Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)
1944-09-15 / 9. szám
4-IK OLDAU “KRÓNIKA" 1944 szeptember 15 Uj kiegyezés A közös megegyezés lehetőségei a magyar nemzet és királya; a magyar királyság és szomszédai; az osztályok, pártok és nemzetiségek között. A megváltás nagy kérdése a Duna medencében LEHET/ÉGCS-E A ECALICIC? Irta: JUS PUBLICUM BEVEZETÉS ELINDULTAM tanulmányozni a földgömböt és kerestem rajta az igazságos emberi életet... Átéltem harminc baljóslatú év minden tragédiáját és mártirumát és hol közelről, hol messziről, részvéttel figyeltem, hogy a magyar népet három évtized óta miként űzik, hajtják a sorscsapások. Sok időbe tellett rájönni miben, mit vétettünk, sok tévelygés mutatta meg, merre járjunk, hol az igaz ut. Ha babohás lennék, vagy olyan erős lenne a hitem, mint a régi apostoloké, azt mondanám: Magyarországot azért bünteti a sors, mert igaztalan volt királyához, alkotmányához, ezeréves koronájához. De ha csak az észre hallgatok és a történelem tanulságait idézem fel, akkor sem mondhatok mást. Harminc év óta keresem az üdvözítő, megváltást ígérő gondolatot, tant és eszmét ... És csak egyben találtam igaz értéket s . » Amerikának, a demokráciának, a kereszténységnek abban a gondolatában, hogy minden embert szeretni kell, mert minden ember jó és ~x ~ - -----az elszenvedett igaztalanság teheti az embert Vigyáznunk kell tehát az emberek közti életre, hogy fenmaradhasson a békesség és ember ne lehessen a másik ember farkasa s » 3 Nincsen nagyob szükség, nincsen fontosabb kötelesség, mint az ilyen békességet fentartó intézmények megteremtése . » . Harminc év keserves hánykolódásai mutatták meg Magyarországnak, hogy a királyság intézménye nélkül nem lehetett valódi népképviseletet, előre haladó demokráciát, belső békét, békés fejlődést, hasznos építő munkát és növekvő népjólétet fentartani. Ezt most már a vaknak is látnia kell. ÖSSZEHANGOLT DEMOKRÁCIÁK Amikor Magyarország népének olyan demokráciát kívánunk adni, mely jogokat juttat minden rétegnek, nem helyezkedhetünk ellentétbe sem a környező népekkel, sem a környező világgal, a szabadságnak és virágzásnak amit önmagunknak kívánunk nem lehetünk kizárólagos birtokosai. Az egyéni önfentartás minden emberi személy alapjoga, a nemzeti önfentartás minden népnek ilyen alapjoga. De a nemzet önfentartása nem juthat ellentétbe az egész emberiség 'önfentartási jogával. Hiába kísérleteznénk tehát azzal, hogy csak ennek, csak annak az osztálynak, rétegnek, nemzetiségnek, vagy nemzetnek adunk jogokat, szabadságot, lehetőségeket és alkalmakat, mihelyt csak egy elszigetelt, önző és elzárkózó csoportnak érdekeit elégítenénk ki, már összeütközésbe kerülünk a többi csoportokkal, osztályokkal, vagy nemzetekkel és ezek végül el fognak pusztítani bennünket. Amikor tehát minden dolgozó számára emberi életről, a föld, ipar, gazdasági és kulturális életben való virágzó részvételről akarunk gondoskodni, nem csupán saját terveinkre, programunkra kell gondolni, hanem a körülöttünk levő intézményekre és érdekekre is. Vagyis a mi népünk demokráciáját össze kell hangolnunk a többi népek demokráciájával. Olyan intézményeket kell kiépítenünk, amik csakugyan, ténylegesen, reálisan, lehetővé teszik a tartós javulást, boldogulást s ugyanezt megadják a körülöttünk élőknek is. Elszigetelt előnyök ellenünk el velők. Védő intézményekre van szükségünk, amik oltalmat tudnak nyújtani még saját túlzásaink ellen is. Ilyen védő intézmény az alkotmány. A legjobban bevált aluszithatják szomszédainkat épen azáltal, hogy némi sikereket érünk el velők. Ilyen védő intézmény az alkotmány. A legjobban bevált alkotmányos intézmény, ha a közösen érdekelt népek egymással szoros szövetségben, közös államformában élnek. Ilyen alkotmányos szerkezetet teremtett Európában a magyar királyság; ilyen hagyományos államszövetségben éltek több mint négy évszázadon át, az egykori monarchia népei. Ezt a történelmi tényt nem lehet letagadni. KÖZTÁRSASÁG VAGY KIRÁLYSÁG A királysági alkotmány és a köztársasági alkotmány között a népek jóléte felé való törekvésben, az állandó, békés összemüködés vágyában és ennek népképviseleti, demokratikus formáiban nincsen lényeges különbség. Az alkotmányos monarchia épolyan demokrata ország lehet, mint a köztársaság. Mindakettőnek a népek hagyományos alkotmánytisztelete ad súlyt és tartósságot. Ott, ahol köztársaság a hagyományos kormányforma, ezt illeti meg az osztatlan tekintély. De ott, ahol ezerév óta mindig királyság keretében folyt a kormányzás és Magyarország legvirágzóbb, legbékésebb korszakai nagy királyaihoz fűződtek, botorság lenne lemondani a királyi intézményekről, mikor ez mindenképen bevált mint a demokrácia és a közszabadságok biztosítéka. Szent István koronája makulátlan, ragyogó tekintélyt ad a magyar királynak. Népe javára, az alkotmán - "emében, törvényes rendet, belső békét és testvéri együttműködőid-4SI biztositania. Pontosan azt, amire Magyarországnak szüksége van, hogy a szabad népek családjában, mint demokratikus ország születhessen újjá. A királyság sohasem volt maradi. A királyság mindig fejlődni akart. Ezt a történelem minden lapja igazolhatja. > De a királyok szándékait a nép sorsának javítására gyakran ellenezték az ellentétes érdekcsoportok. Nemesek, főnemesek, urak, főurak, az ősi rendek és maga a polgári rend is néha nem voltak ké* pesek lépést tartani a magyar királyok haladási vágyával, mely Magyarország népének élénkebb virágzást és nagyobb bőséget akart juttatni. Most végre le kell tűnnie az ellentétek idejének. Most végre el kell következnie a békés kiegyenlítés időszakának* Most végre népkirálysággá kell fejleszteni Magyarországot. KIEGYEZÉS NÉP ÉS KIRÁLY KÖZÖTT Uj kiegyezés kell tehát a nép és királya között, demokratikus szellemű, szabad és haladó kiegyezés. Egy ilyen kiegyezés jogokat és kenyeret nyújt, egyenlőséget teremt és szociális népvédelmet létesít. Fokozatosan, de ellenállhatatlanul, egyre erősebb mértékben bízza a kormányzást a nép erőire, tehetségeire. Az alkotmány védelmében részesíti a népreformokat és állandósítja ezeket . * . A király által szentesitett népreformok örökre bekerülnek a nemzet törvénykönyveibe és részeivé válnak a magyar alkotmánynak. Ezért sürgetem a magyar királyság visszaállítását. Ezért kivánom a magyar alkotmányosság helyreállítását, mint kiindulási alapot* Ezért szeretném, hogy e kiegyezés Magyar Népkixályság jegyében adja vissza Magyarország régi békéjét, lelki egyensúlyát és gazdasági virágzását. Ezért szükséges a magyarországi pártok megértése és összemüködése belülről és a környező népek megértése és barátsága kívülről* Vissza kell szerezni a rokonszenvet és bizalmat a magyar nép és a magyar államiság iránt és ki kell küszöbölni minden félelmet, gyanút, gyűlöletet a Duna medence népeiből. Mindezt elérhetjük, ha az alkotmányt választjuk alapul és viszszatérünk a királysághoz. Nép és király egymást kiegészítő fogalmak* Mindkettő fontos oszlopa a Duna medence fennmaradásának. Szent Istvántól kezdve IV. Károlyig a magyar alkotmány minden népnek békességet, testvéri összefogást és közös jólétet hirdetett a Duna medencében. Vissza kell térnünk hozzá. New York, 1944 augusztus 2.
