Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)

1946-06-15 / 6. szám

1946 junius 15. "KRÓNIKA” 3-JK OLDAU NAGY FERENC WASHINGTONBAN Jobb békét, szabadságot és segítséget kér a magyar nép számára, de vele jött Rákosi Mátyás és Riesz István is, hogy vigyázzanak minden szavára, lépésére. — Moszkvai kontroll alatt még a szabad Amerika földjén is! Nagy Ferenc miniszterelnök Amerikába érkezett és Washing­tonban tárgyal a jobb magyar 'béke és a háborútól tönkretett Magyarország talpra- állítása problémáiról. Nagy Ferenc segítséget jött kérni a tragikus helyzetben ver­gődő magyar nép jelene és jövője számára és e nehéz históriai perc­ben, amikor Truman elnökkel és minisztereivel tárgyal a magyar néptől választási többséget nyert ■Kisgazdapárt vezére, félreteszünk vele szemben minden bíráló szán­dékot és kételyt. Magyar szívvel köszöntjük Szabad Amerika föld­jén, mint egy szabadságáért és ■igazáért küzdő szerencsétlen és ■nekünk oly drága nép segítség­­kérő, mentést esdő követét és legmélyről áihitjuk, hogy útja mi­nél kedvezőbb, a, magyarságra minél eredményesebb sikerrel jár­jon. Moszkvában hiába járt Nagy ■Ferenc: sem az uj Trianon eny­hítését, sem az oroszok teljes ki­vonulását, sem a jóvátételt' szipo­lyozás csökkentését, vagy csak egy-két évre való felfüggesztését, — amíg a magyar nép legalább valahogy feltápászkodik, — nem sikerült elérnie. Szép szavakkal, 'nesze semmi, fogd meg jól" je­lentéktelen semmiségekkel küld­ték haza. Szeretjük remélni, hogy* ■amerikai utjának mérlege nem lesz •ily gyászosan passzív s hogy a vi­lág legnagyobb demokráciája ré­széről több megértésre, demokra­tikus szolidaritásra fog találni a ■szabadságra és igazságra vágyó magyar nép képviselője, mint a magyar szabadságot és igazságot egyaránt eltiporni akaró, a de­mokrácia kihasználásával uj ma­gyar kommünre spekuláló Moszk­vánál. * * * Sajnos, 1943-ban nemcsak •Sztálin kötött területi garancia •szerződést Benessel, de az Egye­sült Államok és Anglia is és Ame­rika a szerződéseket betartó or­szág. Csak ha Magyarország és Csehszlovákia egymás közt tud­nának valami határeltólásban megegyezni, _ irta a N. Y. Times középeurópai tudósítója, volna ki­látás arra, hogy az angolszász hatalmak támogassák a határvál­toztatást. De Benes nem hajlandó visszaadni egy akácfát sem, Ro­mániával szemben pedig Byrnes a május hetediki párisi Ítéletnapon ■hamar elejtette Erdély egy nyu­gati szegélyének visszaadásáról szóló kívánságát. 'A Bácskára és 'egyéb délvidéki területre való igényt pedig még a Kisgazdapárt ■békejavaslata is elejtette, mert még csak gondolni sem mer arra, hogy Titóval, a Szovjet jugoszlá­viai cégvezetőjével, gauleiterével szemben igényeket hangoztasson. Repeső lélekkel kívánjuk, hogy Nagy Ferenc a magyar, béke megjavítása érdekében elérjen va­lamit Washingtonban és már lel­­'kiismereti önmegnyugtatás céljá­ból is azt mondjuk, hogy az ame­rikai magyarság gyűlésekkel és minden más lehető eszközzel az • ■ -i SJSAÍCÍií utolsó pillanatig támogasson min­iden ily törekvést. Tudjuk, hogy még ha csak magyarok tízezreit vagy csak egy-két százezer ma­gyart lehet is felszabadítani az el­­szakitottságból, mily jelentősége Ivan ennek a felszabadítottak szempontjából. De ugyanakkor, látva, hogy még erre sem áll fenn konkrét cselekvő hajlam sehol, még nyomatékosabban leszögez­zük, hogy a magyar nép mai ge­nerációja nem jogosult bármit is feladni a szentistváni örökségből, a nemzet reá bízott kincséből, nem jogosult megtagadni a Szent 1st­­váni Nagy Magyarország és a Szent Korona országai eszméjé­nek halhatatlanságát. Több a bizamuk arra nézve, hogy Amerika legalább annyiban fogja a közeljövőben segíteni az ■igazi magyar felszabadulás ügyét, hogy annak első előfeltételét, az ■oroszok teljes ..kivonulását szor­galmazza. Byrnesnek a párisi kon­ferencián való szereplése remélte­­ti velünk, htogy az angolszász ha­talmak, elsősorban Amerika to­vább ütik a vasat, hogy Magyar­­ország területe mielőbb muszka­mentessé tétessék. Moszkva ma­gyar marxista csatlósai azonban már ma nyíltan hirdetik, hogy az elbitorolt Kárpátalján a Szovjet­nek 83 mérföldes közös határa van. Magyarországgal s ennek jelentőségét a kivonulás esetén is 'tudomásul kell venni." Magyar­­ország jelenlegi igazságügyminisz­­itere mondta ezt, ugyanaz a Riesz István miniszter, aki most Rákosi ■Mátyás kommunista vezér társa­ságában Washingtonba is elkí­sérte Nagy Ferencet, hogy felü­gyeljenek arra vájjon qiit beszél Amerika vezetőivel és nem-e fe­lejti el — a 83 mérföldes közös határt, azt hogy a Szovjet fegy­verre a kézben később is ott áll Kárpátalján, a nyitott nagyalföldi lapály peremén... * * * ■ Belső ellenségektől körülvéve, Moszkva marxista szolgáinak őri­zete alatt tárgyal Washingtonban Nagy Ferenc. Reméljük igy is lesz bátorsága megvilágítani az ame­rikai vezetők előtt a 'helyzet tra­gikus képtelenségét. A magyar hadsereg orosz irányitás alatt áll, a fontos közhivatali pozíciók több­ségét, közte a rendőrséget és a rendőrség fölött rendelkező be­lügyminiszteri állást a marxisták ■tartják kezükben s amikor leg­utóbb Nagy Ferenc a választási döntéshez képest megalázó sze­rénységgel a kulcspozícióknak csupán ötven százalékát rekla­málta pártjának, a választáson ■törpe kisebbségben levő marxista •pártok az orosz szuronyokra tá­maszkodva, megtagadták e kí­vánság teljesítését, megint egy­szer letaposták a népakaratot, a demokráciát, amelyre a Szövetsé­v.. '' ’ % ‘ " / ! « M f ü nfÜIíl-ifííJ* i j {i J * gesek Yaltában megállapodást kö­ltöttek. Amerika azt ígérte, hogy az európai kisnépek visszanyerik tel­jes szabadságukat, nem lesznek érdekszférája esetlen hatalom­nak sem. Ezzel szemben az tör­tént, hogy az oroszok teljesen be­ültek a magyar gazdasági életbe, iparba, nyersanyag-kiaknázás­ba és legfontosabb kereskedelmi vállalatokba, a jóvátétel körül pe­dig olyan gyilkos pióca-módsze­rekkel kergetik Magyarországot ,a csődbe, amihez képest a leghir­­hedtebb Shylockok is nemesszivü jótevők voltak. A Szovjet a ma­gyar függetlenség nyakán tartja a kést és el is akarja vágni e nekünk oly kedves és drága nyakat, ha Amerika nem lép erélyes mentő­ként közbe. A Szovjet diktálta fel a magyar népnek a múltjától és lelkületétől oly idegen köztársasági államfor­mát is, mert a királyság nehezebb talaj lenne a bolsevizmus számára. A nyugati demokratikus állam­rendszert akaró királypárti ma­gyarokat ma üldözik Magyar­­orszgon, börtönbe veti őket a bol­sevik vezetés alatt álló magyar politikai rendőrség s a legjobb ha­zafiak, a hü Sigrayak és Appo­­nyi Györgyök vagy külföldön, távol kell éljenek hazájuktól, amelynek most oly óriási szüksége volna reájuk vagy otthon belső emigrációban a terror kényszeríti hallgatásra őket. • Igazságot, külső és belső sza­badságot és talpraállító segítséget ;vár a magyar nép. Mily súlyos a helyzet, talán minden egyébnél sokatmondóbban illusztrálja, hogy még Washingtonba sem jöhetett szabadon, egymagában a magyar •miniszterelnök. Miként a külföldi követségeken is egy polgári dip­lomata van mint követ a kirakat­ban, de körűié ott silbakolnak a marxista pártokból kikerült egyes "követségi tanácsosok", úgy Amerikába is csak úgy engedték ■ki Nagy Ferencet az oroszok, hogy magával kellett vinnie Rá­kosit és Rieszt, akiknek fedezete •nélkül úgy látszik oda sem mehet, ahová a köztársasági elnök is gya­­llog jár. Mi nem osztjuk némely, ■mohód gleichschaltolódni vágyó körök elképesztő álláspontját, amely akként igyekszik megszé­píteni Rákosi kontrollját, hogy azt jrja, Rákosi eljött "igazságos ha­tárokat kérni Washingtonba." Miért nem meht el annak idején Rákosi Moszkvába Nagy Ferenc­cel, ahol az ő szava, protekciója százezerszer jobb ajánlólevél, mint Amerikánál s amikor amúgy is nem Amerika, hanem az ő imá­dott Moszkvája az igazi akadálya annak, hogy Magyarország visz­­szakapjon bármit is? * * * Külön szerencsétlen momentum, V ‘ * • • ' -» ■, •» V» 4 , i I S(f V f , f « I í : I T í I ( I ( f I hogy a magyar miniszterelnök csak egy nappal előbb érkezett,, mint Byrnes ismét kénytelen visszasietni Párisba, a külügyi konferencia folytatására. De re­méljük, hogy Amerika igy is leg­jobb igyekvéssel méltányolni fog­ja a magyar miniszterelnök kíván­ságait és megérti azt is, amit Nagy Ferenc nem mond talán el teljes határozottsággal, mert a mai ma­gyar balsors két főrendőre, a ma­gyar Cseka legfőbb irányítója, Rákosi Mátyás és a magyar bör­tönőrök legfőbb főnöke, Riesz 'igazságügyminiszter vigyáznak,, hogy el ne szökjön a nyelve. .. E hármas kép tragikus jelképe a mai magyar helyzetnek s ezt meg kell éreznie Amerikának is. Ennek a képnek emlékét, benyo­mását vigye el magával hasznos utravalóul és harci serkentőül Byrnes külügyminiszter az uj pá­risi konferencia sorsdöntő csatá­rozásaihoz! Nem lehet addig igazi béke, szabadság és élet Amerika, számára is, amig Magyarország és Európa többi nyugati civilizá­­cióju népei nem kapják meg az igazi béke, szabadság és élet biz­tonságát Moszkva imperializmu­sával és a mindenütt terrorizáló marxista ötödik hadoszlopaival szemben! STATISZTIKA Angol Semmi Osztrák 5^% Svéd 6c/o Norvég 8% Holland 10% Belga 10.4% Magyar * 17% Olasz 18.9% Finn 24% Francia 27% Cseh 38% Yugoszláv 90% Bolgár 90 % Orosz 100% Mit jelentenek ezek a százalék­számok? A választások eredményét szá­zalékban a kommunisták javára. E statisztika híven tükrözi vissza a nép gondolkodás módját, éesz­­járását, politikai meggyőződését. A statisztika szerint a szláv né­pek erősen kommunista érzelmit­ek. Nem is csoda, hiszen a kom­munizmus főfészke Oroszország, a kis szláv népek főpatronosa. Kivéve Lengyelországot, amely mindig a politikai és vallássza­badság harcosa volt. i —> MÉG MINDIG ÜLDÖZIK A NÁZIK ÁLDOZATAIT. Bernard M. Baruch, néhai Wil­son és Roosevelt elnökök tanácsa­dója mondta: "A názik áldozatait most tovább üldözi a győztes ha­talmak némelyike és saját elgon­dolásuk képmására alkotott békét akarnak, másokra való tekintet nélkül.” Vájjon kire, vagy kikre céloz Baruch? Nem nehéz kitalálni. Sem Anglia, sem az Egyesült Államok, nem üldözi a názik áldozatait. Igy_ győztes országok közt kell keres­­tehát az uj üldözőket a többe ni. i I ■ ! - L : ‘ , i I ■ i . I 5 ( X 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom