Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-10-23 / 17. szám
6-ikoldal. KÖZÉRDEK 1915. október 23. 17-ik szám. egyszer elmaradt. Meg is Ígérte, hogy többé j soha el nem marad. Hanem hát — hogy-hogy nem az állatszeliditő — ismét elmaradt. Remegve, félve osont aztán be a haza ajtaján,; honnan már hallotta harczias felesége „fogadj lsten‘-ét. A szegény allatszeliditő nem tudott hova bújni, kinyitotta az oroszlánok ketreszét í és ott meghúzódott, magára zárván a ketrecz ajtaját. Az asszony észrevette ezt, nyomban olt termett a ketrec elölt, csípőjére tette kezeit és igy kiáltott be a ketreczbe. — Gyere ki le gyáva! A 42—50 éves bevonulása előtt keresse fel az Első Magyar Általános Biztosító Társa-j ságnak az Önsegélyző Népbanknál levő föügy- i nökséget, hol 30,000 koronáig biztosit hatja magát a háború veszélyeire minden pótdíj nélkül a rendes díjtételek mellett. Ezen hazánk egyetlen legnagyobb magyar biztositó. társasága már eddig i is óriási összeget fizetett ki a háborúban elesettek hozzátartozóinak és igy 119111 csoda, ha mindenki bizalommal fordul hozza is igyekszik magát bisztositani, ho- zátartozóiról gondoskodni. A biztosított tőkét minden levonás . nélkül a legrövidebb időn folyósítja a kötvényben megjelölt kedvezményezettnek. Nesze nektek piaci hiénák. A rendőrség a maximális árak tullépése terén tapasztalt visszaélések meggátlása céljából újból figyelmezteti a polgárságot, hogy a maximális áron felüli vásárlás kihágást képez és pénz- büntetésen felül elzárással is büntethető. A rendőrség kettőzött éberséggel fogja a maximális árak betartását ellenőrizni és minden visszaélést kíméletlenül fog megtorolni. Ezzel az intézkedéssel a piac egéről letűnt a kofák eddig fényesen ragyogó csillaga. Hanyag a városi őrség. Nap-nap után előfordult, hogy a városi szabályrendelet értelmében kirendelt éjjeli őrség nem jelentkezik szolgálatra s ezáltal a rendőri éjjeli szolgálatot megnehezíti. A rendőrség szigorúan jár el velük szemben, amennyiben már az első alkalomkor 10 korona pénzbüntetést ró ki reájuk. Igen sokan vannak olyanok is akik helyettest, állítanak maguk helyére s minthogy olyan társadalmi állású egyént küldenek, aki az éjjeli-őri, vagy ellenőri tisztet be nem töltheti, a rendőrség őket visszautasítja s úgy tekinti mintha a jelentkező elmaradt volna. Figyelmeztetjük a hanyag éjjeli őröket, hogy kötelességeiket annyival is inkább teljesítsék, mert ellenesetben teljes névsort közlünk le, de különösen figyelmeztetjük azokat a Nagyságos urakat, akik a polgárság érdekében az éjjeli őri szolgálatot is terhesnek találják, hogy minden egyes alkalommal a szégyenpadra állitjuk őket, hogy lássa a közönség kik azok, akik ebben a nehéz időben is elsőbbnek tartják a kényelmes életet, mint tenni valamit, a közért és a városért. Felsült tojásuzsorás. .Pénteken délelőtt Füzesséry Lajosné fényi lakosnő a Széehenyi- utcán a tojás darabját 16 fillérjével árusította. Felelős szerkesztőnk Demidor Ignác főkapitány telefon felhívására a rendőrségnél előállította a fényi amazont, ahol megindították ellene a kihágási eljárást. VESZEK csöves tengerit a legmagasabb áron azonnal átvéve bármely vasúti állomáshoz, szállítva. Zzákokkal rendelkezem. Rosenberg1 Jenő Nagykároly, (a honvéd laktanyával szemben) a budapesti Hungária Bank megbízottja. Zenemű újdonságok nagy választékban Kapható Grünfeld könyvkereskedésében Nagykároly, gimnáziummal szemben. É R M E L L É k. Érmihályfalva. Hfitússni ft tsavarosbanTalálóbban aligha jellemezhetnénk azokat az állapotokat, amelyek ez idő szerint a piacainkon, kereskedelmünkben, üzleteinkben burjá- noztak föl, mint a teremtés előtti káosznak. Zűrzavar, sötétség, bomlás összevisszaszág mindenütt és panasz, csak panasz és rendeletek, szigora rendeletek ezerszámra és mindezeket összekeverve: a legteljesebb őrület az összes vonalokon. Nyerészkedni! ti Éz a jelszó! Ma nyerészkedni akar min- í denki, a termelő, a közvetítő, a nagy és kis i közvetítő, a pénzember, aki finanszíroz, szóval mindenki, akinek van köze vagy nincs köze az áruhoz mert ma olyan világot élünk, hogy nyerészkedni lehet és nyerészkedni kell is. Nincs az a furfagg. amit igénybe ne vénének, ha egyet csuvarinthatnah az árak archimedesi csavarján. Az áruk összehalmozása, a közforgalom bői .való kivonása, a búza, kukoricza elvermelése a zsírnak, szalonnának vagon számra való el- dugása, csakhogy a kereslet növelésével az árakat máról holnapra 50—60 százalékkal hajtsák föl, ma már egészen a kezdetleges üzleti élelmességek közé tartozik, de ezek a trükkök is eléggé: megteszik a hatást. Hát még az avatottak előtt is kevésbbé ismert raffinált eszközök, melyek ma mind \ a termelők és tőkések szolgálatában állanak ? Es ez áradattal izemben nincs más segi tőnk mint egy másik áradat, a kormányrendé- j letek áradata, melyek szavakkal és ismét csak szavakkal akarnak megvédeni bennünket. Csakhogy az uzsorások és kihasználók trükkjeinek áradata sokkal erősebb emennél. Vissza- \ sodorja, elsöpri uijábol minden nyom nélkül, j Az egyedüli vesszőparipa, melyet intéző- köreink oly nagy reményekkel ülnek meg : az árak maximálása. Nézsiik meg már. egyszer alaposan, mi is az a maximálás s hogyan is fest az a gyakorlatban ? Öles plakátok jelennek meg a falakon, hogy ennek és ennek* az áruezikknek, az egyszerűség kedvéért, mondjunk egyszerű cziklcet — 1 a tojásnak az árát maximálták. A hivatalos hirdetmény megjelentére a fogyasztó közönség föllélekzik s bizonyos kárörömmel néz az ela- \ dókra. Na kellett ez nektek! Most uzsoráskodj I azután a portékáddal, majd becsuknak. És a piaczon levő árukat a vevöközönség \ nagy gaudiumára rendőri exisztencziával a maximális árakon mintegy hatósági utón el is adják. A vidéki eladó mozgolódik, prüszköl, káromkodik egyet, de a hatósági erőszaknak kénytelen engedni, mert most már maximális árak vannak. A legközelebbi heti piaczon azonban nem lehet kapni egy fia tojást sem. A közönség szintén várta ezt, de azért önelégülten nézi a helyzetet, hiszen majd letörik a jó vidéki, mit is csinálna maga a tojásaival. A jó vidéki azonban, mely a háború napjai alatt csak úgy duskálkodik a pénzben, mint máskor még soha, csak nem akar letörni. Sztrájkol, egyre sztrájkol. Tosjá nincs sem a legközelebbi, sem pedig az azuián következő hetivásárokon. A tojásinség pedig egyre növekedik. A fogyasztó kezd kétségbeesni s most már ő maga szidja a hatóságokat, hogy az ostoba ármaximálással ilyen helyzetbe juttatta, hogy tojás nélkül még egy tésztát sem tud meg- gyurni. És egyszerre fölkerekedik a kavarán. Ha Mahomed nem jő a hegyhez, elmegy a hegy Mahomedhez. Es a finyás hölgyek nagy nyájassággal keresik föl a parasztot az ő kunyhójában és boldog az aki tojáshoz juthat, még ha jóval magasabb áron is mint ahogy az ármaximálás előtt a jó vidéki adta a piacon. Es a magasabb árakhoz most még hozzájö a kocsipénz is. A jó vidékinek pedig, piái te mikor más vidékről is fölkeresik a vigéczek, csakhamar fölnyilik a szeme s olyan bravúrosan kezeli az archimedesi csavart, hogy maga Arhimedes sem kezelné különben. No hát igy néz ki egy ármaximálás a gyakorlatban. Hitet lehet rá tenni, hogy még alig volt valami dolognak ármaximáláea, hogy az a dolog vagy el ne tűnjék a forgalomból, vagy hogy még magasabb árakra ne szökjék föl, mint volt ármaximálás előtt. Mindennek az oka pedig az egyöntetű, az egész országra kiterjedő egyöntetű eljárásnak hiánya. Mi, akik a perifériákról nézzük a nagy erőlködést melyig el az illetékes körök a drágaság (dien küzdenek, de sehogyan sem bírnak vele, szinte kétségbeesünk, hogy még nem akadt \ olyan világosan látó szem s olyan világosan gondolkodó fő, mely az uzsora-drágaság kérdését megoldotta volna. Pedig az nem is olyan nagy dolog volna csak szikla-szilárd elhatározás, egyöntetű eljárás s raskövetkezeleség. mely sem jobbra, sem balra nem néz s privilégiumokat senkinek nem ad, volnának szükségesek a dágasáy rémének letiprálására. As első kérdés az volna, van e az országnak annni terménye, marhája, disznaja, zsírja s más egyéb élelmiszere, hogy azokból a közszükségletet elláthassa ? A felelet tu, hogy van, Bizonyíték erre a nagy magtárak, a nagy kondák, a vagonszámra eldugott zsírok, főzelék félék stb. stb. Ha pedig van az országnak mindene, amire szüksége van, elsősorban is kiviteli tilalom alá kell venni mindent és rekvirálni kell az árakat egységesen az egész országra nézve s megfelelő intézkedéseket kell éleibe léptetni arra nézve, hogy az egyes vidékek fölöslegei más vidékek szükségleteit is kielégítsék. Csak ha mindezek után is fölöslegünk marad, akkor kell a fölöslegre nézve a kiviteli tilalmat feloldani. És föl kell állítani minden városban, minden járásban az élelmezési külön hatóságokat, de nem sine curakat, akiknek más dolguk se legyen mint a piacz, az uzsora a huj káló termelők ellenőrzése. És drákói törvényeket kell hozni az árdrágítók ellen. Do nem csak az élelmiszereket drágító uzsorások ellen, hanem minden kereseti ágban. A bankok ellen, akik még most is 10— 12 perczentes kamara dolgoznak, épen úgy, mint az ellen a suszter ellen, aki nem által egy egyszerű talpalásért 8—10 koronát elkérni. Mert ha a védekezés kizárólag csak a termelők ellen türténik, előre is meg mondhat juk, az igazságtalan lesz. Mert ma mindenki drágít mindent: a gyáros, a szabó, a suszter, az asztalos, az üveges, a lakatos, a kereskedő, aki csak él és lélek zik a világon. S ha az anyag drágulása nem ok a drágításra, ott a másik kézen fekvő ok: mert ma minden drága. Azt az általános drágaságot kell megtörni s ezt csak általánosan lehet, de nem részletekben. Alert lehetni lehet, amint lehetett Németországban csak erős kéz kell hozzá. És akkor nem fognak bennünket sem nyolez koronás zsir- és szalonnaárakkal sem pedig nyolez koronás napszámbérekkel sanyargatni. O. M. Emlékezzünk 1914. év telére. Jegyezünk hadikölcsönt I Választás. Az Érmihályfalvai Temetkezési Egyesület f. hó. 17-én tartott közgyűlésén Végh József ref. esperest, egyhangúlag nagy lelkesedéssel elnökévé választotta meg. A gyűlés mély részvéttel vette tudomásul Szathmáry Sándor volt elnök elhalálozását és emlékét jegyzőkönyvileg örökitetle meg.
