly neutral between the two great forces which play upon at from either side. It must be independent of Russia to permit a sense ;of security in the West. Yet it must be independent of the West to permit Russia to feel secure. And, most important of all, it must be (independent of Germany to permit either to feel secure. The great (weakness of the Habsburg dynasty wag that it surrendered to Ger­­imany. x Today Trieste is the main issue at the Foreign Ministers’ Con­ference because Anglo-American diplomacy cannot surrender Trieste (to a Southeastern Europe which is under immediate Russian control. (But Russia resists Anglo-American influence in that are'a because it fears that its control is only superficial and that any concessions to Ithe West will open the way to a fatal Western infiltration. The Russian control is superficial. All elections held to date in (this area prove it. Hence, the effort of Western diplomacy to get (Russia troops out in a hurry,, before Russian influence solidifies; hence also Russia's efforts to minimize Western influence. A revived, neutral Austria-Hungary would remove this bone of (contention from the councils of the Powers. But, unfortunately, there äs no sign of any such event. Katolikus nagygyűlés « Az Amerikai Katolikus Magyar Magyar Liga országos nagygyü­­lésre hívja minden katolikus testvérét! Jóval több mint egy esztendeje, hogy elült a fegyverek zaja és a győzök és legyőzöttek között fegy verszüneti szerződések kötésével próbált a világ emberisége a béke korszakába visszatérni. Aggoda­lommal eltelve figyeltük a világ járását és nem akartunk elébe vágni szavunk felemelésével a vi­szonyoknak, mígnem a héten szo­morú, sőt kétségbeejtő hirt hozott a rádió. A magyar kormány a ka­tolikus vallás kivételével minden más vallásfelekezetet elismert, mert e rendelkezéssel el akarja némitani a magyar katolicizmust, amely ellen sajnos., óhazai test­véreink nem emelhetik fel tiltako­zó szavukat, mert mindjárt rájuk sütik a reakció bélyegét. Elkövet­kezett tehát a cselekvés ideje szá­munkra, hogy sorompóba lépjünk szorongatott testvéreink segítsé­gére. Hosszas töprengés és előzetes megbeszélés után az Amerikai Katolikus Magyar Liga elnöki ta­nácsa úgy határozott, hogy 1946 augusztus 18-án, vasárnapra or­szágos katolikus nagygyűlésre hívja meg Magyar Amerika kato­likusait és ezúton is felkéri összes egyházközségeinket, k a t o 1 i k us egyleteinket és hitbuzgalmi társu­latainkat, hogy e megmozduláson lelkipásztorukkal az élen, megfe­lelő delegációval képviseltessék magukat. Hat hét áll rendelkezésünkre, hogy megtegyük az előkészítő munkálatokat. Ligánk vezetősége a mai naptól kezdve állandó per­­manenciában marad és a legapró­lékosabb részletekben előkészíti az országos katolikus nagygyűlés minden ügyünket felölelő tárgy­­sorozatát. Egy röpke nap hatal­mas munkaanyagot fog felölelni, melynek minden pontjában a ma­gyar katolicizmus megvédését cé­lozzuk. Igyekeztünk békés utón meg­oldani problémáinkat, de Ígéretnél tovább sohasem jutottunk. A ma­gyar kormánydelegáció Ameriká­ban tartózkodása alatt memoran­dumot nyújtottunk át a magyar miniszterelnöknek, aki jóindulatu­­lag karolta fel ügyünket és ked­vező válasz helyett ime, megkap­tuk a feleletet szülőhazánk katoli­kusainak teljes elnyomásáról. Nem akarjuk kérdezni, hogy sze­mélyileg kiket terhel a felelősség, hanem tiszteletteljesen, de sok­százezres tömegünk minden sú­lyával arra kell Magyarország mai kormányát rákényszeríteni, hogy testvéreink vallásszabadsá­gát, iskoláink függetlenségét min­den tekintetben tartsák tisztelet­ben. A kormnydelegáció vezetőjé­nek és minden egyes tagjának az volt a szózata Amerika magyar­ságához, hogy segítse a szükség­ben lévő szülőhazát. Eddig is megtettük a magunkét, ezután sem akarjuk kivonni magunkat a segítés munkájából, de miként várhatja el a mai magyar kor­mány ezt, ha viszont otthoni hit­testvéreink elnyomásával felel ba­rátságos együttműködés helyett? Amerika katolikus magyarsága több mint ötven éves büszke múlt­ra tekinthet vissza. E tisztes idő alatt megmutatta, hogy törvény­­tisztelő, gazdaságos polgára e nagy és boldog országnak. Tem­plomaink. iskoláink és egyházi épületeink bizonyítják ezt legjob­ban. Az augusztus 18-iki orszá­gos megmozdulásunk az első, amikor leplezetlenül üzenetet kell küldenünk haza, szülőhazánk mai demokráciáját hangoztató ország­­nagyjainak, hogy eddig és ne to­vább. És ha szavunknak nem lesz kellő súlya, e hatalmas ország né­pének kell segítségét kérnünk, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza meg a rom­bolás munkáját Magyarországon. Testvéri szeretettel és hitünkbe vetett bizalommal kérjük lelki­­pásztorainkat, minden egyes egy­házközségünket, katolikus intéz­ményeinket és minden egyes hitü katolikus testvérünket,, hogy ké­szüljön a nagy erőpróbára, az augusztus 18-iki országos katoli­kus nagygyűlésre Cleveland vá­rosába. Részleteket időről-időre adunk az előkészítésről. Tudja meg Amerika és az óhaza magyarsága, hogy hitünkért és szenvedő ma­gyar testvéreinkét minden áldo­zatra készen állunk. Katolikus magyar testvér, Ligánk e törté­nelmi órákban nem nézheti tovább’ az erőszak tobzódását és a cselek­vés mezejére lép. Segítsetek nagy­­gyá, erőssé és teljes sikerűvé ten­ni az augusztus 18-iki katolikus megmozdulást, a katolikus és ma­gyar becsület követeli ezt meg tőletek. Cleveland, Ohio, 1946 junius hó 29-én. Az Amerikai Katolikus Magyar Liga vezetőségének nevében, Köller Endre, pápai prelátus, elnök. Kukla Tarzicius, O.F.M., titkár. Egy asszony halt meg “Egv asszony halt meg itt az éjjel” Szól a közömbös idegen. “Jó asszony volt — szól a rokonság — Hja, nincs maradás ide lenn!” A pap azt mondja: “Hivő lélek;” Az orvos: egy nagy betegem;” A férj a koporsóra nézve, Csak annyit mond, hogy “mindenem!” Zichy Géza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom