Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
1914-08-22 / 35. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK 1914. augusztus 22. 35-ik szám. leségemnek, jóllehet 6 a köszönéseket nem fogadta. Ez a kihivó modor teljesen felháborított és odamentem hozzá és felkértem jöjjön be velem a váróterembe. Be is jött. Itt elmondottam neki, hogy feleségem mindent elbeszélt nekem és arra kértem őt, hogy kerülje feleségemet és hagyja békében, mert lehet, hogy a sors kereke változik és még boldog is lehet. Balabán erre kijelentette, hogy ő egy cseppet sem hibás a dologban. Feleségem erővel kötötte magát reá és ö csak úgy volt képes szabadulni tőle, hogy elkellett költöznie az utcából. Magam is megundorodtam ettől az embertől és azon kijelentéssel, hogy ha még egyszer üldözi a feleségemet, leszámolok vele 1 Távoztam. Feleségem észrevette, hogy beszéltem Balabánnal. Mikor haza mentünk, faggatni kezdett, hogy mit mondott nekem Balabán. Nem akartam neki elmondani, de azt hittem kigyógyul hiszékenységéből és elmondottam szóról-szóra az' egész beszélgetést. A szegény asszony egész éjjel zokogott, nem hunyta le a szemét csak folytonosan imádkozott. Reggel műhelyembe mentem, ő pedig vasaláshoz fogott, hogy vasárnap megállapodásunk szerint Szatmárra utazzék. Hogy mi történt azután azt csak hírből' halottam meg. A városházára mentem és ott értesültem, hogy feleségem Balabán lakására ment reá lőtt és azután jelentkezett a, rendőrségen. Végtelen sajnálom szegény teremtést és elhatároztam, ha a jó Isten megsegiti és kiszabadul a fogházból, visszaveszem feleségemül s feledem a multat és soha nem is fogom neki felemliteni megtévelygését.“ * * * A gyilkossági kísérlet részleteit éppen igy adta elő a szerencsétlen asszony is a kit kihallgatása után, a a rendőrség átadott a bíróságnak. Balabán, akit a golyó fején talált, de a csonton elcsúszva, csak kisebb sebet ejtett rajta, már teljesen felépült és értesülésünk szerint be is adta áthelyezés iránti kérelmét. tartotta első megálló helyét, hol a zászlóalj egyik, azután a zsidó iskola előtt, hol a zászlóalj másik, továbbá az állami elemi iskola előtt, hol a zászlóalj harmadik és végül a gimnázium előtt, hol a zászlóalj negyedik szá- záda volt elhelyezve. A hazafias, lelkes tüntetők páratlan rendben vonultak fel az egyes helyekre, hol a Dalegyesület külön-külön szerenádot adott. A körmenet a honvédség helybeli laktanyája elé ért legutoljára, hol a polgárság nevében Suták István dr. intézett hazafias, ma- gasszárnyalatu bucsu-beszédét, melyben hűen tolmácsolta a nagykárolyiak ragaszkodó szerétét a távozó hadfiak iránt. Koncz Ödön honvéd alezredes válaszolt a bucsu-szavakra katonához illő és méltó, közvetlen szavakkal, melynek minden kifejezése a lélekből fakadt és megtalálta nyílegyenesen útját az ezernyi ezer lélekből álló közönség szivéhez. A hétfőn estén hirtelen támadt vihar és zápor kellett ahhoz, hogy a tömeget, a hazafias mámorban égő bucsuzkodó közönséget szétoszlassa. Az éjjeli vonaton távozó katonák tiszteletére azonban újra együtt volt a közönség, Nagykároly város népe, hogy még egy isten- hozzádot mondjon a távozó honvédségének. Isten áldása és áldó keze legyen felettük és vezérelje őket ismét szerető körünkbe 1 Nagy bélyeglopás a .kir. Adóhivatalban. Elmulatott tízezrek. Megszökött adótiszt. A véletlen, ez az ezermester óriási mérvű bélyeg- és váltólopást fedezett fel a helybeli m. kir, adóhivatalnál, amelyet rendkívüli rafinériával egy adótiszt követett el. Azxigy ellopott összeg értéke jóval meghaladja a 32000 koronát, amelyet ártatlan, nős, családos tisztviselőknek fog kelleni megfizetniük, hacsak a nyomozás, amelyet nagy erélylyel és buzgalommal vezet dr. Falussy Alajos alkapitány, ki nem deríti az orgazdákat, akik a lopott bélyeg értékesítésében közreműködtek.- . . * * * Lapzártakor értesülünk, hogy dr. Serly Jenő büntető kir. járásbiró Tömpénét, férje kérelmére — aki érette felelősséget vállalt — szabadon engedte. Öngyilkosság. Vicsák György a városnál alkalmazásban álló kocsis, kedden reggel 7 órakor a lakása felett levő padlásra felakasztotta magát. Felesége rövid idő múlva észrevette tettét és levágta a kötélről, de a segélykiáltásaira odasiető Timkó József tűzoltóparancsnok, Tömpe és Bujdosó rendőrök hasztalan tettek élesztési kísérleteket, már halva volt. Tettének oka ismeretlen. Búcsú a katonáktól. Kedd reggel mentek el a szatmármegyei legények a nagy tettek mezejére. Nagykároly város közönsége hétfőn este búcsúzott a 12-ik honvédezred nagykárolyi zászlóaljától. Értékes, minden mozzanatában megható volt e búcsú, melyben a város teljes egészében vett részt. A nagykárolyi Dalegyesület rendezte ez emlékezetes estét, melyben a polgárság szeretető rajongásszerüleg nyilatkozott meg a katonák és a diadalmas hadművelettel szemben. Este nyolc órakor volt a gyülekezés programmszerüleg a városháza előtt. A polgárság beláthatatlan tömege gyűlt egybe, amikor a rendezőség megalakította a menetet. Elől nemzetiszinü zászlóvivők, utána lam- pionos férfiak mentek, azután jött a Dalegyesület a világi tó fáklya-erdő közepette s mindezeket az együttérző közönség beláthatatlan gyűrűje-vette körül. > ... A menet a katholikus elemi népiskola előtt Papp János adótiszt, jelenleg szökésben levő tartalékos hadnagy, a nagyszabású értékpapír lopásnak az elkövetője, aki a bűnös utón szerzett pénzt elkártyázta és elmulatta. . Papp János évek óta rendkívül könyelmü életet élt. Nap-nap után lumpolt, nagyban kártyázott, de szülei vagyonára való tekintettel senki sem tételezte fel felőle, hogy költséges paszióira bűnös utón szerzi a pénzt. A véletlennek kellett közrejátszania ahhoz, hogy napfényre kerüljön a sikkasztás és ez a véletlen a mozgósítás volt. Az általános mozgósításra Pappnak is be kellett vonulnia és a kezelése alatt álló értékpapír állományt egy másik tisztviselőnek kellett átvennie. A naplók lezárásánál azután arra szenzá- zációs felfedezésrt jöttek a tisztviselők, hogy két év óta rendszeresen űzött lopásról van szó, amelyet Papp a naplók meghamisításánál űzött akként, hogy a legszigorúbb vizsgálat mellett sem lehetett reájönni a mani- pulátióra. A felfedezésről haladéknélkiil jelentést tettek a pénzügyigazgatóságnak, egyben értesítették a rendőrséget is Papp elfogatása iránt. A pénzügyigazgatóság kiküldöttei rovan- csolást ejtettek, melynek meglepő eredménye lett. Kiderült ugyanis, hogy Papp 1912. óta állandóan lopkodja a bélyeg, váltó és marhalevél készleteket és valószínűleg álkulcs- csal hatolva a pénztárba onnan 36000 ko- j róna értéket lepott el. Hogy pedig a lopkodásokat leplezze a ki- i mutatásokat hamisította meg, úgy, hogy a napló zárlat állandóan talált a készlet értékével. Nehogy pedig a vizsgálatnál valamire reájöhessenek, 40 koronától 2 filléres bélyegeket is lopott és azt valami utón értékesítette. Hatóságilag kinyitott íróasztalában 800 korona értékű bélyeget találtak, amelyet el- I felejtett magával vinni. Papp Szatmárra vonult be ezredéhez a : honnan azonban a nyomozó hatóság azt az értesítést vette, hogy megszökött és körözése el is lett rendelve. Városunkban az a hir van elterjedve, hogy a tolvaj adótiszt öngyilkos lett, de biztosat felöle senki sem tud. Papp nős és családos volt és a család iránt általános a részvét a városben. A vizsgálat adatai — hallomásunk szerint — (a rendőrség minden felvilágosítást megtagadott) több nagykárolyi bélyeg kereskedő van súlyosan compromitálva, akik közreműködtek a lopott bélyegek értékesítésében. vetési célra alkalmas, kapható Weinberger Ferencnél Nagykároly. ÉRMELLÉK. Érmihályfalva. Áldozatkészség. A baga móriak — mint már annyiszor —• ismét megmutatták és pedig fényesen, hogy szivükben igaz hazafiság és áldozatkészség lobog. A község elöljárói és intelligenciája felhívására rövid félnap alatt rengeteg meny- nyiségü élelmiszer, gyűlt össze a községben, melyet aug. 18-án Ő felsége születés napján önként ajánlkozó fuvarosok szállítottak el az érmihályfalvai állomásra. Százakra menő kenyér, temérdek szalonna, kalács, gyümölcs, bor, pálinka s nagy mennyiségű füstölni váló került le a baga- méri szekerekről. Az állomás főnök ur a legnagyobb készséggel engedte meg, hogy a bagamériak az állomáson átvonuló katonaságot személyesen vendégelhessék meg s úgy történt, hogy d. u. 5 órakor a megérkezett brassói 2. sz. huszárokat, később a 21. sz. kolozsvári honvéd gyalogezredet látták el a bagamériak. Asszonyok és leányok vetélkedve buzgól- kodtak az adományok kiosztásában, mig a férfiak borral és füstölni valóval látták el úgy a tiszteket, mint a legénység minden egyes tagját. A lelkesedés oly magas fokra hágott, hogy a vitéz hadfiak az állomáson pernanen- ciában levő cigányzenekar tüzes csárdásaira táncra kerekedtek, s hála fejében magyarosan megforgatták a csinos bagaméri lányokat, mig a felharsanó kürtjei indulásra szólította őket. Dörgő éljenzés kísérte a lassan elvonuló vonatot, melyből sapkák lengetése közben kedves búcsúszavak viszonozták az éljeneket, s a vitéz harcolók elvonultak a dicső harc mezejére, hol reájuk győzelem vagy hősi halál vár. Az állomáson jelenlevő Dobozy Kálmán főszolgabíró ur; Andrássy Kálmán járás orvos ur, valamint a bizottság többi tagjai, kik hetek óta a legnagyobb fáradsággal és buzgalommal végzik az átvonuló hadfiak ellátását, elismerésüket fejeztek ki a bagamériak Jáldozat készsége felett, akik Végh József esperes ur egyetlen szavára, ily impozáns módon mutatták meg igaz hazafi- ságukat. A bagamériakhoz csatlakozott Al- mosd községnek egy lelkes honleánya is; Bihari Józsefné sz. Szűcs Juliánná asszony-
